Herczeg Tamás (Fidesz)

HERCZEG TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. május 14-én tartott ülésén megtárgyalta az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló H/7380. számú határozati javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §‑a alapján 23 igen szavazattal, 9 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Ma délután három érintkező, illetve összefüggő törvény, illetve határozat javaslatáról vitatkozunk, és mindhárom javaslat lényege tulajdonképpen az, hogy a lakókörnyezetünk és a teremtett világ védelme mindannyiunk érdeke, és nem csupán érdeke, hanem felelőssége is, hiszen mindannyian tiszta vizet szeretnénk inni, minőségi élelmet, jó levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk.

A mai helyzet jellemzésére azonban el kívánom mondani, hogy a Meteorológiai Világszervezet éghajlati értékelő jelentése szerint a 2019. év, amely a második vagy harmadik legmelegebb év a szisztematikus mérések kezdete óta, globálisan egy roppant meleg tíz évet zár, és a jelentés megerősíti azt is, hogy rendkívül gyorsuló mértékben vagyunk ezeknek a változásoknak a tanúi. A szén-dioxid koncentrációja világviszonylatban 2018-ban rekordszintet ért el a légkörben, és 2019-ben is tovább emelkedett. Ez már csak azért is problémás, mert a szén-dioxid a légkörben évszázadokon át, az óceánokban pedig még hosszabb ideig megmarad, így fenntartja, illetve fokozza az éghajlatváltozás folyamatát.

Nem mellékes körülmény, és azt hiszem, a mai napon, a mostani időszakban ennek különös jelentősége van, hogy a szélsőségesen meleg időjárási körülmények egyre növekvő terhet rónak az emberi egészségre és az egészségügyi ellátásra is. Ez a jelentés, amelyet említettem, rámutat arra is, hogy 2018-ban 220 millióval több 65 évnél idősebb kiszolgáltatott személyt érintett hőhullám, mint 1986 és 2005 között átlagosan, és több mint 820 millió ember éhezett tavaly. Az élelmiszerválság 33 országot érintett, ezek közül 26 országban az időjárás és a szélsőséges gazdasági krízis idézte elő ezt és a konfliktusokat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat is számos olyan adathalmazt tesz közzé, amely mutatja a viszonyok, jelen esetben a hazai viszonyok kedvezőtlen alakulását, és persze nemcsak a hőmérséklet-változás tárgykörében, hanem például a csapadékmennyiség és a csapadékeloszlás tekintetében is. Például az évszakok bontásában vizsgált csapadékváltozás adatai tavasszal szignifikáns eltérést mutatnak: 1981 és 2010 között a tavaszi csapadék 17 százalékkal csökkent, holott ez alapvetően meghatározza a mezőgazdaságban a termelés mennyiségét, minőségét. Kevesebb a csapadékos napok száma, és egyre többször hirtelen lezúduló zápor, zivatar formájában hullik a csapadék.

Látható tehát, hogy a teremtett világ, a környezeti örökségünk veszélyben van, a védelme a közös jövőnk, a közös felelősségünk is; a kormány ennek tudatában cselekszik. Az elérendő cél az, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk ne legyen vesztese. A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. A nap- és atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Tisztelt Ház! A kormány által kihirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervnek köszönhetően július 1-jével megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása, 2021-től betiltásra kerül az egyszer használatos műanyagok forgalmazása. Ugye, a tiszta víz nemzeti kincsünk, ezért megbecsüljük és megóvjuk a Kárpát-medence vízkészletét. Cél, hogy megvédjük a folyóinkat a külföldről ideérkező hulladékoktól. A kormány a klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtása által a következő évtized legjelentősebb magyar klímavédelmi és egyben kiemelt régiófejlesztési projektjének megvalósítását kezdi el, hiszen, ahogy államtitkár úr is mondta, megkezdődik a Mátrai Erőmű környezetbaráttá alakítása. Mindemellett megújulóenergia-termelésre irányuló támogatásban részesülnek a kis- és középvállalkozások.

Fontos, hogy országszerte egyre nagyobb területen minőségi erdőkkel rendelkezzünk, ezért a fő célunk, hogy az ország erdővel és fával borított területe 2030-ra 27 százalékra emelkedjen. Ennek a programnak a része, hogy minden újszülött után tíz fa elültetésére kerül majd sor. A kormány egyébként jelenleg is kiemelt programként kezeli a fásítást, hiszen 2019-ben februártól áprilisig mintegy 22 millió facsemetét ültettek el az állami erdőgazdaságok.

(17.40)

A következő tíz évben megnövelésre kerül a naperőművek kapacitása. A cél, hogy meghatszorozzuk ezeket a kapacitásokat, ezzel olcsó és innovatív energiát biztosítsunk a magyar családok számára.

Szintén megkezdődik a klíma- és természetvédelmi akciótervben kiemelt szerepet betöltő közlekedészöldítési program megvalósítása, illetve, ahogy az ma már elhangzott, bevezetésre kerül a zöld államkötvény is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet tehát fellépni, és azon kell dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk nyertese legyen. Éppen ezért a benyújtott törvényjavaslatot támogatandónak ítélem.

Ha van még egy kis időm, nem kérnék szót egy következő alkalommal, hanem elmondanám, hogy azért az ellenzéki padsorokban, úgy gondolom, egy kicsivel méltányosabban lehetne akár a kormánnyal vagy az önkormányzatokkal szemben állást foglalni ezekben a kérdésekben, mert valóban, ahogy itt elhangzott több körben, egyrészt ma is vannak olyan programok, amelyek a lakóközösségek otthonainak az energiaracionalizálási programját szolgálják nyílászárócserétől, homlokzatszigetelésen keresztül a kazánok cseréjéig; a „Modern városok” program keretei között szinte minden középvárosunkban vagy nagyvárosunkban komplex energetikai programok vannak; többször elhangzott itt, hogy a közösségi közlekedés modernizációjára törekszünk, napenergia felhasználására törekszünk, geotermikus energiával fogjuk fűteni mi Békéscsabán is majd a közintézmények egy jelentős részét; illetve valóban, a terület- és településfejlesztési operatív programokból nagyon sok közintézmény felújítására sor került bölcsődék, óvodák, iskolák, idősotthonok, közművelődési intézmények és egyebek tekintetében. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.