Dr. Hargitai János (KDNP)
2015-09-22 · 98. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:48Szöveg3 290 karakter · 10 bekezdés · JSON
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a kormány az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításának beterjesztéséről döntött, akkor európai uniós kötelezettségének tett eleget.
Az Európai Unió többféle módon alkothat jogot. A legismertebb és a legegyszerűbb talán, amikor rendeletet alkot, és ez a rendelet minden nemzet joganyagának mindenfajta átültetés nélkül automatikusan része lesz. Az irányelvek nem így viselkednek. Az irányelvek a jogharmonizálás eszközei. Egy irányelvben az Európai Unió mint jogalkotó az adott jogi területről célokat, elvárásokat rögzít, és ezeknek egy nemzeti jogrendbe való beültetése, azaz implementálása a nemzeti parlamentek feladata. Itt most ezzel állunk szemben, ezért mondom azt, hogy a törvény tárgyalása és a módosított irányelvek átültetése egyben kötelezettségünk is.
Módosított irányelvekről van szó, nem új jogterület szabályozásáról. Ahogy ez már többször elhangzott, ez alapvetően két területet érint, a tőkepiacokat és a biztosítási tevékenységeket. Érdemes felsorolni, hogy mely törvények módosulnak ezáltal. Elsőnek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a biztosításokról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény kisebb vagy nagyobb mértékben.
Az előttem szólók és miniszter úr az expozéjában is elmondta, hogy az átültetés, tehát az implementálás mellett, ami kötelező, a törvényalkotónak az is célja, hogy fogyasztóvédelmi szempontokat erősítsen.
Néhány fontos dolgot kiemelek a módosuló rendelkezések közül. Azt gondolom, hogy a tőkepiacot érintő szabályozásban fontosak azok a jövőben pontosabb és teljesebb információk, amik az értékpapír kibocsátójára vonatkoznak, és ezek az információk tíz évig fellelhetőek is maradnak. Ez nyilvánvalóan a pénzügyi szolgáltatók vásárlását tervezők lehetőségeit és tájékozottságát növeli.
A jelentéstételi kötelezettség szabályai is változnak. Hogy ezek az új szabályok érvényesüljenek is, ezért a Magyar Nemzeti Banknak mint felügyeleti intézménynek a szankciós eszköztára nőni fog, elsősorban magasabb bírság eszközével operálhat akkor, ha az információk és tájékoztatásadás tekintetében hiányosságokat lát.
A biztosítók, ahogy miniszter úr fogalmazott, a pénzügyi piac egyre erősödő szereplői, ezért ezen a piacon is fontos, hogy fogyasztóvédelmi szempontokat erősítsünk.
(10.50)
Amikor pénzügyi szolgáltatásokat vásárolunk, akkor sokszor érezzük ügyfélként azt, hogy gyengébb szereplők vagyunk, mint a biztosítók, sokszor információhiányban szenvedünk, ezért ez a törvényi javaslat olyan változtatásokat eszközöl, ami az ügyfeleknek, a gyengébb szereplőknek biztosít többletlehetőségeket. Fontos az is, hogy a vezetők szakmai alkalmasságának többletfeltételeit is megállapítja a törvény.
Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a beterjesztett törvénycsomag elfogadása indokolt, és mivel a pénzügyi piacon megjelenő fogyasztók érdekeit szolgálja, ezért a KDNP-frakció támogatja a törvény elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Hargitai János — 2015-09-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/98-28.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-98-28,
title = {Dr. Hargitai János — 2015-09-22, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/98-28.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}