Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, ha egy ilyen fontos kérdésről van szó, mint például az Országos Atomenergia Hivatal szerepköre, a nukleáris hulladékok elhelyezése, akkor mindenképpen szót kell ejteni, hogy mi is az a tartalmi kérdés, mi is az a kihívás, amivel nemcsak nemzeti szinten, hanem az Európai Unió szintjén is küzdünk. Semmiképpen sem szeretnék a paksi bővítés kérdéséhez most visszamenni, ugyanakkor ezekről a kérdésekről szükséges beszélni.

Én az iménti napirendi pontnál már kicsit megtartóztattam magamat, akkor nem reagáltam már Aradszki képviselő úr felszólalására, egyetlenegy momentumra mindenképpen szeretnék reagálni. Fölvetettük azt, hogy a paksi bővítés kapcsán az oroszoktól való függőség a fűtőelemek beszerzése kapcsán adott probléma. És akkor azt mondta, hogy nem gond ez, mert úgy van kitalálva maga a rendszer, hogy cserélhetők, tehát nemcsak az oroszok tudnak fűtőelemet beszállítani. Na most, tudjuk, hogy egy ilyen megmagyarázhatatlan csúszásban van ez a paksi bővítés, tehát sok-sok éves csúszásban, és amikor múlt év nyarán a Fenntartható fejlődés bizottságának a záróülésén Süli miniszter úr miniszteri meghallgatása volt, akkor én megkérdeztem, hogy mikorra várható az engedélyezési eljárás elindítása, megkérdeztem a szakminisztert, ő azt mondta, hogy fogalma sincs, nem tudja megtippelni. És azt is elmondta még, hogy az oroszok most tanulmányozzák a hazai műszaki környezetet. Ugye, egy atomerőmű építéséről van szó. Tehát az oroszok tanulmányozzák a hazai műszaki környezetet. Tudjuk, hogy óriási kihívás egy ilyen hatalmas nagy, sok ezer oldalas dokumentációt előállítani, hát mennyire lesz reális az, hogy ha az oroszok megépítik az új erőművet, akkor majd utána iksz év múlva más beszállító tud fűtőelemeket hozni. Ennyit szerettem volna csak visszautalni arra.

Viszont a nukleáris hulladékok kezelésének a kérdésével kapcsolatban sokkal több megjegyzésem lenne. Államtitkár úr ugyanis még az előző vitában megfogalmazott néhány állítást, és mivel az Innovációs és Technológiai Minisztérium berkeiben ezek szerint nem minden információ van meg, ezért ezekre a problémákra mindenképpen felhívnám a figyelmet. Azt mondta államtitkár úr, hogy nem született olyan döntés, hogy Magyarországon mélygeológiai tároló épül. Én felhívom a figyelmét a többször módosított, aktualizált stratégiára, amit elfogadott az Országgyűlés, a nukleáris fűtőelemek kezelésével kapcsolatos nemzeti program, ebben kerek perec benne van az, hogy Magyarországon kell egy mélygeológiai tárolót építeni. És az is szerepel ebben az elfogadott stratégiában, hogy Boda térségében, a Bodai Agyagkő Formációban történik ennek a kutatása. Tehát ilyen formában döntés született. És egyébként elég veszélyes is lenne, ha nem lett volna erről döntés, mert most már több mint tízmilliárd forintot elköltöttek Boda térségében a kutatásokra. Tehát nyilván döntés nélkül tízmilliárd forintot elkölteni, azért az fölvetne néhány kérdést.

Említette még államtitkár úr, hogy valamennyi érintett települést a törvények szerint bevonják, tájékoztatást kapnak. Ugye, van ott egy ilyen tájékoztatásra létrehozott önkormányzati társulás, amely valóban különböző támogatásokat kap a nukleáris hulladékokat kezelő cégtől. Ugyanakkor nem része ennek a társaságnak Pécs, a közeli Szentlőrinc város és még több más község, ezek a települések csak ilyen informális módon kapnak tájékoztatást, miután egyébként kiharcolták a helyi politikai szereplők ‑ zárójelben jegyzem meg, a helyi LMP ‑, hogy kapjanak tájékoztatást. De érintett településnek nem számítanak, hiszen az atomtörvény már imént citált módosítása kizárta például Pécset, hogy a nyugati határától 6-8 kilométerre lévő területtel kapcsolatban, amikor egy atomtemető helyét keresik, akkor tagja legyen ennek a társaságnak. Ez semmiképpen nem elfogadható.

És itt hívom fel a figyelmet egy súlyos ellentmondásra. 2015. április végén miniszterelnök úr Pécsett azt mondta, hogy a pécsiek nélkül nem történhet meg, hogy atomtemető épül. Én úgy gondolom, hogy egy miniszterelnöknek van lehetősége egy ilyen jognyilatkozatot megtenni, hogy márpedig Pécs érintett. Ha Pécs érintett, akkor miért nem tagja ennek a társulásnak, ami formálisan is részt tud venni ebben a folyamatban?

Újabb problémára szeretném felhívni a figyelmet. Államtitkár úr arról beszélt, hogy ezek a kutatások, a nukleáris hulladékok végleges tárolójának a helyszínével kapcsolatos kutatások nemzetközi tapasztalatok alapján történnek. Igen, itt egy jogharmonizációs kérdésről van szó, egy európai kihívásról, hozzáteszem, ez az egész világon egy kihívás, hogy mit kezdjünk a nagy aktivitású nukleáris hulladékokkal, és sehol a világon nem megoldott ezeknek a végleges elhelyezése. És a nemzetközi példák bizony sok mindenről tanúskodnak. Arról nem, hogy hogyan lehet megoldani, mert arra még senki nem tudott egy végleges mintát mutatni, de arra igen, hogy igenis vannak nemzetközi példák, és nagyon határozottan szeretném erre felhívni a minisztérium és a kormány figyelmét. Nemzetközi példák azt mutatják, hogy azt nem lehet megcsinálni, hogy egy adott potenciális területbe befektetnek őrületes pénzeket, nem veszik figyelembe a társadalmi és gazdasági adottságokat, majd ha a térség érintett lakossága azt mondja, hogy ebből nem kér, akkor az a pénz vesztendőbe megy.

Volt egy ilyen példa az Egyesült Államokban, hogy Las Vegas városa a 130 kilométerre lévő Yucca-hegységben előkészített és már jobbára meg is épített nukleárishulladék-tározó megnyitását akadályozta meg egyébként gazdasági és társadalmi kérdésekre vonatkozóan. Ők konkrétan a turizmustól féltették a várost.

Tehát mindenképpen azokat a nemzetközi tapasztalatokat kellene ilyen szempontból irányadónak tekinteni, amelyek abból indulnak ki, hogy vannak geológiai, műszaki szempontból alkalmas potenciális helyszínek, ezeket először társadalmi szempontból kellene értékelni, hogy hol elfogadható ez az érintett lakosság számára. Tehát társadalmi-gazdasági szempontból kell ezeket értékelni, és azt követően, amikor már van egy társadalmi elfogadottság, akkor nekiállni ennek a telephelykutatási, rendkívül hosszú procedúrának.

És hogy még milyen döntések vannak itt a Bodai Agyagkő Formáció kapcsán: még múlt év februárjában talán volt egy közmeghallgatás Boda térségében, ahol az Országos Atomenergia Hivatal vezetői is jelen voltak, és ők is a felszólalások alapján elismerték ‑ ez a szó szerinti jegyzőkönyvben elérhető ‑, hogy igen komoly társadalmi problémák vannak.

(18.30)

Konkrétan a közelben lévő pécsi agglomeráció elutasítja ezt a projektet, és az Országos Atomenergia Hivatal jelen lévő vezetői azt mondták, hogy az ebben az ügyben lépni tudó döntéshozók felé ezt a komoly problémát jelzik. Na most, ezt követően, hogy ez így jegyzőkönyvbe került, nem történt meg ez a jelzés, vagy nem tudom egész pontosan, hogy mi történt, de az biztos, hogy utána telephelykutatási engedélyt kapott ez a bizonyos kutatólaboratórium, amit már említett államtitkár úr. Tehát most ebben a fázisban vagyunk. Még nem tartunk ott, hogy bárki megkérdezte volna Pécs város és az egész térség véleményét, hogy mit gondol egy ilyen nagyaktivitású tározó létesítéséről. Tehát 10 milliárd forint már elment erre. Most én úgy érzem, hogy a kormánynak nem okoz problémát az, hogy még akár hosszú-hosszú évekig újabb milliárdok menjenek el a kutatásra úgy, hogy nagyon világosan elmondta már a felelős miniszterelnök, hogy Pécsnek joga, vétójoga van ebben, de valamiért nem akarják megkérdezni a városban élőket.

És akkor itt jönnek be azok a bizonyos szempontok, amelyeket szintén említett államtitkár úr, hogy szakmai kérdésekben lehet‑e politikai döntést hozni. Ez kőkemény politikai kérdés, államtitkár úr. Annak idején, amikor szerveztünk egy szakmai fórumot az érintett cég szakembereinek a részvételével, akkor ők világosan elmondták, hogy ők a szakmai részéért felelnek; azért, hogy ha kapnak egy utasítást a politikától, hogy ezen a területen, mondjuk, a Bodai Agyagkő Formációban kutassanak egy potenciális helyszínt, ezt ők megteszik.

Ha kapnak egy olyan politikai döntést, hogy kutassanak öt másik alternatív helyszínt, ami társadalmi és gazdasági adottságok szempontjából jobb, akkor ők azt is meg fogják tenni. Tehát azért citáljuk mindig ezt a kérdést az Országgyűlés elé, mert ezek kőkemény, szikár politikai kérdések, és ezeket a politikai döntéseket felelősen az Országgyűlésnek kell meghozni, és utasítani kell a szakembereket arra, hogy a társadalmi és gazdasági szempontokat, lásd az emberek szempontjait figyelembe véve értékeljék újra a Magyarországon potenciálisan, műszaki, geológiai szempontból alkalmas területek között, hogy hol folytatnak kutatásokat.

Na tehát, összességében azt gondolom, hogy ezekről a kérdésekről most kell beszélni, ezeket a kérdéseket most kell behozni az Országgyűlés elé. Ha a kormány komolyan veszi az önkormányzatiságot, és komolyan veszi, hogy az emberek akaratával nem kíván szembemenni, akkor figyelembe veszi Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának azt a határozatát, amely kimondja, hogy nem támogatja, hogy a város nyugati határában atomtemető létesüljön. Én ezért arra biztatom a kormányt, hogy terjesszen egy ilyen dokumentumot az Országgyűlés elé, és lehessen érdemi vitát folytatni arról, hogy ezek a kutatási folyamatok olyan irányba mehessenek ‑ valóban sok évtizedes kérdésről van szó ‑, amely a végén magában hordozhatja azt, hogy elkészül egy olyan mélygeológiai tároló, amelynek a társadalmi, gazdasági hatásai, amelyek nyilván negatívak, kezelhetők lesznek hosszabb távon. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)