karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Velez Árpád (MSZP)

2015-06-30 · 92. ülésnap · felszólalás · 3:19

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/5142 A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról

Szöveg2 990 karakter · 6 bekezdés · JSON

VELEZ ÁRPÁD (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez a törvény szokás szerint képviselői önálló indítványként jött be, nulla társadalmi egyeztetéssel ‑ erről már az előző vitában is szóltunk ‑, ami meglepetést nem okozott. Látszólag ugyan a TAB-ra bekerült módosítások alapján beszéltek bizonyos emberekkel a piacon, gondolom, ezért is kellett módosítani ezt a javaslatot, bár a tökéletességét még nem érezzük.

A NAT jogutód nélküli megszűnésével Magyarország tagsága az európai akkreditálási együttműködésben automatikusan megszűnik. Arra nem kaptunk választ, hogyan gondolják, hogy ne szűnjön meg ez a tagság. Mennyi idő elteltével lesz Magyarországnak újra tagsága az európai akkreditálási együttműködésben? Milyen hátrányokkal jár, ha Magyarországnak nem lesz képviselete? Tállai államtitkár úr az előbb említette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez megoldódjon. A „mindent megtesz” nem értelmezhető számomra, konkrétumokat szeretnénk hallani. A testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait mindazon országok akkreditáló testületei és más hatóságai elismerik, ahova az exportunk 98 százaléka irányul. Mi lesz ezekkel a szervezetekkel?

A jelenleg akkreditált státusszal rendelkező 628 szervezet közül 207-nek, vagyis több mint harmadának az éves felügyeleti vizsgálatát 2015. augusztus-december hónapokban kellene elrendelni, amit a NAT a törvényjavaslat szerint már nem tehet meg. Ebből adódóan e szervezetek éves felügyeleti vizsgálata nem történhet meg határidőben, és így az akkreditált státusuk fenntartása kérdésessé válik. Mindezek alapján kérdezem, hogy mi lesz a 207 szervezet sorsa.

Ez a kaotikus helyzet mindaddig fennmarad, amíg az új szerv nem szerzi meg az európai kölcsönös elismerési megállapodások aláírói státusát. Ismereteink szerint ez alsó hangon két év. Mi lesz a következő két évben? Ez is egy kérdés, amire szeretnék választ kapni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ennek az időszaknak a végére előbb vagy utóbb minden, jelenleg a NAT által akkreditált szervezet elveszíti a minősítését, amely alapján az EU-ban, illetőleg nemzetközi szinten is elfogadott tanúsítványokat állíthat ki.

Szilágyi képviselőtársam elmondta, hogy a rendőrség bűnügyi és nyomozati munkája, ezen keresztül az igazságszolgáltatás is ellehetetlenül. Ezt nem ismételném meg. 2016. január 1-jétől az üvegházhatású gázok kibocsátásáról készült jelentéseket sem hitelesíthetik majd hazai akkreditált hitelesítők. Közel kétszáz üzemeltetőnek akkreditált külföldi hitelesítők szolgáltatásait kell igénybe venni, ami a többszöröse a magyar áraknak.

Vécsey képviselőtársammal nincs vitám. Bizonyára rosszul működik a jelenlegi rendszer, de azt nem tudom értelmezni, hogy miért nem a jelenlegi rendszerhez vagy a NAT-hoz adtak be módosítókat, miért kellett ezt az egész struktúrát ilyen mértékben felrúgni. Amíg nem kapunk megoldást és válaszokat a kérdéseinkre, addig sajnos nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Velez Árpád — 2015-06-30, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/92-172.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-92-172,
  title = {Velez Árpád — 2015-06-30, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/92-172.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}