Rétvári Bence (KDNP)

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr is azt említette, hogy nagyon fontos, hogy az országok felkészüljenek, és szervezetten nézzenek szembe a koronavírus-járvánnyal. Ennek egyik fontos fokmérője az, hogy azok számára, akik a legsúlyosabb, legkritikusabb egészségügyi állapotba kerülnek, mennyire állnak rendelkezésre lélegeztetőgépek.

Itt Magyarország mindent megtett az elmúlt hetekben, hogy minél több lélegeztetőgép legyen Magyarországon, és ha megnézzük, hogy a nemzetközi kimutatások szerint is mennyi lélegeztetőgép jut százezer lakosra, akkor azt láthatjuk, hogy nagyon sok, nálunk jobb anyagi helyzettel rendelkező országot sikerült megelőznünk, hiszen lassan elérjük azt a szintet, hogy több mint 30 lélegeztetőgép jut Magyarországon százezer lakosra. Ez azt jelenti, hogy Izraellel és Németországgal vagyunk egy szinten ebben a kérdésben, és megelőzzük Ausztriát, Észtországot, Szlovákiát, megelőzzük Norvégiát, Svájcot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Franciaországot, Romániát, Svédországot vagy Belgiumot, hiszen ezekben az országokban mind-mind kevesebb a százezer lakosra jutó lélegeztetőgépek száma, mint Magyarországon.

(10.10)

De szintén fontos kimutatás az, amely az eddigi védekezés eredményességét is mutatja, hogy egymillió lakosra mennyi koronavírusban elhunyt ember jut. Ebben Magyarország szintén az Unió talán legjobb harmadában is szerepel, de biztos az első felében, hiszen nálunk egymillió lakosra körülbelül 35 koronavírusban elhunyt személy jut. Ennél több jut Norvégiában, Romániában, Finnországban, Észtországban, Törökországban, Szlovéniában, Ausztriában, Németországban, Dániában, Portugáliában, Kanadában, Luxemburgban, Svájcban, az USA-ban ‑ ha az USA-t nézem, ott is egy szinte négy-ötszörös szorzóról beszélhetünk ‑ , Írországban, Svédországban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, és Belgiumban is jóval súlyosabb a helyzet, ha az egymillió lakosra vetítem a halottak számát, mint Magyarországon. Ezekhez az országokhoz képest is szerencsére ‑ köszönhetően az egészségügyi dolgozóknak, köszönhetően a rendvédelmi szerveknek, köszönhetően mindenkinek, aki a saját életét is átalakította, és kevesebbet találkozott másokkal ‑ sikerült úgy ellaposítani a járványgörbét, hogy Magyarország eredményesebben védekezett ezekhez az országokhoz képest, hiszen lakosságarányosan ezeknél az országoknál ‑ itt jó pár fejlett országról beszélhetünk ‑ Magyarországon alacsonyabb az egymillió lakosra jutó halottak száma. Sőt, még a DK politikusa, akivel Szabó Timea készített interjút, Falus Ferenc is azt mondta, hogy tulajdonképpen sok környező országhoz képest inkább alacsonyabbnak mondható a magyar halottak száma; ezt még ő is elismerte.

Képviselő úr beszélt a Pesti úti idősek otthonáról. A magyar költségvetés 6 milliárd forintot biztosít a fővárosi idősotthonoknak a szabályos és biztonságos üzemeltetésére. Ennek ellenére 17 100 maszkot és 8400 pár gumikesztyűt az államnak kellett kivinnie a központi raktárból ebbe az intézménybe, hogy biztosítani tudjuk az idős embereknek az egészségét.

Elmondhatjuk, hogy az elhunytaknak közel a fele ebből az intézményből származik, ha az összes intézményi elhunytat nézem, az összes, idősotthonban elhunyt személyt nézem, a fele ebből az egyetlenegy idősotthonból származik, és 74 százaléka, tehát négy halottból három a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat idősotthonaiból került a kórházba, vagy hunyt el utána.

Azt mondhatjuk tehát, hogy míg 55 ezer idősotthoni férőhely van és ebből 3800 fővárosi fenntartású, tehát 7 százalék az idősotthoni férőhelyek aránya, addig 74 százalék az idősotthonban elhunytak közül a fővárosi intézményben elhunytak aránya. 7 százalék és 74 százalék ‑ ebből is látszódik, hogy bár gyakran vádolják a fővárosi politikusok vagy ellenzéki politikusok a kormányt azzal, hogy nem valós az az aggodalom, ami a Pesti úttal kapcsolatos, ez igenis valós. Ez nem politika, hanem matematika, ha a kapacitás 7 százalékában jelenik meg a halottak 74 százaléka.

A vizsgálatok kimutatták, hogy március 12-étől nem volt jelen szerződéses főállású orvos az intézményben. Március 20-án meg is szűnt az orvos jogviszonya. 31-én már voltak lázas betegek. Április 6-án az idősotthon vezetője írásban jelezte, hogy nincs orvos, és segítséget kért.

Április 9-én ezért már 126 beteg volt, hiszen nem volt orvos az intézményben szabályszerűen akkor, amikor terjedt a járvány. Április 10-én a tiszti főorvos kötelezte a fenntartót a megfelelő orvosi ellátásra. A honvédségnek kellett később fertőtleníteni. Április 26-án az is kiderült, hogy korábban rühesség is volt az intézményben.

Ebből látszódik, hogy a nem megfelelő intézményfenntartás nagyon súlyos következményekkel járhat a járvány idején. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)