Szászfalvi László (KDNP)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés az elmúlt évben a már elfogadott törvényekkel egy új képzési, szakképzési és ehhez kapcsolódva egy új felnőttképzési rendszer kiépítését indította el. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek az átalakításnak a következő lépését jelenti, és a felnőttképzési tevékenység ösztönzésére és az ahhoz kapcsolódóan szükséges törvények módosítására tesz javaslatot. A módosítás a felnőttképzési rendszer tervezett lépcsőzetes átalakításának megvalósítása, amely ugyanakkor a veszélyhelyzet kezelésével összefüggésben a kormány által elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv részét is képező struktúraváltó képzések hatékony lebonyolításához is elengedhetetlen. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy ezen módosítások tovább növelik, tovább növelhetik a felnőttképzés jelentőségét és súlyát a szakmai képzéseken belül, hatékonyabbá teszik a képzést a piaci igényekhez való igazodás révén, és csökkentik a részt vevők adminisztrációs terheit.

Tisztelt Ház! A felnőttképzés struktúrájában megjelent további új elem leképezésére a 2020. január 1-jével hatályba lépett jogszabály-módosítás után a felnőttképzésről szóló törvény újabb módosítására kerül tehát sor, a felnőttképzés stratégiai átalakításának következő lépéseivel összefüggésben. A hatékony irányítás alapja a teljeskörűen teljesített adatszolgáltatási kötelezettség, amely adatok megalapozzák a felnőttképzésben részt vettek szakmai életútjának követését, és egy új munkaerőpiaci előrejelző rendszer működését is. Emellett a rendszer lehetőséget biztosít az állam számára a hazai, illetve nemzetközi képzési statisztikák érvényesítésére, és a nagyobb transzparenciának köszönhetően segítséget nyújt hazánknak a képzésekhez kapcsolódó különböző rangsorokban elfoglalt pozíciójának a javításához is. Mindezek alapján a felnőttképzés tartalmát jobban hozzá lehet igazítani a munkaerőpiaci igényekhez, a megfelelő szakmában képzett megfelelő munkavállaló képzésének lehetővé tételével.

A mostani módosítás tovább növeli a képzések minőségét is a tanulóielégedettség-mérés objektivitásának garantálásával. A képzési hatékonyság növelése mellett is elérhető az adminisztrációs terhek csökkentése, adott feltételek mellett az írásbeli felnőttképzési szerződések megkötése, tanúsítvány kiállítása, és elégedettségméréssel kapcsolatos képzői kötelezettségek megszüntetésével. Az új szabályozás egyik stratégiai célja, hogy keresletorientálttá tegye a felnőttképzési rendszert. Ennek érdekében bevezetésre kerül a munkaerőpiaci előrejelző rendszer. A kialakítandó rendszer egy olyan előrejelzés-elemző rendszerként kerül megvalósításra, amely összerendeli a munkaerőpiaci keresleti és kínálati információkat, és képes ezáltal a rövid, közép- és hosszú távú munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési követelmények, kibocsátási követelmények meghatározására.

(13.50)

Ehhez szükséges a munkaerőpiaci igények megismerése, megjelenítése, az aktuális és jövőbeni munkaerőpiaci változások beazonosítása, s ezzel kapcsolatban az azonnali és jövőbeni várható képzési igények, változások előrejelzése.

A tényleges megvalósítás során megvizsgálásra kerül a jelenleg alkalmazott elemző és előrejelző rendszerek és folyamatok integrálása a létrehozandó, tervezett új rendszerbe. A létrehozásra kerülő új munkaerőpiaci előrejelző rendszer olyan adatokon alapszik, amelyek alkalmasak a munkaerőpiac, a munkaerőpiaci fluktuáció, a bérviszonyok, a gazdasági szerkezet folyamatos alakulásának, illetve a képzési igények és szükségletek egységes adatmodell szerinti kezelésére és előrejelzésére.

Az új rendszer tehát széles körű statisztikai adatokon alapszik, és az adatelemzés során kihasználja a fejlett informatikai lehetőségeket. A munkaerőpiaci előrejelző rendszer eredményes működtetéséhez szükséges adatok szolgáltatása, illetve átvétele informatikai rendszeren keresztül, erre a célra kialakított interface-eken keresztül történik.

A törvényjavaslat a felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettségét nem terheli, hanem az adatszolgáltatási kötelezettségek racionalizálásával és automatizált adatszolgáltatás, illetve adatfogadás lehetőségének megteremtésével könnyíti. Így például a felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésével nincs szükség az országos statisztikai adatfelvételi program irányába történő önálló adatszolgáltatásra, tekintettel arra, hogy azt a továbbiakban a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere szolgálja majd ki.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat alapján bevezetésre kerül a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű képzések köre, ahogy azt hallottuk már, melyeket a később kiadandó kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján a felnőttképzésért felelős miniszter határoz meg. Többnyire olyan képzésekről van szó, amelyek országos kiterjedésűek, és kiemelt jelentőségű munkaerőpiaci cél megvalósítása érdekében kerülnek megszervezésre. A minősítés feltételeit szintén a kormányrendelet fogja meghatározni. A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű képzések célja, hogy a gazdaságstratégiailag kiemelt fontosságú, előre nem tervezhető helyzetek kezeléséhez szükséges hiányzó szakemberek biztosítását célzó képzések dedikáltan támogathatóak legyenek, ezáltal gördülékenyen, rugalmasan, a lehető legkisebb szükséges időtartam alatt megvalósíthatókká váljanak, a munkaerőpiaci előrejelző rendszer adatai alapján.

A törvényjavaslat alapján opcionálissá válik a bejelentett képzések esetében a felnőttképzési írásbeli szerződés és a tanúsítvány kiállítása, illetve a felnőttképző adatszolgáltatása keretében pontosításra kerülnek azok az adatkörök, amelyek a pályakövetéshez elengedhetetlen fontosságúak, és kikerülnek azok az adatkörök, amelyek további adatból egyszerűen számolhatóak. A módosítással változik a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérése is, mivel az ezzel összefüggő adatokat a jövőben nem a felnőttképző, hanem a képzésben részt vevő személy tölti fel a rendszerbe, a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből kapott elektronikus levél útján.

Az adatszolgáltatás hatékonyságának növelésére a tervezet pénzügyi ösztönzőt is rendel. Volt már szó mind a két oldalon a munkaadók ösztönzésére vonatkozólag. A módosítással az olyan képzések válnak költségként leírhatóvá a társaságiadóalap-számításnál, amelyekre a felnőttképző adatot szolgáltat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Ezt szolgálja a törvényjavaslatban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a módosítása.

(A jegyzői székben Gelencsér Attilát dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A felnőttképzésben való részvétel szempontjából alapkérdés, talán az egyik legfontosabb ösztönző, hogy a résztvevők számára a képzéshez és a képzés során a megélhetéshez a finanszírozás biztosított legyen. Szintén erről is már beszéltek az előttem szólók. A törvényjavaslat ennek megfelelően rendelkezik a résztvevői motivációt ösztönző konstrukcióknak a kialakításáról, illetve bővítéséről. A korábbiakban bevezetett képzési hitel mellett most bevezetésre kerül a felnőttképzésben fizethető ösztöndíj is. Az ösztöndíj-finanszírozás feltételeit, annak minden részletével szintén egy később kiadandó kormányrendelet fogja szabályozni.

Ehhez kapcsolódóan biztosításra kerül továbbá a képzési hitel esetében az adatátadás a képzési hitelt folyósító szervezet és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere között. A képzési hitel és az ösztöndíj olyan általános felnőttképzési célokat szolgál, mint a kimenetvezérelt képzés, a képzési hatékonyság elősegítése, illetve a felnőttképzésben részt vevők számának a növelése. A képzések tanulási eredmény alapú kimeneti követelményei a gazdaság részéről megfogalmazott, a valós munkahelyi elvárásokon alapuló szakmai követelményekhez kapcsolódnak. Ezen követelmények elsajátítását az új rendszerben a kellően motivált oktatók és annak biztosítása segíthetik elő, ha a képzésben részt vevő személyek megfelelő ösztönzést kapnak tanulmányaik folytatására. Továbbá biztosított lesz számukra, hogy megtalálják a szakmai karrierjüknek és a személyes céljaiknak megfelelő minőségi képzést, valamint részesülhetnek a képzés elvégzéséhez szükséges támogatásban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felnőttképzés támogatási forrásait a 2020. január 1-jén hatályba lépett új szakképzési törvény már megteremtette, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze felhasználható a felnőttképzési tevékenység megszervezéséhez és fejlesztéséhez, amit a felnőttképzésről szóló törvény támogatási célként meghatároz.

Még egy fontos megjegyzést hadd tegyek a hozzászólásom vége felé. Itt többen említették a skandináv példát, a finnországi példát, amelyekkel teljes mértékben egyetértek. Nekem régi gondolatom, rögeszmém, ha lehet így megfogalmazni, hogy nagyon sokféle képzési program volt már az elmúlt 30 esztendőben, az elmúlt 20 esztendőben, az elmúlt 10 évben is, nagyon sokféle szakmai képzés, nagyon sokféle felnőttképzés, amelyek nyilvánvalóan szakmát szeretnének adni az igénylők és az érdeklődők kezébe. Sokszor, talán azt mondhatom, hogy gyakran a személyiségfejlesztést hiányoltam ezekből a képzésekből, amelyek talán összefüggésben vannak azzal a közös tapasztalatunkkal, amit Ander Balázs képviselőtársam is megemlített, hogy tudniillik nem feltétlenül a szakmai képzéssel volt sokszor a probléma, hanem egyáltalán az alapképzésekkel, az alapmotivációkkal, és ezért lenne szükséges, hogy a személyiségfejlesztést is bevonjuk.

Ha már Finnországról volt szó és a skandináv példáról, talán a finnországi oktatásnak az egyik nagyon fontos előképe volt a népfőiskolai oktatás megindítása, elindítása, kiteljesítése, és ha lehet így fogalmaznom, ennek a népfőiskolai képzésnek, oktatásnak, ami, mindannyian tudjuk, hogy egy felnőttképzési program volt, az egyik legfontosabb középponti célja a személyiségfejlesztés volt, és ezen belül, ezzel együtt, ezzel kontextusban vagy komplex módon hozzákapcsolva a különböző szakmai képzések. Tehát én a feloldását vagy a kiteljesítését a felnőttképzésnek abban érzékelném, látnám, ha a személyiségfejlesztést is be tudnánk ebbe vonni, hiszen igazából véve az tesz képessé arra, hogy tudjuk, hogy kik vagyunk, miért vagyunk, miért tanulunk, mit akarunk elérni, milyen célok érdekében, akár személyes életcél, akár a család tekintetében vagy vonatkozásában, akár a kisebb vagy nagyobb társadalmi környezetünk vonatkozásában mi az én célom, mi az én küldetésem ‑ patetikusan ‑ ebben a világban és ebben a környezetben.

(14.00)

Összefoglalásképpen tehát: ezek a módosítások meglátásunk szerint tovább növelik a felnőttképzés jelentőségét és súlyát a szakmai képzéseken belül, a szakképzésen belül is, ha lehet így fogalmazni, hatékonyabbá teszik a képzést a piaci igényekhez való igazodás révén, és csökkentik a résztvevők adminisztrációs terheit.

Mindezek alapján a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja, és kérjük, hogy minden frakció támogassa azt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)