Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden, nem ismétlésekbe bocsátkozva csak azt szeretném mondani, hogy személyes meggyőződésem szerint az erőszaknak sem a családon belül, sem a családon kívül, tehát a kapcsolati erőszak kategóriájába tartozó felületeken nincs helye, nincs helye. Ha pikírt akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy el kell indítani a „vakkomondor-mentesítési” folyamat erősítését, meg hasonló mondatokat fogalmazhatnék meg. Nem akarok ebben mélyebbre menni, sokkal inkább azt szeretném, hogy a létező problémák, a létező erőszakok ellenében történő fellépések legyenek intenzívebbek. Hogyha ezt kívánjuk, ha ezt akarjuk, akkor Bangóné Borbély Ildikó már jelezte, módosító javaslataink is vannak bent e tekintetben, hogy hogyan és miképpen lehetne ezt hatékonyan megvalósítani.

Nyilván az elsődlegessége a dolognak az - már­mint hogy hatékony megvalósítás történjen ‑, hogy forrástelepítésekre is kerüljön sor, ne csak beszéljünk a probléma megoldásának a mikéntjéről. Forrás és olyan értelemben és mértékben, amely a létező problémák kezeléséhez illesztetten szükségszerű. A forrás önmagában nem elégséges, sokkal fontosabbnak tartom még a forrástól is azt, hogy a prevenció, a megelőzés hogyan és miképpen érvényesül; ebben is látok fogyatékosságot, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy tennivalót. Tehát prevenció, forrás, és hogyha vannak tapasztalati adataink, és vannak, akkor ezeket a tapasztalati adatokat is figyelembe kellene venni. Tehát például az ország különböző térségeiben hogyan és miképpen köszön vissza a létező probléma, mondjuk, a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, az elszigetelt kistelepüléseken ‑ és más megközelítéseket, megkülönböztetéseket is lehet tenni e tekintetben ‑, és erre hogyan és miképpen lehet fokuszálni, ezeket mind-mind érdemes lenne megtenni.

Hogyan és miképpen lehet jó értelemben ismeretterjesztő folyamatokat erősíteni, egyrészt közvetlen képzések, másrészt a szakemberek minél mélyebb körű integrációja, véleményének az alapulvétele és a probléma feloldásába való integrációja, másrészt az érintettek képzési dolgainak az erősítésén keresztül.

(12.20)

Azt akarom tehát érzékeltetni, hogy ezernyi szála van megítélésem szerint a történetnek, de talán egyről nagyon keveset beszélünk. Az pedig a média szerepe. A médiának a szerepe, amely meggyőződésem szerint nagyon-nagyon nagy mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy olyan ismeretanyag és olyan ‑ hát, mondjam, hogy ‑ normarendszer közvetítését tegye meg, ami segít abban, hogy tényleg, valójában a kapcsolatok, családon belüli és a családon kívüli kapcsolatok tekintetében ne az erőszak legyen a domináns. Szerintem erre is energiát kell fordítani. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Teleki László tapsol.)