Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak egy nagyon rövid reakció Nacsa képviselő úr felszólalására. Itt Ungár képviselőtársam is említette, az orosz energiafüggőségről beszélt, hogy önök ezt csökkentik, egyáltalán az energiafüggőséget. Ha a Paks II.-re építenek mindent, ha a Paks II. beruházásra építik a teljes klímastratégiát, akkor mind a finanszírozást a hitel szempontjából, mind a technológiai függőség szempontjából, mind pedig a fűtőelemek beszerzése szempontjából is egyértelműen konzerválják ezt az energiafüggőséget. És hasonlóképpen, ha már a szabadságharcról, a nemzeti elkötelezettségről van szó, itt említette államtitkár úr a Budapest-Belgrád-vasútvonalat, akkor miért a magyar adófizetőkkel akarnak 1000 milliárd forintot kifizettetni egy olyan projektért, ami a kínai nagyhatalmi érdekeket szolgálja? Ha ez ekkora üzlet, akkor miért nem a kínaiak építik meg piaci alapon?

Az önkormányzatok tekintetében most én nem nyitnék ki egy részletesebb vitát, de azért nagyon sok példát lehetne mondani, hogy amikor fideszes városvezetők voltak, akkor mit tettek ezen intézkedések kapcsán, tehát a klímavédelem kapcsán. Én azt tapasztaltam, hogy Pécsen, ahol élek, tíz éven keresztül kormányzott a Fidesz, minden lehetőségük meglett volna, hogy bármit tegyenek a város védelme érdekében, akár az atomtemető, akár az uránbányászat újraindítása érdekében, semmit nem tettek. Igazából akármilyen fórumon a lakosság az ilyen irányú igényét kifejezte, ők ezzel a kérdéssel nem voltak hajlandóak foglalkozni, teljesen egyértelmű volt a helyzet, egy központi kormányzati diktátum ellen egy fideszes városvezető nem volt hajlandó fölemelni a szavát, hasonlóképpen egyébként a megválasztott választókerületi kormánypárti képviselők sem.

Említette képviselő úr az energetikai korszerűsítés helyzetét. Én egyszer már fölhoztam egy vitában, hogy vannak ilyen anomáliák, jogi anomáliák, például hogy a biomassza-tüzelés kapcsán a távfűtéses lakások most nem tudnak ilyen energetikai korszerűsítésre pályázni, egyszerűen azért, mert a jelenlegi szabályozásukban egy nullával való szorzás van, és kimaradnak ebből. Én azt gondolom, hogy ez teljesen egyértelmű mindannyiunk számára, hogy akár a nyílászárócsere vagy bármilyen módon egy házszigetelés mindenképpen előremutató, de ezt nem tudják megtenni.

Hasonlóképpen, és ez szintén egy pécsi, de lehet más példákat is hozni, hogy a biomassza kapcsán mi tekinthető zöldenergiának, illetve mi nem tekinthető. Abban, én azt gondolom, hogy a pécsi jelenlegi ellenzéki városvezetéssel, vagy annak egyes tagjaival is nagyon komoly vitánk van, hogy például a nagyerőművi fatüzelés számíthat‑e zöldenergiának. Mi azt mondjuk, hogy nem, tehát e tekintetben is nagyon komoly változásokat kellene a jogi környezetben eszközölni.

Nos, és akkor még egy reakció itt annak kapcsán, hogy nagyon erőteljesen hangsúlyozta államtitkár úr és kormánypárti képviselőtársaim is a cselekvés fontosságát. Látjuk azt, hogy az elmúlt évben, az elmúlt tíz évben mi történt. Méltányosságot kérnek kormánypárti képviselőtársaim. Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rossz volt, ami történt, de alapvetően nekünk ellenzékiként az a feladatunk, hogy rávilágítsunk arra, ami helytelen, amit meg kell változtatni. És ha már cselekvés, államtitkár úr valamiféle nemtelen támadásként aposztrofálta azt, hogy én a rezsicsökkentés megvédésére utaló expozéjában ennek a mondatára utaltam, és ezt összefüggésbe hoztam a víziközmű-szektor helyzetével.

Államtitkár úrtól szeretném kérdezni, ez szintén az ön minisztériumához tartozik, hogy mit tettek önök egész pontosan a víziközmű-ágazat megvédése érdekében, mit tettek annak érdekében, hogy javuljon a helyzete e legfontosabb közszolgáltatásnak, az ivóvízellátásnak, a szennyvízelvezetésnek, szennyvízkezelésnek, ezáltal a vízbázisok védelmének. Azt látjuk, hogy minden szám, minden statisztikai adat tekintetében folyamatosan romlott a helyzet e tekintetben. Van‑e bármiféle elképzelése államtitkár úrnak?

Már nagyon sokszor megpróbáltam Palkovics miniszter úrnak is föltenni a kérdést, hogy azt az 1500-3000 milliárd forint közé saccolt összeget, ami a jelenleg rendelkezésre álló forrásokon túl hiányzik a legalapvetőbb karbantartási és pótlási munkák elvégzéséhez, ezt milyen forrásból lehet majd pótolni. Ez egy 15 éves távlatban értelmezhető, 15 éves távlatban kell a gördülő fejlesztési terveket meghatározni, és ehhez a finanszírozást is a feladatok mellé le kell tenni. Soha egyetlen kormánypárti politikus, kormánytag sem tudott erre egy világos választ adni, mindig valamiféle olyan ködös mondás volt, hogy majd valamiféle pályázatból. Milyen forrásból? 1500-3000 milliárd forint, az egy hatalmas nagy nagyságrend, hatalmas nagy összeg, mégis milyen pályázati forrásból és milyen módon fogják ezt az összeget előteremteni? Tehát itt a cselekvés; az elmúlt tíz évben, látható, hogy ez lett az eredménye a cselekvésnek, a fideszes kormány cselekvésének, a Fidesz-KDNP-kormány cselekvésének a víziközmű-ágazatot érintően.

De szintén a cselekvés, hogy mit tettek önök a közösségi közlekedés kapcsán. Az expozémban már említettem, akkor nem volt időm, hogy részletesebben kifejtsem, most se fogok részleteiben belemenni egy közlekedéspolitikai vitába, de évekkel ezelőtt már letettünk egy közlekedéspolitikai koncepciót egy szakmai egyeztetésre, egyébként még a munkavállalói oldal is részt vett az egyeztetésen.

(17.30)

Egy olyan anyag alakult ki, amellyel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy valóban teljes szakmai konszenzus övezte, hogy milyen módon kellene a hazai közösségi közlekedés rendszerét átszervezni közlekedési szövetségek megalakításával, egy országos ütemes menetrend kialakításával, tarifaközösség bevezetésével, és hogy hogyan lehetne a most felhasznált források mellett egy sokkal hatékonyabb közlekedési rendszert kialakítani, amely teljesen egyértelmű, hogy milyen módon kapcsolódik a klímaváltozás elleni küzdelem kérdéséhez, vidékpolitikai kérdéshez, s a többi, s a többi.

Önök miért nem lépték ezt meg? Tíz évük volt arra, hogy ezt a közlekedési reformot elindítsák. Önök mindig beszéltek nemzeti buszgyártásról, ehhez képest egymilliárdos támogatást adtak egy kínai összeszerelő üzemnek, tehát ez sem valósult meg.

Azt is szeretném kérdezni önöktől, hogy pontosan milyen forrásból, milyen ütemezéssel és hogyan fog megújulni a hazai közösségi közlekedés járműparkja, tehát a buszpark. Látjuk, hogy milyen buszbeszerzések vannak folyamatban, de ha kiszámoljuk azt, hogy mi az átlaga, a jelenlegi buszpark átlagéletkora mi, akkor látjuk azt, hogy ez még nagyságrendjében sem közelíti meg azt, amire szükség lenne. Tudjuk azt, hogy sajnos van egy uniós kötelezettség a helyközi közösségi közlekedés piacnyitása tekintetében, amit mi nagyon rossznak tartunk, de ez már többszöri halasztás után valószínűleg nem elkerülhető feladat. Ilyen módon ebbe a rendszerbe garanciákat kellene építeni azért, hogy ha mondjuk, megjelennek különböző piaci szereplők, és megtörténik a piac leosztása, amit ismétlem, mi nagyon rossz ötletnek tartunk, mert a közösségi közlekedést egy olyan stratégiai ágazatnak tartjuk, amit állami, önkormányzati kézben kellene tartani, hogy akkor nem szenvedik ezt meg, mondjuk, a vidéki periférikus térségekben élők. Itt is a cselekvést hiányoljuk.

Nem mondhatják azt, hogy mi csak kritizálunk, nem teszünk javaslatokat, mert letettük. Mi nagyon sokat dolgoztunk ezen a közlekedési stratégián, ott volt önök előtt. Nagyon komoly, hozzáértő kormánypárti politikusok is elismerték, hogy maga az anyag szakmailag teljesen jó. Igazából itt a cselekvés hiányzott az önök részéről. A kérdésem, államtitkár úr, hogy ez mikor valósul meg.

Még egy kérdés, ugye, említette államtitkár úr a Budapest-Belgrád-vasútvonalat. Erről egy négyórás vitát nem oly rég lefolytattunk, nem kívánom újranyitni ezt a vitát, de államtitkár úr… (Csárdi Antal közbeszól.)

De ha úgy érzik, hogy önöknek van igaza, akkor miért titkosítanak? Miért titkosították a számításokat, a megalapozó dokumentumokat, miért titkosítják a szerződést? Önök ismerik el, hogy önöknek igazából nincsenek érveik, gyakorlatilag nem tudnak konkrét vitába szállni a projekt mentén, sem kapcsán, ezért titkosítják a dokumentumokat, de tartalmilag valóban nem kívánok már ismét belemenni.

Még egy kérdést említenék még, ami azért nagyon-nagyon fontos. Itt kritikák fogalmazódtak meg, hogy az ellenzék milyen módon és hogyan közelíti meg a klímaváltozás kérdését. Most szeretnék egy idézetet felolvasni, házelnök úr mondta ezt: „Az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a főáramú, Brüsszelt is uraló politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, a kelet-európai országok hálátlansága vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje.” Ezt házelnök úr mondta valamilyen rendezvényen.

Én az Európai Unió működésének kritikájába már részben belementem, nem erről akarok beszélni, hanem a migráció kérdésének és az éghajlatváltozás kérdésének a szembeállítására szeretném fölhívni a figyelmet, hogy ez megalapozatlan. Nagyon remélem, hogy képviselőtársaim elfogadják azt, ami azért, mondhatjuk, hogy elég közismert dolog, hogy óriási, nagyon erőteljes összefüggés van az éghajlatváltozás, a környezetpusztítás és a migrációs nyomás között. Azt is tudják képviselőtársaim, hogy középtávon, ha nem sikerül ezeket a problémákat kezelni, ha nem sikerül közösen egyébként, nyilván ez nem egy nemzetállami hatáskör, és még csak nem is az Unió hatásköre, ha nem sikerül érdemi cselekvést kifejteni annak érdekében, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás hatásait, és minél inkább megadjuk mindenkinek a lehetőséget, hogy a szülőföldjén boldoguljon, ott éljen meg, megmaradjon a lehetőség a mezőgazdasági termelésre, akkor olyan bődületes és brutális migrációs nyomással fogunk szembenézni, amit már, mondjuk úgy, hogy tüneti kezeléssel, határvédelemmel nagyon-nagyon nehéz lesz kezelni.

De ismétlem, itt nem arról van szó, hogy önmagában a migráció, a határvédelem, a terrorveszély ne lenne releváns kérdés. Bizony az, mi úgy gondoljuk, hogy sorskérdés. Tehát, hogy a migrációt, a globális migrációs krízist kezelni tudjuk, az sorskérdés egész Európa és sorskérdés Magyarország számára is, csak azt lássák, képviselőtársaim, hogy ezek a dolgok egymással nagyon-nagyon erőteljes ellentmondásban vannak. Köszönöm szépen előre is, ha még ezekre a kérdésekre választ kapunk a vita során. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)