Dr. Hajas Barnabás

DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház által tárgyalt törvényjavaslat összesen nyolc igazságügyi tárgyú törvény, nevezetesen a közjegyzőkről szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény, az ügyészségről szóló törvény, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény módosítását tartalmazza. Az előterjesztő az egyes javaslatait a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalataira és az Alkotmánybíróság döntéseire tekintettel fogalmazta meg.

Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy részleteiben is ismertessem az egyes módosításokra vonatkozó javaslatokat.

Elsőként a közjegyzőkről szóló törvényt érintő változásokat szeretném röviden bemutatni. Azt az Alkotmánybíróság 2019 novemberében közzétett határozata indokolja jelentős részben, amelyben a testület mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításának és eljárásának szabályozásával kapcsolatos hiányosságokkal összefüggésben.

A törvényjavaslat ennek orvoslása érdekében kötelezővé teszi a fegyelmi bíróságok ügyrendjének megalkotását, ami a jövőben tartalmazni fogja az eljáró tanácsok összetételének szabályait, a vizsgálóbiztosok beosztásának rendjét, valamint a fegyelmi ügyek elosztásának és ügyvitelének szabályait is. A jóváhagyott ügyrend és ügyelosztási rend megismerhetőségét az érintett bíróságok, vagyis a törvényszékek és a Kúria, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján való közzététel biztosítja. Ezen túl a törvényjavaslat megőrzi a fegyelmi bíróságok összetételének kettős, vagyis bírói és közjegyzői tagokat is magában foglaló jellegét, de garanciális okokból a tanácsok megalakítására vonatkozó törvényi szintű szabályokat is megállapít. A törvényjavaslat rendezi a vizsgálóbiztos, a fegyelmi bíróság tanácsának elnöke tekintetében fennálló kizárási okokat és azok kezelését. A törvényjavaslat részben megújítja a közjegyzői szolgálatból történő felfüggesztés szabályait annak érdekében, hogy erősítse a közjegyzői hivatásrendbe vetett közbizalmat. A rendelkezés célja, hogy a felfüggesztési ok bekövetkezését követően minél előbb le lehessen vonni a helyzetből fakadó konzekvenciákat, így a fegyelmi eljárás lefolytatását nem igénylő esetekben az országos elnök állapítja meg a felfüggesztés törvényi feltételeinek fennállását, ilyen esetekben a jövőben mérlegelésnek nem lesz helye. Nem megengedhető szerintünk ugyanis, hogy a törvény által közhitelességgel felruházott, pártatlan jogi szolgáltatást nyújtó közjegyzők a felfüggesztésre okot adó körülmény bekövetkezése után közreműködjenek nemperes eljárásokban, okiratszerkesztésben. Ilyen súlyos oknak minősül például, ha a közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt közvádra üldözendő, három évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

Végezetül a kamara köztestületi ügyeit illetően a javaslat megújítja a közjegyzőhelyettesek szavazati joga gyakorlásának szabályait is. Ezen túlmenően egyértelműbbé válnak a közjegyzői okiratszerkesztés, valamint az aláírás-hitelesítés szabályai is. Vagyis a javaslat célja egyrészt, hogy megerősítse a közbizalmat a közhatalmat gyakorló közjegyzőkkel szemben, másrészt, hogy törvényi formába öntse a közjegyzői törvény gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatait.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is, amely a végrehajtók igazságügyi és jogi hivatásrenddé válása, valamint a közbizalom további erősítése érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmaz. Erre tekintettel bevezetésre kerülnek olyan rendelkezések, amelyek egyrészt szigorítják az önálló bírósági végrehajtók kinevezési feltételeit és a szolgálati jogviszony megszűnési okait, másrészt bővítik a végrehajtóval szemben indítható fegyelmi eljárások és a végrehajtói szolgálat felfüggesztésére okot adó körülmények körét. A gyakorlati tapasztalatok rámutattak ugyanis arra, hogy ha a végrehajtó által szándékosan elkövetett bűncselekmény a Btk. szerint öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, indokolt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének vezetője részére önálló felfüggesztési jogot biztosítani. A módosítást követően, ha a végrehajtó a bűnügyi nyilvántartásokban szerepel, úgy a kar hivatali szervének vezetője haladéktalanul köteles fegyelmi feljelentést tenni. Emellett a végrehajtóknál eszközölt kinevezési feltételek és szolgálatijogviszony-megszűnési okok szigorítását indokolt megfelelően átvezetni az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékbe vételénél, illetve a névjegyzékből való törlésénél is.

Jelen törvényjavaslat újraszabályozza a végrehajtók fegyelmi eljárásában az első fokon eljáró fegyelmi tanács összetételét. A háromtagú tanácsban eljáró bíróság fegyelmi bíró tagja mellett végrehajtó tagja is megválasztásra kerül szakülnökként. Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása során azonnali végrehajtás elrendelésére is sor kerülhet, ha a határozat végrehajtásának elmaradása a felek és egyéb érdekeltek jogai, jogos érdekei vagy a végrehajtókba vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a határozat végrehajtásából fakadó egyéni érdeksérelmet. A módosítás jelentős mértékben megemeli a fegyelmi büntetésként kiszabható pénzbírság összegét a fegyelmi vétség elkövetésétől való hatékonyabb visszatartás érdekében. Ennek megfelelően a pénzbírság összege a végrehajtóval szemben ötmillió forint helyett húszmillió forintig, végrehajtó-helyettessel szemben ötszázezer forint helyett kétmillió forintig terjedhet.

A törvényjavaslat a végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szabályokat is módosítja akként, hogy az elektronikus ingó- és ingatlanárverezés folyamatának lerövidítése, egyszerűsítése következtében a végrehajtási eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válnak. A folyamat lerövidítése a végrehajtási eljárások gyorsaságának és hatékonyságának növelése mellett jelentős mértékű adminisztrációsteher- és költségcsökkentést is eredményez az árverések kitűzési költségének és terheinek redukálódásával.

(10.50)

Az alapvető jogok biztosának vizsgálata nyomán a törvényjavaslat szabályozza az ingatlanok kiürítése esetében az ingóságok rendezetlen jogi sorsát. A módosítás többek között az ingóságok őrzésére vonatkozó eddigi 30 napot 60 napra hosszabbítja meg. Továbbá a jogalkalmazói visszajelzések és tapasztalatok egyértelművé tették, hogy a meglévő végrehajtási eljárási szabályok kisebb mértékű pontosítása a jogalkalmazás egységesítése érdekében szükségessé vált.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is módosítja. A törvényjavaslat az igazságügyi alkalmazottak tekintetében a velük szemben kiszabható fegyelmi büntetésekkel és a kinevezést kizáró okokkal kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket. Annak érdekében, hogy a fegyelmi büntetések rendszere megfelelően differenciált legyen, és hogy a fegyelmi tanács az eset összes körülményéhez igazodó súlyú fegyelmi büntetést szabhasson ki, a törvényjavaslat új fegyelmi büntetéseket vezet be. Emellett a bírósági fogalmazóvá, titkárrá és igazságügyi szakértővé történő kinevezésre vonatkozó kizáró okok között feltünteti az elzárás büntetést is, hozzáigazítva ezzel a törvény szabályait a büntető törvénykönyv rendelkezéseihez.

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket a törvényjavaslatnak a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt módosító rendelkezéseire. Ennek keretében a jogalkalmazói visszajelzésekre figyelemmel a határon átnyúló tartási ügyekben eljáró pártfogó ügyvédeknek is lehetőségük lesz eljárási előleg igénylésére. A módosítás eredményeként a kirendelt pártfogó ügyvédek ezekben az ügyekben már az eljárás során is részesülhetnek majd az amúgy csak az eljárás végén kifizetésre kerülő díjuk egy részéből. Mivel a határon átnyúló tartási ügyek természetükből adódóan elhúzódhatnak, fontos, hogy a jogi képviselők áldozatos munkája ilyen formában is honorálva legyen.

A törvényjavaslatnak a jogi segítségnyújtást érintő másik fontos eleme a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos ügyintézés elektronizálása. Az egységes digitális ügyintézési tér kialakítását követően az ügyintézési folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és gazdaságosabbá válik, csökkentve ezzel az ügyfelek és az ügyintézők adminisztratív terheit.

Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészségről szóló törvény és az ügyészségi szolgálati jogviszonyra vonatkozó törvény új szabályai a differenciáltabb és alaposabb döntés meghozatalát segítik elő az ügyészségi alkalmazottak fegyelmi eljárásaiban, valamint a felsőfokú végzettségű ügyészségi tisztviselők esetén is lehetővé teszik a munkajogi jogviszonyokban eltöltött idő szolgálati időként való figyelembevételét. Emellett a törvényjavaslat számos, jogalkalmazói visszajelzésen alapuló pontosítást is tartalmaz.

A tárgyalt törvényjavaslat szintén a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel módosítja a nemzetközi magánjogról szóló törvény átmeneti rendelkezéseit. Ennek célja, hogy a törvény egyes családi jogállásra és családi állapotra vonatkozó szabályait a hatálybalépése előtt keletkezett tényekre és jogviszonyokra ugyancsak alkalmazni lehessen, biztosítva ezzel a korábbi nemzetközi magánjogi szabályozás rugalmatlanságából adódó jogbizonytalanságot okozó helyzetek elkerülését. Amint azt tudják, 2020. március 1. napjától a bíróság jár el a gyermekkel történő kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban. A gyermekek érdekeinek érvényesülése és a gyermek védelme érdekében rendkívül fontos, hogy a végrehajtás elrendelésére a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor. A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat polgári nemperes eljárások egyes szabályait módosító rendelkezései ezt a célt szolgálják azzal, hogy elfogadásuk esetén a bíróság ezekben az ügyekben soron kívül járjon majd el, és az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelhesse. Ezen kiemelt módosítások mellett a javaslat további, a jogalkalmazók által szükségesnek jelzett, az egységes jogértelmezést elősegítő pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket: a tárgyalt törvényjavaslat egy körültekintően, a szakmai hivatásrendi szervezetek bevonásával előkészített javaslat, amely a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni. A módosítások az említett eljárások egyszerűbbé, gördülékenyebbé tételét, a közbizalom erősítését, és végül, de nem utolsósorban az Alkotmánybíróság által jelzett követelményeknek való megfelelést szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel kérem az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)