Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Itt a parlamentben is számtalan alkalommal megtettük, de ahogy ön is mondta, ezt érdemes minden alkalommal megtenni, hogy megköszönjük azoknak az embereknek is a munkáját, akik nem a kórházakban vagy a rendvédelemben dolgoznak, hanem a szociális intézményekben dolgoznak. Hiszen láthattuk Európa és a világ számtalan országában, hogy az idősotthonok, ahol sokszor beteg vagy már szellemileg vagy fizikailag embereket gondoznak napról napra, hétről hétre, ezek az intézmények különösen tudnak a fertőzés gócpontjává válni. Az itt dolgozó emberek, gondozók munkája is sokat segített abban, hogy Magyarország az egyik legeredményesebben védekező ország lehetett, hiszen Magyarországon az egymillió lakosra jutó, koronavírusban elhunytak száma feleannyi, mint Németországban, hetedannyi, mint Svédországban ‑ ha már ön a jóléti modellt említette ‑, vagy tizenhatodannyi, mint Belgiumban.

Ahhoz, hogy ezt az eredményt el tudtuk érni, ahhoz kellett a szociális szférában dolgozóknak is a megfeszített munkája, amit ezúton is megköszönünk nekik szimbolikusan is és anyagilag is, hiszen idén visszamenőlegesen egy 14 százalékos béremelést hajtunk végre. Tehát akkor, amikor a válság éve van, nem csökkentjük a szociális szférában dolgozók bérét, hanem emeljük a szociális szférában dolgozók bérét 14 százalékkal, így összességében már egy 115 százalékos béremelésről beszélhetünk az elmúlt években, az elmúlt ciklusokban.

Nem volt ez mindig így, ön is tudja, tisztelt képviselő úr, hiszen amikor az előző válság volt, akkor az ön politikai szövetségesei döntöttek arról, hogy elvesznek a szociális szférában dolgozóktól egyhavi bért. Itt ülnek ön körül most is páran azok közül, akik akkor megvonták az egyhavi fizetést. Így itt ül: Korózs Lajos, Hiller István, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Arató Gergely, Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes, és Burány Sándor már nincs itt, de Gy. Németh Erzsébet, Lendvai Ildikó, Molnár Csaba vagy Ujhelyi István is megszavazták azt, hogy a válság idején pontosan azoktól az emberektől vettek el, a szociális szférában dolgozóktól, akiknek többletsegítség kellett volna, mert nyilván a szociális szféra leterheltsége válság idején sokkal nagyobb. És ugyanígy mosolyogtak, tisztelt képviselő úr, önök itt másfél évvel ezelőtt, amikor a kormány arra nyújtott be javaslatot, és arról szavazott a parlament, hogy az ön által említett otthoni ápolást sokkal jobban becsüljük meg egy 30 százalékos általános emeléssel és a gyermekek otthongondozási díjának a bevezetésével, amely többszöröse a korábbi összegnek. Így összességében mi az otthonápolás költségvetési keretét 15 milliárd forintról 55 milliárd forintra emeltük egy évtized alatt, ezt viszont önök nem szavazták meg.

Amikor tíz évvel ezelőtt csökkenteni kellett a szociális szférában dolgozók bérét, azt megszavazták, amikor növelni kellett az otthonápolási díjat itt a parlamentben, másfél évvel ezelőtt, azt nem szavazták meg. Azok szavak voltak, tisztelt képviselő úr, amit ön mondott, ezek pedig tények, amelyek itt a parlamenti döntésekről szólnak, hogy amikor kritikus helyzet volt, akkor nem számíthattak önökre a szociális dolgozók.

(11.20)

De nincs ez másként az önök által vezetett önkormányzatokban, főleg a Fővárosi Önkormányzatban sem. Miután önök megtámadták a Bajcsy-Zsilinszky Kórházat, hogy a kórház miatt lenne ilyen tömeges a megbetegedés a fővárosi Pesti úti idősek otthonában, szörnyű tények kerültek napvilágra, tisztelt képviselő úr. Kiválasztottak száz beteget, akiket a Pesti úti idősek otthonából szállítottak a Bajcsy-Zsilinszky Kórházba ‑ természetesen koronavírusos betegekről van szó ‑, és a következő adatok kerültek nyilvánosságra: mérsékelt kiszáradása volt a beszállított betegek 28 százalékának, kiszáradása volt 69 százalékának, tehát valamiféle kiszáradás a betegek 97 százalékánál fordult elő. Milyen gondoskodás zajlik a fővárosi fenntartású intézményben, ha a beszállított betegek 97 százaléka kiszáradással küzd? Alultápláltság miatt csontsovány volt a beszállított betegek 27 százaléka, kimerült energiaszintje volt a betegek 61 százalékának. 88 százaléknak alultápláltsági gondja volt!

Hogyan tartja fenn a Fővárosi Önkormányzat a Pesti úti idősek otthonát, hogyan gondoskodik az idős emberekről, hogyan akarja megelőzni a járvány terjedését az immunrendszerük erősítésével, ha kiszáradási és alultápláltsági problémák vannak a rosszul szervezett ellátás miatt, miközben 6 milliárd forint állami támogatást kap a főváros ezen intézmények fenntartására? Aztán kéttenyérnyi vagy nagyobb felfekvése volt a beszállított betegek 16 százalékának, kezdődő felfekvése volt 28 százalékának. Ez összesen 44 százalék. Majdnem minden második betegnek felfekvési problémája volt. De ugyanígy ízületi mozgásbeszűkülése volt a beszállítottak közel felének, és még tudnám sorolni ezeket az adatokat, tisztelt képviselő úr.

Talán nem véletlen, hogy a fővárosi idősotthonokban ‑ ahol az összes idősotthoni gondozottnak csak a 7 százaléka található ‑ van a fertőzések több mint fele, az elhunytaknak pedig közel a háromnegyede sajnálatos módon fővárosi idősotthonnak volt a gondozottja. Amikor tehát arról beszél, hogy az időseket és az idősgondozásban részt vevőket jobban meg kell becsülni, akkor talán Karácsony Gergelynél mondhatná el a beszédét, hogy hogy kellett volna jobban odafigyelnie a Pesti úti idősek otthonában dolgozókra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)