Bangóné Borbély Ildikó (MSZP)

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Én külön örülök, hogy férfi államtitkár van itt. Talán többet kellene ilyen problémákról a férfiakkal beszélgetnünk.

Én nagyon örülök ennek a törvénymódosításnak. Évekkel ezelőtt, amikor én a parlamentbe kerültem, akkor nagyon örültem, hogy egyre többet beszéltünk a meddőségi problémáról is, mert ez az előzménye a legtöbb esetben az örökbefogadásnak. Bár hozzáteszem, hogy van egy kis félelmem, mert miután úgy éreztem a lombiktémának az előtérbe kerülése után, hogy talán sikereket is érhetünk el, és a kormánypártnál pozitív törvénymódosítások jöhetnek, azért látjuk, hogy nem minden sikerült úgy, ahogy kellett volna, akár a lombikprogramnál sem. És remélem, hogy ez a törvénymódosítás is inkább a jó szándékot tükrözi.

És előre jelzem, hogy meg fogjuk a Magyar Szocialista Párt részéről szavazni, bár három módosító javaslatot fogunk benyújtani a törvénymódosításhoz. Remélem, hogy az építő jelleget fogják államtitkár úrék látni ezekben a módosításokban, és pozitívan fognak hozzáállni. De mondom előre, hogy mi is pozitívan állunk, mert mi is azt mondjuk, hogy könnyíteni kell az örökbefogadáson, és az a cél, hogy minél több gyermek minél hamarabb kerüljön jó családi körülmények közé.

Itt legelőször is azt mondanám, hogy meglepő őszinteséggel ír a törvényjavaslat arról, hogy az örökbefogadást támogató civil szervezeteket, közhasznú egyesületeket támogatásban kell részesíteni. Erre fogjuk az első módosító javaslatunkat beadni, hogy ne miniszteri egyedi támogatás alapján legyen ez megítélve, hanem lehetne központi elosztásban, nehogy az felmerüljön, hogy valamelyik civil szervezet egy kicsit kedvesebb a kormány számra, míg a másik nem, hanem ha olyan szakmai feladatot lát el ez a szervezet, alapítvány, civil szervezet, amely ténylegesen segíti az örökbefogadást, akkor lehessen akár normatív alapon vagy pályázati úton is, ne kelljen nekik egyedi elbírálás alapján pénzhez jutni.

Nagyon fontos ezeknek a szervezeteknek a támogatása, mert itt a képzést már az előttem szólók is elmondták, hogy nagyon nehéz eljutni odáig, amikor az ember szembesül azzal, hogy nem lehet saját gyermeke, vagy netán saját gyermek mellett dönt úgy, hogy még örökbe fogad gyermeket. Tehát nagyon nehéz eljutni ezeknek a családoknak odáig, hogy le kell mondani arról, hogy saját gyermekük lehessen és nem vér szerinti gyermeket örökbe fogadni, és ezt minden eszközzel kell támogatni, akár a jelzőrendszeren keresztül, akár ilyen szakmai szervezetekkel. Utána is, miután ez megtörténik, nagyon fontos, hogy meglegyen az utókezelése ezeknek a családoknak. És nemcsak magát a gyermeket kell, hanem az örökbe fogadókat is, az édesapát és az édesanyát is szerintem utána is támogatni kell minden eszközzel.

Beszéljünk a tanfolyamról; erre adjuk be a következő módosító javaslatunkat, hogy nem lenne szabad, hogy megszüntessék ezt a képzést. Engedje meg, hogy felolvassam a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Facebook-oldalán a következő bejegyzést, mely a pozitív elemeken kívül kérdéses részekre is rávilágít: „Az egyik az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam kötelező jellegének eltörlése. A jövőben önkéntes alapon lehetne igénybe venni. Sokan gondolják úgy, hogy ha normál szülőknek nem kell tanfolyam a gyermekvállaláshoz, akkor egy örökbe fogadó szülőnek miért kell ezt elvégeznie.” Jogos a kérdés, de meg is adják a választ erre: „Valójában az örökbefogadás, miközben gyönyörű is, egy nagyon-nagyon nehéz folyamat.” És ez a tanfolyam adott arra lehetőséget, hogy olyan kérdésekre kapjanak választ az örökbe fogadó szülők, amit mondjuk, csak szakemberek tudnak megmondani vagy olyan családok, akik már átestek ezeken a folyamatokon.

Én azt gondolom, hogy inkább azon kellene segíteni, hogy ne pénzbe kerüljön ez a tanfolyam, hanem az ingyenességet biztosítsák ezeknek a szülőknek. És szerintem nem le kell mondani róla, hanem minden eszközzel támogatni, hogy talán még minél többen részt vegyenek, vagy minél több időt töltsenek ezeken a tanfolyamokon.

(19.50)

Az igazmondási kötelezettség, amire kitérnek, hogy fokozottan fognak odafigyelni, ezt nem nagyon értjük, mert eddig is elég erős volt a szűrő, amin átmentek az örökbe fogadó szülők. Erről beszélünk, hogy milyen hosszú időbe került, hogy ezt kívánja a kormányzat lerövidíteni. Nem értjük, ezt majd államtitkár úr magyarázza már meg, mert eddig is elég komoly vizsgálatokon kellett átesniük a családoknak, hogy egyáltalán abba a kategóriába kerülhessenek, hogy a végén gyermeket fogadhattak örökbe. És lényegében ez is volt az oka annak, hogy nagyon ritkán fordult elő, hogy akár csecsemőkorban haza tudtak vinni egy gyermeket, mert nagyon hosszú az az idő, míg ezek a vizsgálatok lezajlottak, az összeszoktatás, és utána, amikor már a gyermeket megkaphatta a család.

Nagyon fontos, hogy arról is beszélni kell, hogy nagyon sok törvényt kellene ahhoz megvizsgálni, hogy miért is kerülnek intézetekbe a gyerekek, hogyan jutnak el odáig, hogy kiemelik a családból őket. Azért tudjuk nagyon jól, hogy a gyermekvédelmi törvény rendelkezik arról, hogy ma Magyarországon elvileg nem lehetne szegénységi ok miatt kiszakítani a gyermeket a családból, és azt is tudjuk, az adatokból látjuk, hogy a mai napig több ezer gyermeket szakítanak el évente csak e miatt az egy indok miatt. Nem azért, mert a szülő nem szereti, nem azért, mert a gyermeket bántalmazzák, nem azért, mert nem akarnák felnevelni, hanem egyszerűen csak anyagi körülményei nem engedik azt meg, hogy olyan körülmények között nevelhesse fel a gyereket, és emiatt kiemelik egy szerető családból a gyermeket.

Erről is többször beszéltünk már, hogy milyen lépésekkel kellene a kormánynak arra figyelni, hogy ez minél kevésbé forduljon elő. Az elmúlt években azért ezt nem sikerült teljesítenie a kormánynak. Mert azzal egyetértünk, hogy nagyon-nagyon arra kellene figyelni, hogy az alapvető dolog, hogy a gyermek, ahova születik, ott kellene, hogy felnőjön. A kormánynak meg az a feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy a gyermekvállalást támogatni tudja, és olyan eszközökkel, hogy kapjon munkát, megfelelő bért kapjon a munkájáért, és utána persze el is tudja a gyermeket úgy látni és felnevelni, ahogy ezt elvárnánk a családoktól.

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy a jelzőrendszernek hogyan kellene működnie Magyarországon, a védőnői hálózatnak hogyan kellene működnie, hogy miért is jutunk el odáig, hogy végül kiemelik a gyermeket, hogy miért nem veszik hamarabb észre, hogy baj van a családban, és miért nem már akkor adjuk meg a segítséget, amikor várandós a gyermekkel, és jutnánk el odáig, hogy elő se forduljon, hogy el kell venni, ki kell szakítani a gyermeket a családból.

És akkor ezek nagyon-nagyon súlyos problémákra hívják fel a figyelmet: hány védőnő hiányzik ma Magyarországon főleg vidéki térségekben, hány gyermekorvos hiányzik, mennyire szükség lenne a pszichológusokra, és akkor egy egészen komoly vitát nyithatunk, hogy mire kellene még a kormányzatnak figyelni.

Nagyon fontos azt is kimondani, amikor a korhatárról beszélünk, hogy emelik a szülők korhatárát az örökbefogadásnál, hogy ma Magyarországon azt látjuk, hogy ha jól tudom, 6 év fölötti gyermeket, de 12 év fölötti gyermeket abszolút nem fogadnak már örökbe. És akkor még kinyithatnánk azt a vitát, hogy ha azt nézzük, hogy milyen származása van a gyermeknek, hogy mekkora hátrányt szenved az a gyermek, ha roma származású, hogy mennyi esélye van egy gyermeknek az örökbefogadásra, ha már egy bizonyos életkort betöltött, és üdvözlendő, hogy csökkentik azt az időt, hogy ez minél kevésbé forduljon elő.

Nagyon sok dologban kellene még a kormányzatnak lépni azzal kapcsolatban, hogy tényleg egyre kevesebb gyermek kerüljön be intézetekbe, és egyre kevesebb gyermek kerüljön olyan helyzetbe, hogy a végén senki nem fogja örökbe fogadni, és úgy nő fel, hogy soha életében nem tapasztalja azt meg, hogy milyen szerető családban lennie.

Nagyon remélem, hogy a módosító javaslatainkat államtitkár úr közvetítésével fontolóra veszik. Úgy tudom, hogy Hohn Krisztina képviselőtársam is ugyanezeket a módosító javaslatokat nyújtja be vagy nyújtotta be. Én remélem, hogy figyelembe veszik, hogy az ellenzék részéről ebben a témában tényleg a jobbító szándék vezérelt bennünket, és aki ismeri vagy netántán még testközelből is ismeri vagy érintett volt ebben az ügyben, akkor fogadják el, hogy hitelesen tud erről beszélni, és minden eszközzel támogatni kell ezeket a családokat, akik úgy döntenek a nap végén, hogy örökbe fogadnának gyermeket, és azok a gyermekek, akik ilyen helyzetbe kerülnek, minél hamarabb szerető családra lelhessenek.

Úgyhogy mindenféleképpen támogatjuk a kezdeményezést. Köszönöm, államtitkár úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)