Barcza Attila (Fidesz)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mindannyiunk számára ismert, hogy a Covid-19-fertőzés miatt a kormánynak az elmúlt pár hónapban a kihirdetett vészhelyzet idején számos olyan kormányrendeletet kellett alkotnia, amelyek az ez évi költségvetést érintik. A koronavírus elleni küzdelem első szakasza szerencsére ‑ biztos vagyok abban, hogy ezzel mindannyian egyetértünk ‑ sikeresen zárult, a járványügyi helyzet egyre javul, ezért indokolttá vált a vészhelyzet júniusi megszüntetése. Az erre irányuló javaslatot be is nyújtotta a kormány. Ebben az időszakban összesen három olyan rendeletet alkotott, amelyek a 2020-as költségvetést érintik. Ezek hatályukat fogják veszíteni a vészhelyzet megszűnésével. Ezért válik indokolttá a költségvetés módosítása, hiszen a cél, hogy ezek átvezetésre kerüljenek.

Fontos kiemelni, ahogy itt az expozéban már hallhattuk, hogy a benyújtott törvénymódosítás csak normaszövegbeli változásokat tartalmaz, nem érint számszaki mellékletet és így a törvény főösszegeit sem, ezért a törvényjavaslatot nem kell elküldeni a Költségvetési Tanácsnak. Mindösszesen a pénzforgalmi hiány nő 171 milliárd forinttal. Ugyanakkor az uniós módszertan szerint remélhetőleg ez nem befolyásolja majd az egyenlegét, hiszen a két tranzakció, amik ezt okozzák, piaci műveletnek minősülnek. Az egyik az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlása, valamint a takarékszövetkezeti szektor megerősítése miatti tőkeemelés.

A törvényjavaslat számos intézkedést foganatosít, de ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. A legfontosabb talán a járvány elleni védekezés központi tartaléka előirányzat felhasználási szabályait tartalmazza. Eszerint a járvány elleni védekezés központi tartaléka címről az operatív törzs működési ideje alatt, annak javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter csoportosíthat át, és egyéb esetben a kiadási cím előirányzatának felhasználásáról a kormány tud dönteni.

A kormány a munkahelyek megtartása és a gazdaság újraindítása érdekében hívta életre a Gazdaságvédelmi Alapot, melynek fontos része lett a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. A javaslat 3. §-a például ezt a címrendi változást követi le.

Szintén egy átvezetés, de igencsak szimbolikus jelentősége van, hogy Trianon 100. évfordulója alkalmából Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra változik. A költségvetésben ezt a változást is szükséges átvezetni.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a javaslat lehetővé teszi a vállalkozások forráshoz jutásának könnyítését. Ezt egyébként az Európai Bizottság is támogatja. Ahogy szintén az expozéban hallhattuk, például a Garantiqa Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is 90 százalékos állami viszontgarancia mellett vállalhat a jövőben kezességet.

Szintén a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében hozott adózási könnyítés is átvezetésre kerül a korábbi rendeleti szintről.

A magyar turizmus és vendéglátás megsegítése érdekében a költségvetési szervek által foglalkoztatott éves kafetériajuttatás maximális éves kerete 400 ezer forintra emelkedik.

A javaslat lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy az illetékességi területükön bevallott, de meg nem fizetett idegenforgalmi adó összegével megegyező összegben vissza nem térítendő támogatást tudjanak igényelni.

Szeretném egyúttal kihangsúlyozni, hogy a 2020-ban bevezetett intézkedések gazdasági léptéke várhatóan 9235,3 milliárd forintra tehető, ami a GDP 19,6 százalékát teszi ki.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot, és remélhetőleg a fenti módosítások hozzá fognak ahhoz járulni, hogy a magyar gazdaság és az ország talpra állása minél hamarabb meg tudjon valósulni. Ezért kérem arra képviselőtársaimat, hogy támogassák a fenti indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.