Magyar Zoltán (Jobbik)

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Június 26-27-én az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén volt szerencsém részt venni. A rendezvény mottója idén az értékteremtő erdőgazdálkodás volt. A választott mottó nagyon is lényegre törő, hiszen éppen az értékteremtés és annak felmutatása, a társadalom felé való bemutatása lehet a közeljövő legfontosabb erdőgazdálkodási feladata. Az értékteremtő erdőgazdálkodás lehet csak képes úgy eladni ezt a tevékenységet, hogy az a széles közvélemény számára is érthető, és legalábbis támogatott legyen. A rendezvény egyébként profin megszervezett, igényes, előremutató műsorokkal volt tarkítva. Nagyon jól éreztem magam mind a két napon.

Az egyesület, amely Európa legrégebbi erdész civil szervezete, 146. alkalommal rendezte meg ezt a vándorgyűlést. Az idei találkozó házigazdája a somogyi erdőket kezelő SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. volt. A rendezvényen több mint hétszáz résztvevő volt egyébként az egész országból, valamint Erdélyből és a Felvidékről. A SEFAG az ország egyik legjelentősebb erdőgazdálkodója, mintegy 86 ezer hektár állami területet kezel a Dél-Dunántúlon.

A rendezvényen hét szekció közül lehetett választani, ahol az érdeklődők maguk dönthették el, hogy mi is érdekli őket. Ilyen volt az erdőgazdálkodás a Zselicben; turizmus és közjólét szintén ezen a területen; a vadgazdálkodást és a turizmust ismerhettük meg Lábodon; táj- és erdészettörténeti barangolásokra is lehetőség volt; Kaposvárt is részletesebben meg lehetett ismerni; illetve a Vadgazdálkodási Tájközpontban, Zselic szívében ismét lehetett próbálkozni azoknak, akiket éppen az adott terület érdekelt; és volt egy hetedik lehetőség, egy extra éjszakai program, amikor az égboltot, a csillagokat lehetett felfedezni egy nagyon kis romantikus erdei központból.

Az esti baráti találkozó volt, azt hiszem, a nap fénypontja, amely izgalmas fellépőkkel, tartalmas műsorral, jó hangulattal telt, ahol a szakma közvetlenül meg tudta beszélni ügyes-bajos dolgait, a kollégák együtt emlékezhettek a közös élményekre. Másnap az ünnepi közgyűlés is, úgy gondolom, méltóságteljes volt.

Többek között a magyar erdészek csatlakoztak Áder János köztársasági elnök kezdeményezéséhez, és arra kértek minden erdőt szerető embert, hogy az „élő bolygónk” honlapon keresztül aláírásukkal is hívják fel a világ vezetőinek figyelmét a környezeti fenntarthatóság fontosságára. És pártpolitikai különbségek ide vagy oda, úgy gondolom, ez fontos lépés volt a magyar erdészek részéről, és egy támogatandó intézkedés. Egyébként az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén Zambó Péter, az egyesület elnöke többek között azt mondta, hogy az erdészszakmát évszázadokkal ezelőtt pont a fenntarthatóság hívta életre, és az erdészek azóta is a napi munkájuk során érzik a következő generációk érdekeit figyelembe vevő gazdálkodás felelősségét. Nagyon egyetértek ezekkel a gondolatokkal.

A vándorgyűlés keretében adták át az Országos Erdészeti Egyesület legrangosabb kitüntetéseit is, az „Év erdésze – 2015” verseny díjait. Itt meg kell említenem, hogy az erdészeti technikusok országos versenyének döntőjét az idén a Gyulaj Zrt. erdésze, Tóth Péter nyerte, akinek ezúton is gratulálok. Így a következő évi versenyig az „Év erdésze” cím birtokosa lehet.

A barátaimon, egyetemi csoporttársaimon keresztül számomra eddig is jól ismert világ volt az erdészeké, mégis újra és újra meglep az az összetartó erő, bajtársi légkör, ami jellemzi a selmecbányai hagyományokra épülő szakmákat. Megható és megkapó érzés volt ebbe újra belekóstolni. Bátran mondhatom, bármilyen más terület irigykedve tekinthet erre a közösségre.

Ősztől, mint tudjuk, több, a területet érintő jogszabály tárgyalása előtt áll a Ház, ezért is tartom fontosnak most is felhívni a kormány figyelmét arra, hogy az ezen szakmákkal történő egyeztetést most kivételesen legyen szíves nem elmulasztani, hiszen úgy gondolom, ha a vadászok nélkül nem lehet az őket érintő jogszabályokat érdemben megváltoztatni, de ugyanez igaz az erdészekre is. Mindkét jogszabály előttünk van, és a Ház elé kerül, legalábbis az ígéretek szerint. Remélem, hogy a hatályos törvények nem maradnak, tehát nem azért szólaltam fel, hogy a jelenleg hatályos törvényeket védjem. Én is úgy gondolom, hogy meg kell őket változtatni, de a szakmával történt egyeztetés nélkül ez, azt hiszem, hogy elképzelhetetlen, mert olyan területekről van szó, ahol ez nem spórolható meg.

Nekünk, a politikának pedig, úgy gondolom, hogy összesen három feladatunk maradt ezen a területen: meg kell hallgatni ezeket az embereket, megadni a forrást a megfelelő minőségű oktatási színvonal fenntartásához, és legfőképpen hagyni dolgozni a szakembereket. Jó szerencsét! Üdv az erdésznek! (Taps a Jobbik soraiban.)

(0.00)