Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy választókerületem érintettsége miatt röviden szóljak az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Ugyanis ha megnézzük a térképet, Zemplénagárdtól az abaúji Szemeréig körülbelül 130 kilométeren át a körzethatár egyben államhatár is, és ez az érték a szlovák-magyar határszakasz 655 kilométeres hosszához viszonyítva, úgy hiszem, elég jelentős.Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen szerződés megalkotásának legfontosabb okai, ahogy hallottuk, az Ipoly folyó mozgása, illetve egy közműberuházás során létrejött nyomvonalas létesítmény. Ez utóbbi kapcsán érdemes nagyon röviden egy picit feleleveníteni a mélyben fekvő okokat is. Aki ismeri a trianoni, valamint a párizsi békeszerződés elfogadásának a körülményeit és a pontos határvonalat kijelölő bizottságok munkáját, tudhatja, hogy mennyit kellett harcolni a magyar félnek, hogy az eredendően rossz helyzetéből ne jöjjön ki még rosszabbul. A nemzetközi szerződésekre vonatkozó értelmezési módszerek ugyanis mindig aszerint bizonyultak érvényesnek vagy irrelevánsnak, ahogy az a szomszédos államalakulat számára kedvező volt. A trianoni határ 1921-ben kezdődött megállapítása során úgy szakították ketté például Zemplén fővárosát, Sátoraljaújhelyt, hogy a vasúti járműjavító és a nagyállomás a cseheknek maradjon, de így próbálták meg elvenni tőlünk például 1947-ben egy térképhiba miatt a Mosoni-Duna árvízvédelmét biztosító rajkai zsilip és Nagy-Duna közötti visszavezető csatornát is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen szerződésnek más jellegű gyakorlati következményei is vannak. Az előttünk fekvő szerződés szövegének kialakításával egyidejűleg így a választókerületemet is érintő határszakaszon 2015-ben és ’16-ban megtörtént a határ újbóli felmérése és a határjelek felújítása is. Az ilyen munkálatok visszatérő elvégzése mellett a szerződés szerint a feleknek tehát biztosítani kell az államhatár közvetlenül megjelölt szakaszain, hogy az államhatár mindkét oldalán egy méter széles, a határjelek és az államhatár láthatóságát akadályozó növényzettől mentes karbantartó területsávot hozzanak létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, magyaroknak ma is az a feladatunk, hogy a nehézségekből is kihozzuk a lehető legtöbbet. Az Északi-középhegységben kanyargó határvonal számos természeti érték közelében halad el, ezért helyes kezdeményezés volt a két ország európai uniós csatlakozását követően a határnyiladék mentén turistajelzést kialakítani „északi zöld” néven Balassagyarmattól Zemplén legszebb részeit is érintve egészen Sátoraljaújhelyig. A jelzés létrehozása érdekében kevesek által meghozott hatalmas áldozat azonban mit sem ér, ha az útvonal nem válik élővé, nem köti össze a két országot és a két nemzetet. Az északi zöld sajnos sosem vált igazán népszerűvé, mert a kialakításakor, ahogy olvassuk, egyes érintett szervezetek részéről hiányzott sajnos a támogatás és a jóindulat, jelenleg pedig hiányzik a kapcsolódó infrastruktúra mellett a két ország turistamozgalmai közötti célzott együttműködés. Bár a határ egyes rövid szakaszai ma is hasznosulnak úgymond turistaútvonalként, de a magyar fél által kezelt határszakaszok kapcsán fontos azt a szempontot is figyelembe venni a szerződéses kötelezettségeink teljesítésekor, hogy a határ menti térségek helyzetét javítani képes turizmust is ezzel együtt támogatjuk. A határnyiladék tiszta, és a domborzati viszonyokat is figyelembe véve végig jól járhatóvá tesszük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)