Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Először is szeretném megkérdezni, hogy mit keres ez a törvény az Országgyűlés előtt. Arról volt szó, abban állapodtak meg a parlamenti pártok, hogy a járvány idején csak szorosan a járvány elleni védekezéshez kapcsolódó törvényeket, javaslatokat tárgyaljuk. Ehhez képest a Fidesz hatalmas, sehogy sem idekapcsolódó törvénydömpingjének a részeként itt van előttünk a Budapest-Belgrád vasútvonalnak a titkosítása és az építésének a felgyorsítását szolgáló törvényjavaslat. Tényleg, ha csak egy úriemberek közötti megállapodás lett volna ez, akkor nehéz volna visszakövetni, de személyesen Orbán Viktor írta azt az EPP elnökének, amikor másirányú kötelezettségeket róttak volna rá, azt válaszolta a levelében az EPP főtitkárának írva, hogy mi, miniszterelnökök és pártvezetők valamennyien az egész világon arra koncentráljuk valamennyi energiánkat, hogy hatékony döntéseket hozzunk annak érdekében, hogy életeket mentsünk, és hogy megvédjük az egészségét és a biztonságát az állampolgárainknak. (Nacsa Lőrinc: Így van, így van!) Na most, ez a törvény hogyan járul hozzá a magyar emberek egészségének és biztonságának megvédéséhez? Sehogy!

Sőt, ugye, önök hoztak egy olyan törvényt, hogy be lehet börtönözni azt, aki a járvány elleni védekezést valamilyen módon akadályozza. Hát, ez nagyon komolyan akadályozza! Ugyanis arról szól, hogy azt a 61 milliárd forintot, ami csak az idei költségvetésbe be van tervezve erre a botrányos, soha meg nem térülő fejlesztésre, ezt elköltsék arra a célra, amit a kínaiak határoztak meg, ahelyett, hogy arra költenék, amire most az embereknek szükségük van: a jövedelembiztonságuk garantálására, a kieső jövedelmeknek a pótlására, a szociális háló lyukainak a befoltozására, az éhséglázadások megelőzésére, ha úgy maguk jobban értik. (Dr. Pósán László közbeszól.) Semmi szükség nincs most erre, és ez tipikusan azok közé a költségek közé tartozik, amiket ki kéne húzni az idei költségvetésből. 2111 milliárd forintnyi fejlesztési költség van a 2020-as költségvetésben, ennek legalább a felét halasztani kéne vagy egyenesen kukázni, ez utóbbi körbe tartozik természetesen ez a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztéshez kapcsolódó 61 milliárdos, hatalmas kiadás. Ha a járvány elleni védekezésre vagy az emberek jövedelmének pótlására használnák ezt, akkor volna értelme.

De mégis, miért kerül ez a törvényjavaslat most az Országgyűlés elé? Nyilván valakinek nagyon fontos volt. Hát, ez két érdekkör, akinek igazán fontos. Az egyik maga Kína, és úgy látszik, hogy Orbán Viktor új gazdát talált magának, egy nem volt elég, Vlagyimir Putyin mellett most már a Kínai Kommunista Párt is fütyülhet neki, és ő úgy táncol. (Bányai Gábor közbeszól.) A másik érdekkör pedig a saját pénztárcája, saját zsebe, amit Mészáros Lőrincnek hívnak, hogyha az anyakönyvi formát nézzük, hiszen több száz milliárd forint az, amit a következő években az Orbán-Mészáros-vonal ki fog venni ebből a túlárazott és tökéletesen fölösleges beruházásból.

Miről szól mégis ez? Helyezzük egy kicsit kontextusába! Valóban, ahogy államtitkár úr ismertette a bevezetőjében, ez a kínai „Egy övezet, egy út” programnak a része, amely program csak azt nem fejtette ki, hogy arról szól, hogy Kína globális terjeszkedését szolgálja, a politikai hatalmának, befolyásának a kiterjesztését szolgálja, és azoknak a felhalmozódott pénzügyi tartalékoknak a kihelyezését szolgálja, amellyel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Tehát Kína a fölösleges pénzének keres befektetési lehetőséget, kiadja más országoknak. Olyan nagyságrendű tételekről van szó, hogy tényleg már csak országok mint hitelfelvevők jöhetnek szóba, és nem a projekt maga a fontos, nem a fejlesztés maga a fontos, hanem az, hogy ezt a kínai bankok finanszírozhassák, hogy Kína ki tudja helyezni a fölösleges készpénzállományt, jelen esetben oly módon, hogy Magyarországot adósítja el.

Ugye, ez két dologból is érdekes. Egyrészt, ha megnézzük, a Balkánon nagyon sok helyen megpróbálkoztak már ezzel, Szerbiának, Macedóniának, Görögországnak hasonló projektekre próbáltak hiteleket odaítélni, odatukmálni, sőt még Magyarországon is ezt a V0-ás vasúti körgyűrűt, ami szintén egy teljesen hiábavaló fejlesztés lett volna, megpróbálták megfinanszírozni. Eddig ezek a kísérletek dugába dőltek, egyértelműen kimutatható volt, hogy semmilyen gazdasági hasznot nem hoznának, kivéve persze a kínai bankoknak, akik vaskos kamatot számíthatnak fel, ugyanúgy, ahogy egyébként a paksi bővítés is az orosz banknak vagy az orosz finanszírozó félnek lett volna jó biznisz, illetve jó biznisz jelen pillanatban is, olyannyira, hogy már ki is váltottuk egy olcsóbb hitellel azt a drága orosz hitelt. Most nem tudom, hogy ezt a drága kínai hitelt majd milyen hitellel fogják kiváltani.

És egyáltalán, hogy illeszkedik ez a kormánynak abba a gazdaságfilozófiájába, miszerint nem akarunk eladósodni a külföld felé? Orbán Viktor itt mondta a napokban, és a miniszterei megerősítették újra és újra, hogy a válságkezelés során sem akarnak eladósodni a külföld felé, hogy nem kell ide IMF, meg nem kell Világbank, meg nem kell európai uniós hitel, de valahogy békeidőben, hiszen ez a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztés még békeidőben lett elhatározva, még békeidőben is el akarnak adósodni Kína felé. Kína felé, ugye?! És vajon miért?

Ha mégis ki akarja szolgáltatni Magyarországot pénzügyi értelemben a miniszterelnök egy idegen hatalomnak, akkor miért mégis Kínát választja? Mire fel ez a nagy keleti nyitás? Ugye, tudjuk, hogy Kína nem annyira kényes az emberi jogokra, nem annyira kényes a demokrácia minőségére, nem annyira kényes a jogállami működésre, hogy finoman fejezzük ki magunkat, hanem a nyers erőpolitikában hisz, és azt gondolja, hogy ha át tudja nyomni az akaratát valamely partneren, akkor azt érdemes megtennie, tekintet nélkül arra, hogy az az ország egyébként más területeken hogyan viselkedik, hogyan vizsgázik.

Szép lenyomata ennek a megközelítésnek az a megállapodás, amit a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztéssel kapcsolatban kötött Magyarország és Kína, ez még rosszabb jogilag, ha a biztonsági kérdéseket, hogyha a vitarendezést nézzük, mint amilyen a paksi beruházásról szóló megállapodás Oroszországgal. Ott legalább a svájci jog alá rendelték a vitás kérdéseknek az eldöntését, itt most egyszerűen az van a szerződésben, hogy a két ország illetékes hatóságai próbálják rendezni a vitás kérdéseket. Ha pedig nem sikerül, akkor diplomáciai útra terelik az ügyet, ami azt jelenti, hogy a végén a magyar kormány, Orbán Viktor, Szijjártó Péter és a többiek majd letérdelnek a kínaiak akarata előtt.

Tehát itt nincs jogállami megoldás, nem érvényesül a magyar jog, nem érvényesül az európai jog, a nemzetközi jog, a svájci jog sem, semmilyen jog nem érvényesül, itt a nettó erőpolitika fog érvényesülni, ha bármilyen vitás kérdés lesz. Márpedig lesz vitás kérdés, és ez a törvény láthatóan azért készült, mert a kínaiak még így is nyugtalankodnak, pontosan tudják, hogy egy mennyire haszontalan, végtelenül drága, fölösleges projektet sóznak rá Magyarországra, pontosan tudják, hogy a két állam közül ez egyedül nekik érdekük, Magyarországnak a legkevésbé sem, és egy soron következő kormányváltásra készülve törvénybe akarják iktatni, hogy a megállapodás minden részlete titkos, és hogy annyira felgyorsítják ezt a beruházást, hogy már ne lehessen visszafordítani.

Ez történik, olyannyira, hogy mindenki ezt hiszi (Dr. Pósán László közbeszól.), aki egy kicsit utánanéz a részleteknek, kedves bekiabáló fideszes képviselőtársam, tehát a kínaiak most ezzel a törvénnyel a saját üzleti érdekeiket védik be, illetve védetik be, Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség pedig vidáman kiszolgálja ezeket a törekvéseket.

(11.10)

Az is árulkodó, hogy miről szól ez a történet. Oké, felvesszük a hitelt, hiszen Kínának a hitelkihelyezés az érdeke, de a másik oldalon valaki ezt a munkát mégiscsak el fogja végezni. Részben kínai cégek fogják elvégezni ezt a munkát ‑ az is fontos nekik, hogy európai uniós államban szerzett referenciákat tudjanak felmutatni a további terjeszkedésüket elősegítendő -, a másik részét pedig természetesen Mészáros Lőrinc fogja elvégezni a különböző cégein keresztül, hiszen nem közbeszerzéssel választják ki a kivitelezőt, hanem egy sima beszerzéssel. Itt már nem is a magyar állam és nem is a kínai állam a megrendelő, és így megpróbálják kitrükközni az EU-s versenyjogi hatóságok elől ezt az egész bizniszt. Az a rossz hírem, hogy a végén ugyanúgy egy kötelezettségszegési eljárás lesz, s nem a Fidesz-kormány, hanem úgy összességében Magyarország ellen. Szégyen, gyalázat, ismét szégyent hoznak a fejünkre, csakis annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc 300-400-500 vagy ki tudja, hány száz milliárd forintot zsebelhessen be ebből a bizniszből. S tényleg annyira bájos, már kabarétréfának is erős lenne, hogy Mészáros Lőrinc cégeinek alvállalkozói, Mészáros Lőrinc cégei, továbbá Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cégei, valamint Mészáros Lőrinc vejének a cégei; tehát a Mészáros család, értsd az Orbán család, értsd a fideszes gazdasági érdekkör olyan szinten maxolja ki ezt a szabadrablást, amennyire csak lehet.

Nézzük meg, hogy ez a projekt milyen szinten van túlárazva! Nyilvánvaló, hogy vasúti fejlesztés nem kerül ennyibe, 166 kilométer vasúti pályát nem kell 750-800-900 vagy ezerakárhány milliárdból megépíteni, ennek a töredékéből kivitelezhető lenne, különös tekintettel arra, hogy ez nem is új pálya építése. De egy kicsit vessük össze most a költségeket valami életszerű dologgal! Ha már az egészségügyi válságot nézzük, ha a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben vagyunk, akkor váltsuk át lélegeztetőgépre, amire nagy szükség lenne. Ennek a beruházásnak az árából 1500 kilométernyi lélegeztetőgépet lehetne megvenni és egymás után sorba rakni. Vagy ha egy másik társadalmi válságot nézünk, a lakhatási válságot: ha földszintes családi házakat építenénk egymás mellé, egy végtelen hosszúságú sorházat, akkor 555 kilométernyi ilyen családi házat lehetne építeni. Ezúton is köszönet a Kutyostatnak a számításokért. De tényleg, a viccet félretéve, ennek az egésznek közlekedéspolitikai értelemben semmilyen hozadéka nincs.

Ez a vasúti folyosó Pireusztól Budapestig és ki tudja, még hova tovább, gyakorlatilag párhuzamosan megy egy vízi szállítási folyosóval. Ez az, amiről az ellenzéki kollégák már beszéltek, hogy szépen fel lehetne hajózni az Adrián párhuzamosan ezzel a vasúti pályával, és lehet, hogy néhány nappal vagy néhány órával lassabb lenne ez az egész történet, de miután Kínából már sikerült idehajókáztatni Pireuszba az árukat, ahhoz a több héthez képest egy-két nap már igazán nem oszt, nem szoroz. A mostani vasúti szállítási időn lehet rövidíteni néhány órával. Pireusz és Budapest között 1464 kilométer az a távolság, amit meg kell tenni, ebből mindössze 350 kilométer a nagy sebességű pályaszakasz, miközben a Balkánon nagyon sok helyen 30-as, 50-es sebességkorlátozások vannak a pályán. Tehát ha költséghatékonyan tényleg ezt a vasúti szállítási útvonalat akarnák fejleszteni, akkor nyilvánvalóan ott végeznének kisebb felújításokat, javításokat, és nem Magyarországra sóznák rá ezt az elképesztően drága projektet.

A másik pedig az, hogy egyáltalán mi szükség van a 160 kilométer/órás engedélyezésre és a 200 kilométer/órás tervezési sebességű vasúti pályára. Egy ilyet tervezni és kivitelezni nagyságrendekkel drágább, mintha az engedélyezett sebesség, mondjuk, ennek a kétharmada lenne. Önök bevallották, hogy személyszállítás ezen a vonalon gyakorlatilag nem fog történni, ami teljesen érthető, hiszen itt minimális a személyforgalom. A legnagyobb település e vasútvonal mentén a magyar szakaszon, Kelebia és Budapest között Kiskunhalas a maga 29 ezer lakójával. Összevissza napi három vonatpár közlekedik most ezen a szakaszon. Azt a három vonatpárt akarják felgyorsítani, amely mindössze egy-két kocsival szállít személyeket? Nyilvánvalóan nem, önök is bevallották, hogy ez elvileg vagy állítólag a teherszállításra készült. Az a rossz hírem, hogy a nemzetközi teherszállításban 100-120 kilométer/órára van korlátozva a vasúti szerelvények maximális sebessége. Tehát hiába raknak maguk olyan pályát alá, amely 160 kilométerig, sőt igazából 200 kilométerig is bírja, amikor legfeljebb 100-zal mehetnek rajta. Tökéletesen fölösleges, több száz milliárdos pluszköltség. Ebből is látszik, hogy ez nem a közlekedéspolitikai célokat szolgálja.

Ha tényleg a vasúti közlekedést akarnák javítani, ha tényleg a klímavédelmi célok vezérelnék önöket, akkor kezdhetnék máshol is Magyarországon. Egyrészt ahol tényleg be vagyunk kötve a nemzetközi személy- és teherforgalomba, ott is sok helyen szégyenteljes korlátozások vannak, mint a Budapest-Bécs vagy a Budapest-Pozsony-Prága-Berlin vonalon, vagy hogy a belföldi összeköttetéseket említsem, Budapest-Pécs és Budapest-Szeged irányban elképesztő állapotok vannak a vasúti pályákon, és hihetetlenül le van romolva a pálya minősége. Ennek okán pedig sebességkorlátozások és megnövekedett utazási, illetve szállítási idők vannak mindenütt. De hogy a dél-pesti vasúti hídon átjutni bizonyos teherszállítmányoknak akár több napot is igénybe vesz, ez is egy olyan szűk keresztmetszet, amit relatíve kevés pénzből lehetne nagyon gyorsan orvosolni, fejleszteni. Úgyhogy lenne tennivaló. S akkor megint csak a kabarétréfába illő Debrecen-Mátészalka-történetet idézném, amikor egy csigajelmezes aktivista lefutotta a két város között közlekedő vonatot. Tehát ezeket kéne fejleszteni, drága hölgyeim és uraim.

Egyébként az EU ad rá pénzt, az EU az előző költségvetési ciklusban is 1200 milliárd forintot adott ilyen közlekedésfejlesztési célokra, és a következő ciklusban is adna erre, hiszen éppen a nemzetközi vasúti folyosók fejlesztése az egyik prioritás, de csak olyan esetben, ahol ez bizonyíthatóan megtérül. S miután a Belgrád-Budapest-tengely nem ilyen projekt, ezért az EU nem ad rá pénzt. Tehát kaphatnánk ingyenpénzt. (Nacsa Lőrinc: Nincs ingyenpénz!). Nemhogy el kéne adósítanunk magunkat évtizedekre, generációkra, hanem egyenesen kidobják az ingyenpénzt, nem veszik fel azt a pénzt, amit értelmes projektekre lehet költeni, inkább a közpénzt elégetve, gyakorlatilag a kínaiakat szponzorálva a kamatfizetésen keresztül és Mészáros Lőrinc zsebét kitömve csak azért is megvalósítják ezt a projektet, és szégyenszemre mindezt a járványügyi válság kellős közepén. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)