Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Sajnálatos tény, hogy évről évre korábban következik be az a nap, amikor a Föld éves megújuló kapacitását elfogyasztja az emberiség. Amint erről az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet is beszámolt, 2015-ben ez a nap augusztus 13-ára esett.

Az ökológiai túllövés állapota akkor áll elő, amikor az emberi igények meghaladják a természet kapacitásait. A globális túllövés akkor áll elő, amikor az emberiség erőforrásigényei és hulladéktermelése meghaladják a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitásait. Az ökológiai lábnyom annak mértéke, hogy egy adott egyén, populáció, szervezet vagy tevékenység mekkora biológiailag produktív területet igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, továbbá asszimilálja az általa kibocsátott hulladékokat az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal és erőforrás-gazdálkodási megoldások mellett.

Az ökológiai túllövés napja azt a napot jelöli egy adott évben, amikor az emberiség igénye az ökológiai erőforrások és szolgáltatások iránt meghaladja a Föld regeneratív képességeit ugyanazon évre vonatkozóan. Az emberiség ezt a deficitet jelenleg úgy tudja fenntartani, hogy elkezdte felélni a természeti tőkét, illetve felhalmozni a hulladékokat, elsődlegesen a szén-dioxid túlzott mértékű kibocsátásával, ami a légkör feldúsulását eredményezi. Az 1961 és 2011 közötti időszak hazánkra vonatkozó ökológiai lábnyom- és biokapacitás-adatai alapján megállapítható, hogy a két mutató lefutása közelít egymáshoz, ami kedvező irányként értékelhető. A kormány előtt nem ismeretlen a problémakör, melynek kezelésére, a természeti erőforrások védelme és fenntarthatóságának biztosítása érdekében a 2015 és ’20 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozat szerint az alábbi intézkedéseket hozta meg.

Kidolgoztuk Magyarország Natura 2000 prio­rizált intézkedési tervét. A terv fő célkitűzése a Natura 2000-es területek helyi szintű, a társadalmi-gazdasági fejlődésben és a munkahelyteremtésben játszott szerepének erősítése. További előrelépésnek tartjuk azt, hogy az európai uniós forrásokból az ökológiai szempontból is fenntartható gazdálkodási formák, köztük a gyep-, valamint az erdő­gazdál­kodási tevékenység megvalósítása esetén vissza nem térítendő kompenzációs támogatást vehetnek igénybe azon gazdálkodók, akik a Natura 2000-es hálózatba tartozó területen gazdálkodnak.

A Kárpátok ökorégióban található páratlan természeti értékek védelme és fenntartása, élő­helyeik fenntartható használata érdekében született meg a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló keretegyezmény. Az Országgyűlés által 2015. június 9-én elfogadott nemzeti termé­szetvédelmi alapterv kiemelten kezeli az öko­szisztéma-szolgáltatásokat. Az élő és élettelen természeti környezet évszázezres összhangján ala­puló rendszereinek megmaradása érdekében elővigyázatosan kell bánnunk természeti tőkénkkel, és meg kell őriznünk a még meglevő biológiai sokféleséget. A biológiai sokféleség - a termé­szetvédelmi foglalkoztatás és az ökoturizmus közvetlenül mérhető gazdasági előnyein túl - további gazdasági előnyökkel is jár. A hazai ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotának felmé­rését a Földmű­velésügyi Minisztérium a környezet- és energia­hatékonysági operatív program keretében valósítja meg, külső oktatási és kutatóintézetek bevo­násával.

Egy szó mint száz, kedves képviselő asszony, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezen az élet­szín­vonalon, ezen a fejlettségi szinten, ha nem mondunk le önként javainkról - bizonyos javainkról - és tovább­ra is a felhalmozás és a vagyongyarapodás útján fogunk járni, akkor ez a bolygó bizony kevés lesz, és ennek még a mi életünkben is vissza­vonhatatlan hatásai lesznek életünkre nézve. Köszö­nöm szépen a felszólalását.