Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzeti kormány célja a versenyképes, valódi, értékes tudást és tapasztalatot biztosító oktatási rendszer megteremtése, amely a mai világ követelményeihez alkalmazkodni tudó, rugalmas, innovatív, versenyképes képzési lehetőségeket biztosít a magyar fiatalok számára.

Azt gondolom, hogy ha egy ilyen napirendről beszélünk itt az Országgyűlésben nyár elején, a koronavírus-válság első szakaszának lezárása után, akkor meg kell ragadjuk az alkalmat, hogy köszönetet mondjunk a pedagógusoknak, akik az elmúlt hónapokban helytálltak a digitális tanrendben, akik egyik pillanatról a másikra elképesztő kreativitásról, helytállásról, határozottságról tanúbizonyságot téve tanították a gyermekeinket távolból, különböző megoldásokkal, különböző utánkövetési rendszerekkel. Úgyhogy azt gondolom, hogy először is a köszönet hangján kell szólni, ha egy ilyen tematikájú törvényjavaslatot itt az Országgyűlésben tárgyalunk.

A Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta folyamatosan növeli az oktatásra fordított költségvetési források összegét. Az oktatási kiadások az idei évben 2149 milliárd forintot tesznek ki, míg a most már az Országgyűlés előtt lévő és a jövő héten tárgyalásra kerülő jövő évi költségvetésben 2228 milliárd forintra emelkedik az oktatásra fordított költségvetési forrás. Ezzel 2021-ben, ha ez a költségvetés elfogadásra kerül, 900 milliárd forinttal jut több pénz oktatásra, mint a 2010-ben elfogadott utolsó baloldali költségvetésben.

A következő tanévtől, 2020 szeptemberétől már teljesen ingyenessé válik a tankönyvellátás, melynek fedezetére az idei 2020-as költségvetés 13,8 milliárd forint támogatást biztosít. Az idei júliusi 10 százalékos pedagógusbér-emelés után már 355 milliárd forinttal többet költ a kormány pedagógusbérekre, mint 2010-ben. A magyar pedagógusok továbbra is számíthatnak a nemzeti kormányra, a júliusi béremelés 170 ezer pedagógust érint.

(Folytatás a 135/3-ban!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2020. június 4. csütörtök 135/3. szám

Országgyűlési Napló

Mi, kereszténydemokraták támogatjuk a kormány azon célját, hogy Magyarország az innováció területén is élen járjon. Véleményünk szerint ehhez egy versenyképes, a mai kor kihívásaihoz alkalmazkodni képes szakképzési rendszerre van szükség. Nem tehetjük meg, hogy ne kövessük a legújabb világgazdasági folyamatokat, ha lépést akarunk tartani. Ma a világban egy ipari forradalomhoz hasonló változás zajlik, egy innovációs-technológiai-tudományos megújulás, ahol egyre nagyobb szerepet kap a magas hozzáadott értékű munka, ezért a tavalyi év végén elfogadta az Országgyűlés az új, innovatív szemléletű versenyképes szakképzési rendszert kialakító törvényt, amely így szétválasztja a szakképzési és köznevelési rendszert.

Az előttünk fekvő köznevelési törvény módosításának céljai között szerepel a köznevelési intézmények zökkenőmentes tovább működésének megteremtése, továbbá az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés.

A törvénymódosítás egyik másik fő célja a pedagógusbántalmazás megszüntetése. Itt jobbikos képviselőtársamra szerettem volna reagálni, mert én egyáltalán nem feltételezem, hogy tegnap ön valakinek a származására utalt volna felszólalásában. Azért sem feltételezem, mert akkor lehet, hogy ma már nem ülne a frakciójukban, mert pártelnök úr kirúgta volna önt. És hogy kinek van felelőssége, mert ön felsorolt rendkívüli csoportokat ‑ a családoknak van felelőssége, kis helyi közösségeknek van felelőssége, bandáknak van felelőssége. Képviselő úr, olyan pártoknak is felelőssége van, aki erőszakra buzdít, aki gyűlölködő felszólalásokat ejt meg itt az Országgyűlésben kormánypárti képviselők ellen tömegesen, hogy milyenfajta kisöprés, kiebrudalás... Olyan pártoknak a felelőssége is ez, amelyeknek a képviselői államtitkárt fenyegetnek nyakon veréssel, vagy aki az utcára hívja az embereket, vagy elállja a pulpitushoz vezető utat. Ezeknek a pártoknak is a felelőssége, tisztelt képviselő úr, az erőszakos cselekmények.

(18.20)

Szerintünk a pedagógusbántalmazást meg kell szüntetni, az ellen szigorúan fel kell lépni. A pedagógusoknak a jövő nemzedékek oktatása-nevelése érdekében végzett, áldozatos munkáját elismerésnek és megbecsülésnek kell öveznie. Elfogadhatatlan és felháborító a pedagógusok bántalmazása vagy megfélemlítése. Elfogadhatatlan, hogy bárki agresszíven lépen fel a pedagógusok ellen. Nem tűrhetjük, hogy a deviancia utat nyerjen egyetlen magyar iskolába is.

Az előttünk fekvő törvénymódosítás garantálni kívánja, hogy a pedagógusok biztonságos környezetben, nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat, ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy szükség esetén rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, az újonnan létrehozandó iskolaőrség bevonható legyen a pedagógusok védelme érdekében szükség esetén.

Az államnak fel kell lépni annak érdekében, hogy minden magyar pedagógus és minden magyar tanuló biztonságos körülmények között tudjon részt venni az oktatási rendszerben. Nem engedhetjük, hogy néhány deviáns magatartást tanúsító személy miatt a tanulók összességének tanuláshoz való joga sérüljön. A jelen törvényjavaslat egy fontos lépést tesz a biztonságos iskolák irányába, ugyanakkor egyrészt nyitottak vagyunk a párbeszédre, és további lépésekre is szükség lehet e téren.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az előbbieken kívül tartalmaz még néhány nemzetiségi oktatási-nevelési módosítást, amelyre külön ki szeretnék térni. A nemzetiségi önkormányzatok kifejezett kérésére a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészül ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával. Célunk, hogy minél több Magyarországon élő nemzetiség a teljes köznevelési rendszerben óvodától érettségiig nemzetiségi intézményekbe járhasson. Erre a német nemzetiségnek van ma a legszélesebb körű lehetősége, ugyanis Magyarországon az óvodától az egyetemi diplomáig biztosított a német nyelvű képzés, amely egyedülálló, Európában ilyen Magyarországon kívül sehol máshol nincs, nyilvánvalóan a német ajkú országokat kivéve.

A törvénymódosítás a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmények működési-felvételi körzetének meghatározásával s egyes más döntésekkel kapcsolatos nemzetiségi önkormányzati egyetértés kikérésének szabályozását összekapcsolja a nemzetiségek jogairól szóló törvény vonatkozó szabályaival, itt a jogszabályok kifésüléséről van szó egyértelmű egyeztetési renddel, egyértelmű hierarchiával és az egyetértés kikérésének szabályozásával kapcsolatban.

Mi, kereszténydemokraták elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a velünk együtt élő nemzetiségek, akik az Alaptörvényünk szerint államalkotó tényezők, magas színvonalú nemzetiségi oktatásban részesülhessenek. Mi a nemzetiségekre értékként és erőforrásként tekintünk, akik gazdagítják a hazánkat. Ezt különösen fontos így június 4-én az esti órákban elmondani.

Az is fontos, hogy Magyarország megbecsüli a nemzetiségeit. Az elmúlt tíz évben folyamatosan növeltük a nemzetiségi intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok támogatását. Pedagóguscsere-programokat, ösztöndíjprogramokat, kulturális programokat, civil programokat támogattunk annak érdekében, hogy az őshonos nemzetiségekhez tartozó fiatalok megélhessék a nemzetiségi identitásukat itt, és természetesen mi soha nem fogunk akadályt gördíteni az elé, hogy mondjuk, a román állam támogasson egy román nemzetiségi iskolát itt, Magyarországon, ezért kérjük a viszonosságot is, hogy ha mi támogatunk magyar nemzetiségi intézményeket a határon túl, akkor ez az ottani többségi államban ne okozzon semmi gondot. Mi nemcsak hogy elfogadjuk, hanem kifejezetten örülünk is, ha például egy pedagóguscsere-program, nyelvtanulási program két ország közös finanszírozásával valósulhat meg. Ezeket az együttműködéseket is keressük.

Itt szeretném megköszönni a nemzetiségi szószólóknak, a nemzetiségi képviselő úrnak az ebben a munkában betöltött hídszerepét, hogy az államok közötti együttműködés ezeken a területeken is, ami a fiatalokat érinti ‑ táborozás, pedagógus-ösztöndíjak ‑, megvalósulhasson, és ezáltal a nemzetiségi fiatalok is ezeket a közösségteremtő élményeket és azt a biztos tudást megszerezhessék, amire szükségük van.

Arató képviselő úr, ha már visszajött a terembe, csalódott lenne, ha nem mondanám el a 2010 előtti számokat, és biztos kikérné magának, hogy nem említettem meg, ezért csak annyit hozzátennék ‑ a nemzeti kormány teljesítményéről már beszéltem ‑, hogy Arató képviselő úrék alatt 14 ezer pedagógust és 1200 óvónőt bocsátottak el, valamint bezártak több mint 100 iskolát és 300 óvodát. A mérleg serpenyőjében ezek az adatok vannak. A másik oldalról már beszéltem.

Előremutató a törvényjavaslat, tovább szeretnénk dolgozni hasonló törvényjavaslatokon is. Természetesen ezt a mostanit a KDNP-frakció támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)