Böröcz László (Fidesz)

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak néhány apró dologra reagálnék. Egyrészt Csárdi képviselő úr sokszor ‑ bár sajnálattal látom, hogy elment ‑ szokott túlzásokba esni, elég sajátos a vitastílusa, de talán most egy picit túllőtt a célon, én ezért nem is reagálnék arra, amiket ő fölhozott. Szerintem kicsit önmérsékletet kellene gyakorolni.

A másik pedig, hogy ‑ valóban, amit Nacsa képviselő úr az előbb elmondott ‑ arról van szó, és elhiszem, hogy ezt nehéz megérteni, de arról van szó, hogy ezeknél a beruházásoknál eddig is az volt a gyakorlat, hogy az önkormányzatok az ilyen kiemelt közérdekű beruházásoknál díjmentességet vagy majdnem díjmentességet biztosítottak. Eddig is így tudták letárgyalni egyébként a beruházókkal a beruházó a döntést. (Sic!)

Önök számonkérik rajtunk, hogy akkor miért hoztuk ezt be, hiszen egyetlenegy példa van erre, a Ráday utcai kollégium, ami most felsejlett. Valóban, ez a gyújtópontja a történetnek. Ha eddig ez egyébként közmegegyezés volt, és ahogy Óbudán egyébként a metróberuházás kapcsán, ahogy Molnár képviselő úr elmondta, kétmilliárd forintot engedtek el a beruházó felé ‑ ha az önök logikáját nézem, de nyilván remélhetőleg ennyit tudtak spórolni a beruházáson ‑, akkor egyébként miért nem lehet azt megérteni, hogy ez egy jogos döntés?

És ha most a Ráday-kollégiumnál ezt Baranyi polgármester asszony megtette, akkor miért ne feltételezhetném azt, hogy ezek után valamilyen oknál fogva ‑ vagy azért, mert református, vagy azért, mert nem szereti a kollégiumokat, vagy azért, mert éppen holnap kitalálja, hogy mi másért nem fogja szeretni ‑ ugyanezt a döntést majd meghozzák; úgy, hogy a bizottságok, a képviselő-testület bizottságai minden esetben, az egyik 50 százalékos engedményt javasolt, a másik pedig egyébként majdnem teljes elengedést. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezek után a polgármester asszony ezt leszavaztatta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)