Dr. Schiffer András (LMP)

DR. SCHIFFER ANDRÁS az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért Staudt Gábornak a habo­nyizmust viszont még csiszolnia kell egy kicsit, mert ilyen, hogy az emberek oldalára és nem a bíróságok oldalára állnak, vagy fordítva, én nem is tudom, tőlem biztosan nem hangzott el, úgyhogy itt még akkor további… (Dr. Staudt Gábor közbeszól.) - további retorikai leckéket kéne kérni.

A konkrét előterjesztéssel kapcsolatban temérdek kérdés van az előterjesztőhöz, tudniillik mi fog történni akkor, hogyha mondjuk, Ausztria, illetve Németország felől úgymond visszanyomják Magyarországra azokat a menedékkérőket, akiket ők elutasítottak? Akkor a Győr-Moson-Sopron megyei, illetve a Győri Törvényszék, illetve a Szombathelyi Törvényszék is kap ilyen kizárólagos illetékességet; ha megfordul az irány, és mondjuk, Románia felé próbálnak vonulni ezek az emberek, akkor a kelet-magyarországi megyék? Ha ne adj’ isten, Ukrajna felől érkezik egy menekülthullám, akkor a Nyíregyházi és a Miskolci Törvényszék lesz az, amelyre gondolunk? Arról nem is beszélve, hogy ebben a mostani előterjesztésben is van egy apró hiba, ami a gyors munkának nyilvánvaló velejárója, tudniillik itt van az a kis határszakasz, ami Szlovéniát Vas megyétől elválasztja, és a jelenlegi előterjesztés szerint hogyha például véletlenül, igaz, hogy nagyon hegyes, dimbes-dombos ez a tájék, de hogyha mondjuk, Felsőszölnök és Magyarszombatfa térségében próbálnak Szlovénia felől átjönni emberek úgymond illegálisan Magyarországra, Vas megyébe, miután ők már nem Zala megye felől lépik át a határt, őket az előterjesztés és a korábban elfogadott törvénymódosítás alapján át kell transzportálni szépen Szegedre.

Úgyhogy én azt kérem Tuzson képviselőtársamtól, hogy ezt a törvényjavaslatot vonja vissza, mert az ilyen rendkívüli helyzetekre nem az a megoldás, hogy ahogyan a rendkívüli helyzet alakul, folyamatosan átszabjuk a bíróságoknak az illetékességét, és hétről hétre házszabálytól eltéréssel vagy sürgősséggel belenyúlunk az eljárásrendekbe, illetve a bíróságok illetékességét szabályozó szabályokba. Ráadásul arról van szó, képviselőtársam, hogy most van egy bevándorlási krízis, aminek a jellegzetességeit a kormányzat, az előterjesztő nagyjából letapogatta, de lehet még temérdek más típusú olyan krízishelyzet, amelyik különleges leterhelést okozna, okozhat a bíróságoknak.

Egy-egy eljárásrendet éppen most készül módosítani az új Pp., illetve az új büntetőeljárási törvény. Egy-egy eljárásrendet, illetve a bíróságok illetékességére vonatkozó szabályokat szerencsésebb országokban úgy szokták megalkotni, hogy az a bírósági eljárásrend, illetve szervezetrendszer a legkülönfélébb váratlan helyzetekben is működőképes legyen - talán ezt kéne Magyarországnak is követnie. Egész egyszerűen az, hogyha hetente házszabálytól eltéréssel, sürgősséggel szabjuk át különböző aktuális események, válsághelyzetek és új bűncselekménytípusok miatt a bíróságok közötti illetékességi rendet, az magán az igazságszolgáltatáson belül okoz követhetetlen helyzetet. És még valami: élek a gyanúperrel, hogy e mögött a megfontolás mögött az egyébként sokszor a rációt sem feltétlenül magában hordozó kapkodás mögött is az van, hogy a miniszterelnök azért annyira még nem volt bátor, hogy azt mondja, hogy a genfi egyezményt Magyarország félreteszi - bár szerintem a jövő héten New Yorkban kitűnő lehetősége lesz arra, hogy esetleg beszéljen arról, hogy milyen menekültügyi rezsimet óhajt a nagyvilágban -, ellenben Magyarország olyan mértékben kiüresítette az egész menekültügyi eljárásrendet, hogy gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy milyen bíró hozza meg ezeket a döntéseket.

Én azt gondolom, hogy addig, amíg a köztársaság nevében, Magyarország nevében hirdetnek ítéleteket, hoznak különböző bírósági határozatokat, addig viszont komolyan kéne vennünk a saját magunk által alkotott eljárásrendeket annyira, hogy egyrészt kiszámítható legyen az, hogy mikor milyen bíróság és mely bírók ítélkeznek, hoznak határozatokat, és hogy ezek a bírák a saját illetékességi területükön tipikus eljárások, tényállások, az anyagi jog szempontjából megfelelően ki legyenek képezve, megfelelő továbbképzésekben részesüljenek.

Egyetlenegy értelme van ennek a kapkodásnak, hangsúlyozom még egyszer: ezzel is jelezni mindenki irányába azt, hogy Magyarországon a menekültügyi eljárásoknak egyetlenegy végeredménye lehetséges, legalábbis tömeges bevándorlási helyzetben; innentől kezdve ez az egész menekültügyi eljárásrend Magyar­­országon nem más, mint a nemzetközi jogban felmutatható fügefalevél. Azt gondolom, hogy ez az út nem járható. Akkor, amikor Magyarország ebben a krízishelyzetben ezer szálon ki van szolgáltatva más országoknak, nem kéne olyan eljárásrendekre törekedni, amelyek teljesen nyilvánvalóan kiüresítik a nemzetközi egyezményekből Magyarországra érvényes különböző kötelezettségeket.

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy a javaslat szerint ezek az új törvényszékek megkapnak olyan büntető tényállásokkal kapcsolatos eljárásokat is, mint a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása és a többi, úgy, hogy valójában jelenleg ezek a bűncselekmények ezen az illetékességi területen még el sem követhetőek. Értem, hogy épül a határzár, és gondoljunk a jövőre, de talán amikor a jövőre gondolunk, akkor nem két hétben és nem három hétben kéne gondolkodni. Úgy kéne eljárásjogi törvényeket megalkotni, módosítani, úgy kéne a bíróságok illetékességéről a törvényhozásnak rendelkeznie, hogy az adott esetben évtizedeken keresztül kiállja az idő próbáját, adott esetben alapját képezi a bírói képzésnek, továbbképzésnek is.

Így nem lehet komolyan venni eljárásokat. Az, hogy ad hoc módon tologatunk illetékességi szabályokat és bírákat egyik megyeszékhelyről a másikra… Én értem azt, hogy egy teljesen kiüresített eljárásformában vagy eljárásformákban, idegondolva a vonatkozó büntetőeljárásokat is, teljesen mindegy, hogy ki hozza a döntéseket, viszont azt is gondolom, hogy egyrészt a nemzetközi jogot így kicselezni egy ilyen kritikus helyzetben lehet, hogy rövid távon jó ötletnek látszik, középtávon viszont egészen biztos hogy Magyarország érdekérvényesítő képességét tovább rombolja, középtávon éppen hogy a nemzeti érdekek ellen van, hogy Magyarország nyilvánvalóan szembemegy nemzetközi jogi rezsimekkel. Mondom még egyszer: ott lesz a lehetőség a miniszterelnök számára az ENSZ Közgyűlésén a jövő héten, vesse fel ezeket a nagy ívű terveit ott, és utána lehet majd továbbgondolkodni.

(14.50)

Kettő: én nagyon szeretném elkerülni azt, hogy két hét múlva, három hét múlva Tuzson Bencének egy újabb törvénnyel kelljen előállnia, újabb négyötödös eltérést kérve vagy sürgősséget kérve azért, mert éppen a román határnál változik a helyzet, a nyugati határnál változik a helyzet, vagy ne adj’ isten, az ukrán határnál változik a helyzet. Eljárásjogi törvényeket, szervezeti törvényeket úgy kéne megalkotni, hogy nemcsak a bevándorlási hullámban előállható különböző helyzetekre előre reagálunk, hanem egyéb krízishelyzetek is történhetnek egy ország életében, és az eljárásjognak, a bírósági szervezetrendszernek erre is fel kell készülnie. Talán lehet, hogy nem rángatni kéne ezeket az eljárásjogi törvényeket, hanem kéne végre két-három olyan eljárásjogi kódex, ami Magyarország történetében először lehet, hogy ki fogja állni az idő próbáját. Szerintem erre kéne fókuszálni.

Azt pedig még egyszer ajánlanám az előterjesztő figyelmébe, hogy tüzetesebben nézze meg Magyarország közigazgatási térképét, mert ott van egy lyuk a határvonalon. Nem biztos, hogy Tuzson Bence azt kívánja, hogy ha valaki Szlovéniából Bajánsenyére vagy Felsőszölnökre kíván átevickélni, akkor annak az eljárását Szegeden folytassák le, márpedig a jelenlegi állás szerint ez következne be. Gondolom, nem ez a jogalkotói szándék. Köszönöm szépen.