Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány célja a kezdetektől, 2010-től kezdve az, hogy segély helyett munkát adjon az embereknek, és hogy Magyarországon végre megérje dolgozni, megérje munkába járni, jövedelmet szerezni és abból megélni.

A kormány ezért mindent megtett, hogy az emberek jövedelmi helyzete kedvezőbb legyen, nemcsak a bérek növekedésével, hanem adócsökkentéssel és a rezsicsökkentéssel is. Ezek közül egy fontos intézkedést emelnék ki, a 2016-os bérmegállapodást, amely folytán a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen megemelkedett, és érdemben csökkentek végre a munkaadói terhek, ami azt jelentette, hogy a munkáltatóknak nagyobb forrásuk maradt a bérfejlesztésre, és ahogy a számok mutatják, éltek is ezzel a lehetőséggel.

A bérek gyors és nagyléptékű emelkedését jelzi, hogy a gyermeket nevelők nettó keresete 2010-hez képest 76,9 százalékkal, a gyermekeket nevelőké több mint 80-nal, a két gyermekét nevelőké több mint 90-nel és a három gyermeket nevelőké több mint 100 százalékkal emelkedett. (Sic!) A minimálbér 73 500 forintról 149 500 forintra emelkedett, ugyanígy a garantált bérminimum is.

Fontos kiemelni, hogy a reáljövedelem mértéke, tehát a reáljövedelem, ami azt jelenti, hogy többet tudunk vásárolni a jövedelmünkből, a fizetésünkből, 2013 óta, tehát 81 hónapja töretlenül emelkedik. Ez azt jelenti, hogy meghaladja az infláció mértékét már 2013 óta. És ami még mutatja azt, hogy jelentős a béremelkedés hatása, és a nyugdíjaknál is ez tapasztalható, és megőrzik reálértéküket, hogy a lakossági fogyasztásnak a bővülése már 76 hónapja folyamatosan növekedik, 2019 októberében ez 6,2 százalék volt, kiemelkedik egyébként az üzemanyag-kiskereskedelem 9,8 százalékkal.

Ez is azt jelzi, hogy nem igaz az, hogy az embereknek a bérei elégnek, eltűnnek, hiszen ha csak bemegyünk egy áruházba, próbálunk parkolni vagy az áruházban vásárolni, igaz, különösen karácsony előtt, akkor láthatjuk, hogy az embereknek igenis a pénztárcájukban megjelenik a jövedelemnövekedés (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), a béremelés.

Ami pedig az árfolyamváltozást illeti, az árfolyamváltozás hatása ‑ teljesen meglepő módon egyébként ‑ az inflációra minimális. 2002 és 2009 között ez jellemzően 5,3 százalék volt évente, ez most feleannyi 2010 óta, és nagyon fontos, hogy a műszaki cikkek és a gépjárművek tekintetében az árfolyamváltozás kell hogy gyakorolja a legnagyobb hatást, ennek ellenére, ha megvizsgáljuk, akkor 2010-hez képest ezen árucsoportoknak az ára lényegesen csökkent. És az is fontos, hogy mutatja, hogy nem költik el az emberek a pénzüket, hogy lakossági állampapírba az elmúlt hónapokban 2900 milliárd forintot tudtak fektetni. Ez azt jelenti, hogy a kormány gazdaságpolitikája helyes, a jövedelemnövekmény, az adócsökkentés mellett lehetővé válik az emberek fogyasztásának a bővülése és a megtakarítás bővülése is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)