Szijjártó Péter (Fidesz)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már ma is többször elhangzott itt a mostani napirendi pontot megelőző viták során, hogy Magyarország egy olyan exportorientált ország, amelynek általános gazdasági teljesítményét alapvetően meghatározzák a külső dimenziókban elért sikerek, így minél erőteljesebbek és minél sikeresebbek tudunk lenni az exportpiacokon, annál jobb teljesítményt tud nyújtani a magyar gazdaság.

A magyar gazdaság tekintetében az export a GDP 86,5 százalékát éri el. Ez az Európai Unióban is egy éllovas pozícióba helyez minket. Azok az országok, ahol még magasabb ez az arány, ott a gazdaság mérete kisebb, mint a magyar.

Magyarország azon 35 országot felvonultató, globális elitklub tagja, amelynek tagjai egyenként 100 milliárd euró fölötti exportteljesítményt tudnak nyújtani esztendőről esztendőre. Mi a 34. helyen állunk, a tavalyi esztendőben 105 milliárd eurónyi kivitelt realizáltak magyar vállalatok. Ezt a teljesítményt annak dacára értük el, hogy Magyarország lakossága a világon csak a 92. legnagyobb, így tehát 58 hellyel rangsorolódunk előbbre az exportteljesítmény alapján, mint ha az egy népességarányos lista volna. Ezért köszönet, nagyrabecsülés és tisztelet jár valamennyi, Magyarországon termelési és szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatnak, és természetesen nagyrabecsülés, köszönet és tisztelet jár valamennyi magyar embernek, mérnöknek, munkásnak, tanárnak, aki ehhez a teljesítményhez hozzájárult.

A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik, ennélfogva a nemzetközi gazdasági folyamatok alapvetően befolyásolják a magyar gazdaság működésének környezetét is. Ugyanakkor jó hír, hogy az elmúlt öt esztendőben minden évben, évről évre megdöntöttük a nemzetgazdasági történelmi exportrekordot, ez pedig nem jöhetett volna létre a magyar emberek áldozatos, szorgalmas és szakértő munkája nélkül. Ezek az adatok pedig azt mutatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar gazdaság versenyképes, világszinten és világviszonylatban is versenyképes.

Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, a világgazdaság szinte minden aspektusából elmondhatjuk azt, hogy a világjárvány után semmi sem lesz ugyanolyan, mint volt előtte, egy teljesen új verseny indul, új szabályokkal, új szereplőkkel, új pályákon, új játékvezetők sípszavára, és ebbe az új versenybe kell most nekünk beneveznünk. S amikor ebbe az új versenybe benevezünk, akkor nem lehet más a célunk, mint az, hogy továbbra is Magyarországé legyen Közép-Európa legvonzóbb beruházási környezete, és hogy a miénk legyen a leggyorsabb és a leghatékonyabb exportfinanszírozási rendszer.

Magyarul: a célunk az kell legyen, hogy a világjárvány után a magyar gazdaság még erősebb legyen, és még jobb pozícióban legyen, mint a világjárvány előtt. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a gazdaság külső dimenzióit megerősítsük, az exportpiacokra termelő vállalatokat segítsük, megerősítsük a jelenlétüket a külpiacokon, és újabb külpiaci lehetőségekhez segítsük őket.

(10.40)

Szerencsére, amikor benevezünk ebbe az új versenybe, akkor azt jó alapokkal tehetjük. Az elmúlt tíz esztendőben a magyar emberek és a magyar gazdaság teljesítménye feljogosít minket a jó reményekre, tekintettel arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz esztendőben sorra döntötte a rekordokat a foglalkoztatás, a munkában álló emberek száma, az export, a beruházások tekintetében, és eljutottunk oda, hogy a rendszerváltoztatás óta még soha nem dolgoztak egyszerre annyian Magyarországon, mint a világjárvány kitörése előtt. Csak összehasonlításul, 2010-ben még 3 millió 700 ezer alatt volt a munkában álló emberek száma Magyarországon, közülük összesen 1,8 millió fizetett adót, míg 2019 végén már 4,5 millióan dolgoztak, és mindenki hozzájárult a közös terhek viseléséhez és az ország működtetéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindennek megfelelően az Eximbank több új hitel-, garancia- és biztosítási terméket vezetett be annak érdekében, hogy a világjárvány utáni időszakban a magyar vállalatok a lehető legelőnyösebb pozícióban startolhassanak el a nemzetközi piacokon. Először is 450 milliárd forintos keretösszeggel kedvezményes hitelkonstrukciót indítunk az exportértékláncokban szerepet vállaló magyar vállalkozások számára. Hatéves futamidővel, beruházásra és forgóeszközre is lehet igényelni ezeket a hiteleket, amelyek kamata 0,1, illetve 1,7 százalék között változik.

Itt megint szeretném aláhúzni azt, hogy kis- és középvállalkozások esetében az egy éven belüli forgóeszközhitel kamata 0,1 százalék. Már 75 vállalat jelentkezett erre a hitelprogramra néhány nap alatt, és ez a lehetőség természetesen minden magyar vállalat és vállalkozás számára rendelkezésre áll. Mint ahogyan szintén minden magyar vállalat előtt nyitottak a lehetőségek a biztosítási és garanciaprogramokra, amelynek keretében a kis- és közepes, valamint nagyobb vállalatok kereskedelmi bankoknál fenntartott hitelei mögé tesszük be a garanciát annak érdekében, hogy ezért újabb forrásokat ne kelljen lekötniük a vállalkozásoknak, tehát ne rontsák a likviditásukat, illetőleg külpiacra történő értékesítés esetén 365 napig vállaljuk a késedelmes, illetve csúsztatott fizetés esetén az áthidaló segítség nyújtását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezzel összefüggésben most egy olyan törvényjavaslat van itt önök előtt, amellyel egyértelműen azt célozzuk meg, hogy a magyar exportfinanszírozási rendszer legyen a leggyorsabb és a leghatékonyabb itt Közép-Európában hosszú távon is.

Tavaly elfogadtuk a nemzeti exportstratégiát, és ezzel a nemzeti exportstratégiával van összefüggésben, illetve annak a gyakorlati lebontása és végrehajtása részben az a törvényjavaslat, amely most itt fekszik az Országgyűlés asztalán. Ezzel a törvényjavaslattal tovább csökkentjük a magyar vállalkozások adminisztrációs terheit. Ugyanis a nemzetközi gyakorlattal összhangban az Eximbank mind garanciát, mind pedig kezességet tud nyújtani, ha ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja. Mégpedig állami készfizető kezesség mellett tudjuk ezt tenni, így a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs költségek és terhek csökkenni fognak, a vállalt kezesség esetén elegendő a kezesség jogosultjának megkötni a biztosítéki szerződéseket, amelyek az Eximbank mint kezes teljesítése esetén a törvény alapján az Eximbankra átszállnak.

A másik fontos célja ennek a törvényjavaslatnak az, hogy fel tudjuk gyorsítani az exportőrök, a külpiacokra termelő vállalkozások finanszírozáshoz jutását. Ez főleg most fontos, amikor a világjárvány jelentette nehézségek közepette vállalatok likviditási kihívásokkal szembesülnek, és most igaz az a magyar mondás, mely szerint aki gyorsan ad, az kétszer ad, tehát a hitelszerződések megkötésének a sebességét is jelentős mértékben növeljük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nyomán az Eximbank hiteleit a vállalkozások számára konkrétan elérhetővé tevő kereskedelmi bankok hitelkorlátját is megnöveljük, ezzel pedig újabb vállalatok számára tesszük lehetővé a hiteltermékekhez való hozzájutást. Ugyanis a kereskedelmi bankok esetében az úgynevezett nagy kockázat vállalására vonatkozó szabályozás miatt jelenleg számos kereskedelmi bank elérte azt a határt, ameddig hitelt nyújthat, így új hitelek nyújtására nincsen lehetőségük, sőt közvetítőként az Eximbank hiteltermékeit sem tudják kihelyezni, ezért ebben a törvényjavaslatban most azt terjesztjük önök elé, hogy növeljük meg ezeket a limiteket, ezeket az összegeket annak érdekében, hogy az eximbanki hiteltermékeket a kereskedelmi bankok minél szélesebb körben ki tudják ajánlani, ennek következtében pedig minél több magyar vállalkozás ezeket a hiteleket fel tudja venni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat értelmében az Eximbank tőkealapokba történő befektetési képessége is jelentősen bővülni fog. Ugyanis ezen törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy az Eximbank a bel- és külföldi kockázati és magántőkealapok mellett ingatlanalapok alapításához vagy az ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan is jegyezhessen befektetési jegyet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Eximbank az ingatlanalapokba történő tőkebefektetéssel finanszírozni tudja a hazai ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságokat azáltal, hogy ezen alapok tőkéjéből akár a határainkon kívüli területeken is tudnak vásárolni ipari, idegenforgalmi, irodai és egyéb célú ingatlanokat, ezek fejlesztésében és üzemeltetésében részt tudnak venni, összefüggésben, illetve összhangban a kifektetési politikában meghatározott célokkal.

A Magyarországon már sikeres ingatlanportfóliót kiépített és diverzifikált ingatlanportfóliókat üzemeltető társaságok ‑ magyar vállalatok tehát, húzom alá ‑ kiléphetnek a nemzetközi ingatlanpiacra, ami lehetővé teszi számukra az itthon megszerzett piaci tudás és tapasztalat hasznosítását, valamint az innovatív magyar építőipari termékek és szolgáltatások exportját, hiszen ezek a magyar építőanyagok, illetve technológiák beépülhetnek, illetve felhasználásra kerülhetnek a fejlesztendő, üzemeltetésre átvett külföldi ingatlanokba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ingatlanalapokra minden országban szigorú szabályozások vonatkoznak, ugyanakkor a megfelelő jogi garanciák is természetesen rendelkezésre állnak a befektetések megtérülésére vonatkozóan. Ugye, egy ingatlanalap a méretéből adódóan, sok elemből álló, általában jól strukturált ingatlanportfóliót képes felvásárolni, aztán üzemeltetni és hasznosítani, ezért a diverzifikációból fakadóan, megfelelő szakértői felügyelet mellett az ilyen típusú befektetések viszonylag alacsony kockázatú befektetésnek számítanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat általános célja tehát az, hogy a magyar vállalatok nemzetközi piacokon történő versenyképességét megerősítsük, ott sikerekhez segítsük a magyar vállalatokat, ezt pedig másként nem lehet elérni, mint azzal, hogy ezeket a magyar cégeket újabb finanszírozási forrásokhoz juttatjuk. Ha körülnézünk, szerte a világban államok, kormányok pontosan ugyanezt teszik, a külpiacokon aktív vállalataik számára újabb finanszírozási forrásokat nyitnak meg, mi sem maradhatunk le ebben a versenyben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül van egy technikai jellegű javaslat is ebben a törvényjavaslatban, a helyzet ugyanis az, hogy 2020. január 1-jétől hatályba lépett a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek az új változata, ezért szükséges a külszolgálati törvénynek is a technikai jellegű módosítása.

(10.50)

Ugyanis a kormányzati igazgatásról szóló törvény az idei esztendő elejétől évente 3 munkanapnyi pluszszabadságot, pótszabadságot biztosít minden 50. életévét betöltött tisztviselő számára, ugyanakkor a jelenlegi törvényi környezetben a külszolgálatot teljesítő tisztviselők esetében ezt az újdonsült szabályt nem tudjuk alkalmazni. Annak érdekében, hogy koherens legyen a szabályozás, tehát ugyanaz vonatkozzon a külszolgálatot betöltő tisztviselőkre, mint az itthon dolgozókra ebben a tekintetben, ezt a szabályt módosítani kell.

Emellett pedig az Európai Uniónál vagy más nemzetközi szervezeteknél dolgozó nemzeti szakértők esetében is pontosítjuk az idevonatkozó szabályokat.

Végezetül pedig szintén az idei esztendő elejétől lépett hatályba a társadalombiztosítási és nyugellátásról szóló törvénynek az új verziója, ahol egy bizonyos örökbefogadói díj került bevezetésre, és ezt a jogintézményt most a külszolgálati törvényben is meg kell jeleníteni. Így ezekre a technikai módosításokra, illetve ezeknek a parlament elé terjesztésére is felhasználtuk az Eximbank működésének módosításáról szóló törvényt, amelyhez pedig kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását, egyúttal pedig köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)