Fülöp Attila

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Erős nemzet csak erős családokra épülhet, ezért segíti és erősíti elkötelezetten a családokat a kormány.

Különösen fontos ez a megtartó közösség a gyermekek szocializációjában. Ehhez a biztonságos és megtartó közösséghez nemcsak a nemzetközi egyezmények vagy a magyar jogszabályok okán van joga egy gyermeknek, hanem morális felelősségünk is ennek biztosítása.

Ma Magyarországon 23 ezer gyermek él gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőknél. Nagy utat tettünk meg az elmúlt időszakban. A múlt évben a „Befogadlak” nevelőszülői kampánnyal felhívtuk a figyelmet azokra a gyermekekre, akiknek nem adatik meg a békés családi környezet, és azokra a nevelőszülőkre, akik saját családjukba fogadva őket, mégis megpróbálják ezt a környezetet ezeknek a bajba jutott gyermekeknek biztosítani. A nevelőszülői elhelyezés azonban csak híd lehet egy gyermek életében, ideiglenes állomás, hiszen a cél az, hogy vagy visszakerüljön a rendbe jött vér szerinti családjába a gyermek, vagy örökre jó kezekbe kerüljön, vagyis örökbe fogadó szülőkhöz.

Az örökbefogadás segítése érdekében idén január 1-jétől már több ösztönző támogatást is bevezettünk. Ilyen támogatás az örökbefogadói díj, amely 2 év feletti gyermek örökbefogadása esetén a gyed feltételei és összege szerint jár 168 napig az örökbe fogadónak. Aki nem rendelkezik a gyedhez szükséges biztosítási idővel, örökbefogadói gyest vehet igénybe 3 évesnél idősebb gyermek örökbefogadása esetén, maximum fél év időtartamra. Mindezek lehetőséget biztosítanak az örökbe fogadóknak arra, hogy a szülő-gyermek kapcsolat kiépítése és erősítése érdekében az első fél évben otthon maradhassanak az örökbe fogadott gyermekkel.

Szintén ezt segíti az a rendelkezés, miszerint örökbefogadás esetén a gyermek életkorára tekintet nélkül igénybe vehető az anyasági támogatás.

Tisztelt Ház! A gyermekeket védő rendszer újabb, nagyon fontos pillérének megerősítéséhez érkeztünk. Az örökbefogadás folyamatának mostani módosításánál három célt akarunk megvalósítani: az örökbefogadás legyen egyszerűbb; az örökbefogadás legyen gyorsabb; és az örökbefogadásra jelentkezők még több segítséget, lehetőséget kapjanak. Mindezen változtatások kikezdhetetlen és kristálytiszta kiindulópontja volt, hogy amikor ezek a célok jogszabályi formába kerültek, az örökbefogadásra váró gyermekek érdeke és jövője legyen az elsődleges szempont. A most benyújtott törvényjavaslat fókuszában ezért elsősorban a védelembe vett gyermek szempontjai álnak, mégpedig úgy, hogy ez a cél, a biztonságos családi környezethez való jog a lehető leghamarabb megvalósulhasson.

Tisztelt Ház! Ezen elvek mentén és célok szolgálatában kerül sor a jelen törvényjavaslatban a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény és más, a tárgyhoz kapcsolódó törvények módosítására. A törvényjavaslat legfontosabb tartalmi pontjai három pontban összegezhetők: egyrészről a gyermekek örökbefogadását elősegítő intézkedések, másrészt az örökbe fogadni szándékozókat érintő változások, és harmadrészt az örökbefogadást követő könnyítések.

Az első témánál maradva, a gyermekek örökbefogadását elősegítő intézkedések közül először kiemelném azt, hogy abban az esetben, ha a szülő egyáltalán nem tart kapcsolatot vér szerinti gyermekével, akkor az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás feltételeként előírt jelenlegi 6 hónap 3 hónapra csökken. Abban az esetben pedig, ha ez a kapcsolattartás rendszertelen, akkor 1 évről 8 hónapra csökken az az időszak, amely után a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítható. Ezzel a módosítással biztosíthatjuk, hogy a gyermek hamarabb válhat örökbe fogadhatóvá, ha vér szerinti szülei elhanyagolják.

Másodsorban lényeges változás, hogy a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításához szükséges időtartamba az ideiglenes hatályú elhelyezés időszaka is beleszámít, melyet a gyermek családjából történt kiemelése kezdő időpontjától kell számítani. Ez lehetővé teszi a törvényi feltételek teljesülése esetén a gyermek minél korábbi életkorban történő örökbefogadását.

Harmadszor. Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás hatálya 2 évről 4 évre emelkedik, ami csökkenti az esetleges meghosszabbítási eljárások számát, ezzel az adminisztrációs terhek is csökkennek.

És negyedszer, azért, hogy a gyermek mielőbbi örökbefogadása megtörténhessen, az előkészítéshez szükséges gyermekvédelmi szakértői bizottság összefoglaló véleménye már az örökbe fogadhatóvá nyilvánítási eljárással párhuzamosan el fog készülni.

A második körben azok az intézkedések szerepelnek, amelyek az örökbe fogadni szándékozókat érintő változások. Először is, jó hír a számukra, hogy az örökbe fogadni szándékozóknak segítség lesz, hogy évente legfeljebb 10 napra mentesülhetnek a munkavégzés alól a gyermekkel történő ismerkedés érzékeny időszakában. A munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban ‑ az örökbefogadást elősegítő szervezet igazolása alapján ‑ mentesíteni kell ezek szerint a munkavégzési kötelezettség alól. Az igénybevételről a munkavállalónak legalább 5 munkanappal korábban kell majd tájékoztatnia a munkáltatót.

(19.20)

Másodszor: a módosítás több lehetőséget biztosít az idősebb örökbe fogadni szándékozóknak abban az esetben, ha az örökbe fogadható gyermek betöltötte a harmadik életévet. Az általános szabály szerint eddig ugyanis a maximális életkorkülönbség a gyermek és az örökbe fogadók között 45 év volt, ezzel a módosítással pedig a harmadik életévet betöltött gyermek esetében a 45 év 50 évre nő. Tehát ez nem általános szabály, kizárólag a három életévet betöltött, azaz idősebb gyermekek esetében áll fenn.

Harmadszor: döntési könnyítést jelenthet, hogy az alkalmassági eljárás során jelenleg kötelezően elvégzendő örökbefogadói tanfolyam az örökbe fogadni szándékozó döntése alapján önkéntesen igénybe vehetővé válik.

Negyedszer: az örökbe fogadni szándékozók részéről történő nem valós adatszolgáltatás következményei szigorodnak. Ez azt jelenti, hogy ha az örökbe fogadni szándékozó nem valós adatot szolgáltat, akkor az az alkalmasságának elutasításához vagy az alkalmasságának felülvizsgálatához vezethet.

Végül az örökbefogadást követő könnyítések. Először is a működési engedéllyel rendelkező, az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek számára feladataik ellátásához az emberi erőforrások minisztere egyedi támogatást nyújt. Ez innentől kezdve a módosított gyermekvédelmi törvény része, az rögzíti, ezért jogi garanciát biztosít ezen szervezetek feladatának finanszírozására. Másrészt, ha magyar állampolgárságú szülők külföldi gyermeket szeretnének örökbe fogadni, akkor a jelenlegihez képest kedvezményt biztosít a módosított törvény, így kérelem alapján kedvezményesen honosítható lesz az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe.

Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat elfogadásával a legfontosabb, hogy a gyermekek gyorsabban kerülhetnek biztonságos örökbe fogadó családba. Hatékonyabbá és gördülékenyebbé válik az örökbefogadások előkészítése, csökkennek az örökbe fogadni szándékozók adminisztrációs terhei, a szabályozás pontosításával pedig megelőzhetők a jogbizonytalanságot előidéző helyzetek. A benyújtott törvény bővíti a kormány 2010 óta megkezdett családbarát intézkedéseinek sorát. Célja, hogy segítséget adjon azoknak a gyermekeknek, akiknek nem adatik meg, hogy vér szerinti családjukban nőhessenek fel, és könnyít azok helyzetén, akik ezeket a gyermekeket családjukba szeretnék örökre befogadni.

Mindezekre tekintettel kérem szíves támogatásukat a törvény módosításához. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)