Szilágyi György (Jobbik)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hát, nem értek egyet Bárándy képviselő úrral nagyon sok mindenben. Főleg abban nem, hogy itt most elmondta, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások hogy állnak. Kit érdekel ilyen helyzetben a közvélemény-kutatás? (Dr. Bárándy Gergely: Ezt mondtam én is.) Minket nem érdekel. Képviselő úr, igen, de azért pontosan tudta, hogy önök most emelkedtek, mi meg csökkentünk. Pont ezt magyaráztam. Ilyenkor nem számít, hogy a közvélemény-kutatók éppen mit mérnek, nem számít, hogy vesztünk vagy nyerünk ezen az ügyön. Egy dolog számít, hogy védjük meg a hazánkat. Kinn állunk a csatatéren. Ez most úgy néz ki, képzelje el maga előtt, hogy mi kinn állunk a csatatéren, rohan felénk az ellenséges haderő, és ön most arról beszél, hogy üljünk már le a fűbe, és kezdjünk el egy ötpárti konszenzust, meg beszélgessünk erről az egész dologról. Ha átrohannak rajtunk, akkor meg elveszett az ország.

Nem. Ilyenkor erről nem lehet beszélgetni. Az, aki ilyen esetben, mondjuk, félreáll, összeteszi a kezét, és nézi, hogy a többiek hogy harcolnak, az minimum cserbenhagyta az ott lévő embereket, és minimum nem érdekli, hogy átmennek-e rajtuk vagy nem. Aki meg még szurkol is az ellenségnek, mint Gyurcsány Ferenc, és félreáll egy zászlóval, és biztatja az ellenséget, hogy sikerüljön áttörni, az meg egyértelműen hazaáruló. Egy ilyen helyzetben minket nem érdekel, hogy ez népszerű vagy nem népszerű, veszítünk vagy nem veszítünk. Egy dolgunk van most jelen pillanatban, úgy gondoljuk: megvédeni a hazánkat.

Az ellen, hogy Magyarországon voltak demokratikus választások, és ezeken a demokratikus választásokon az emberek úgy döntöttek, hogy a Fidesz-KDNP kormányozza az országot, nem tudunk tenni. A Jobbik Magyarországért Mozgalom elmondta többször, hogy másképp oldaná meg ezt a problémát, nekünk más elképzeléseink lennének, de nem mi vagyunk helyzetben. Nem mi dönthetünk arról most, jelen pillanatban, hogy hogyan védjük meg a határainkat. Ez a Fidesz-KDNP dolga, hiszen ők kormányoznak. Ebben az esetben nincs más lehetőségünk, mint hogy mi nem így képzeljük el, mi másképp képzeltük volna el, sokkal gyorsabban, de ettől függetlenül nekünk egy lehetőségünk van: támogatni a kormányt. Mert ha nem csinálnak semmit, amit ön is mondott, hogy most konszenzus meg hasonlók, tehát ha nem csinálnak semmit, a nullánál az is sokkal jobb, amit a kormány jelen pillanatban csinál az ország védelmére. Mi így gondoljuk. Éppen ezért támogatjuk őket.

Majd ha ezt a csatát megvívtuk, majd ha eljutunk esetleg arra a kegyelmi állapotra, hogy sikerült megvédeni Magyarország határait, majd ha eljutunk esetleg arra a kegyelmi állapotra, hogy a méltóságos Európai Unió hajlandó ezzel a problémával úgy foglalkozni, hogy megoldódjon ez a migránshelyzet, ami egyébként nemcsak Magyarországról szól, hanem az egész Európai Unióról, sőt távolabbi problémákat is meg kell oldani, például foglalkozni kellene azokkal az országokkal, ahonnan ezek a migránsok érkeznek. És nem úgy kellene foglalkozni, ahogy az elmúlt időszakban foglalkoztak vele bizonyos nagyobb nemzetek, hogy káoszt csináltak. Vagy esetleg le kellene ülni már végre Törökországgal, és megkérdezni, hogy miben segíthet az Európai Unió azzal a több millió menekülttel kapcsolatban, akik náluk vannak jelen pillanatban, az ellátásukban vagy hasonlókban. Tehát ha majd megoldódott ez a helyzet, na, akkor jön el az a pillanat, amikor önök is elmondhatják, és mindenki más elmondhatja azt, hogy azért volt rossz ez a kormány, mert ezt nem így, hanem így és így és így kellett volna csinálnia. Akkor jön el a vita ideje, akkor beszélhetünk arról.

Önnek igaza van, és mondom még egyszer, egyetértek önnel, tudom, átéltük az elmúlt öt évet, átéltük azt, hogy mennyire tudtunk konszenzusra jutni bizonyos más törvényeknél, mennyire hallgatják meg az ellenzék véleményét, mennyire nem hallgatják meg az ellenzék véleményét. És valóban, nagyon sokszor voltak olyan törvények, amikor mi is azért nem támogattuk, mert nem úgy képzeljük el, mert azt mondjuk, hogy teljesen másképp kéne csinálni. De az nem válsághelyzet volt. Most azt nem értik meg, hogy jelen pillanatban véleményem szerint válsághelyzet van. Amíg mi itt most vitatkoztunk ebben a közel két órában, addig több ezer ember lépte át Magyarország határát.

Tehát jelen pillanatban helyzet van, nincs időnk arra, hogy vitatkozzunk rajta, még a jövő héten is üljünk le, és akkor majd egyeztessünk, hogy akkor most, mit tudom én, háromméteres legyen az a kerítés vagy négy és fél, vagy éppen drótból legyen vagy kőből, vagy hány katona, hány rendőr legyen. Elmondjuk, állítsuk vissza a határőrséget, elmondjuk, hogy mi hogy képzeljük ezeket a dolgokat. És ezt vagy megfogadja a kormány, vagy nem fogadja meg a kormány. Ha nem fogadja meg, ő másképp képzeli, akkor is abban támogatni kell, hogy ezt a helyzetet megoldjuk, mert sajnos most helyzet van. És önök ezt nem értik meg.

Jelen pillanatban nincs időnk arra, hogy gondolkozzunk különböző megoldásokon. Ha a kormány így képzeli a megoldást, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint konstruktív ellenzék támogatni fogja őket. Mi másképp képzelnénk el, sokkal gyorsabban és más módon is, de ez egy dolog. Jelen pillanatban ez az ő felelősségük, őket választották meg az emberek arra, hogy kormányozzanak. Addig nekünk ilyen helyzetben nem lehet más feladatunk, mint hogy megpróbáljuk konstruktívan, tanácsainkkal ellátva a kormányt segíteni. Ha megfogadják ezeket a tanácsokat, megfogadják, ha nem fogadják meg, akkor nem tudunk mit tenni. De az, hogy félreálljunk, és hagyjuk, hogy nyugodtan átgázoljanak rajtunk, ezt a Jobbik Magyarországért Mozgalom soha nem fogja megtenni, amikor ilyen vészhelyzet van, és amikor az országról, a határaink védelméről van szó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)