Szilágyi György (Jobbik)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sötét ügyek. Én sötét ügyeknek nevezem azokat a törvényjavaslatokat, amelyek úgy érkeznek be a tisztelt Ház elé, hogy az indoklásban egyértelműen nem az szerepel, ami az igazi oka egy-egy törvénymódosításnak. Úgy érzem, ez a törvényjavaslat, amit most önök benyújtottak a tisztelt Ház elé, szintén egy olyan indoklással rendelkezik, amikor mind az előterjesztő, mind a kormány, mind az ellenzéki képviselők pontosan tudják, hogy az indoklásban szereplő indokok nem a valós indokok. A különbség annyi csak köztünk, és mondjuk, az előterjesztő és a kormánypárti képviselők vagy a kormány között, hogy önök remélhetőleg tudják a valós indokokat, ami miatt változtatni kívánnak, mi, ellenzéki képviselők pedig nem ismerhetjük meg és nem is ismerjük ezeket az indokokat.

Hiszen a javaslat indoklása semmiféle szakmai érvet nem hoz fel az új működési struktúra létrehozása mellett, illetve a jelenlegi struktúra megszüntetését is csupán általánosságokban megfogalmazott, részben személyeskedő indokokkal igyekszik alátámasztani. A nemzeti akkreditációs rendszer megfelelősége, intézményeinek és eljárásrendjének stabilitása gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. Ezért álláspontom szerint a rendszer radikális megváltoztatása csak súlyos működési zavarok vagy nyomós szakmai érvek alapján indokolt. De ugye az indoklásban ilyennel nem találkozunk, éppen ezért állunk értetlenül ezen változtatás előtt.

A beterjesztett önálló képviselői indítvány a már két évtizede létrehozott, tíz évvel ezelőtt az EU irányelveknek és elvárásoknak megfelelő eljárásrenddel felvértezett Nemzeti Akkreditáló Testület megszüntetését javasolja. A megszüntetés alapvető indokaként az került megjelölésre, hogy a jelenlegi szervezet struktúrája túlságosan koncentrált döntéshozatali mechanizmusra épül, ami működési problémákhoz vezetett a gyakorlatban. A javaslat másik kiemelten hangsúlyos indokként említi az ügyvezető túlságosan erős jogosítványait. A probléma megoldását a javaslat abban látja, hogy a jelenleg köztestületi formában ellátott feladatokat az állam maga fogja egy szervén keresztül ellátni a jövőben. De ez a szervezet a javaslat szerint még nem létezik, nem is alakult még meg, és nem is nevezi meg, hogy milyen formában kívánják létrehozni ezt a szervezetet és hogyan fog működni.

Álláspontom szerint a testület eljárásrendjében foglalt szereplők törvényben biztosított jogosítványai nem strukturális, hanem inkább eljárási problémák, ha pedig eljárási problémákról beszélünk, akkor indokolatlan a struktúra egészét megszüntetni. Ha valóban az a probléma, hogy az ügyvezetőnek túlságosan erős jogosítványai vannak, akkor miért nem azokat szabályozzuk újra? Miért állítunk a jelenlegi szervezet helyébe egy teljesen újat? A javaslat nem tartalmaz semmiféle garanciát, de még csak iránymutatást sem arra vonatkozóan, hogy az a még meg nem nevezett költségvetési szerv, amelyik a jövőben el fogja látni a feladatokat, milyen eljárásrend szerint fogja végezni munkáját, a vezetőinek milyen jogosítványai lesznek. Jelenleg tehát megszüntetni szándékozunk egy intézményt, ami a gazdaság szempontjából igen fontos szerepet tölt be, és helyébe tervezünk állítani valamit, amiről még semmi érdemit nem lehet tudni.

Fontos az előterjesztésnek az a rendelkezése, miszerint a feladat 2016. január 1-jét követő átvételkor az állam a jelenlegi foglalkoztatotti állományt nem köteles átvenni. Egy szervezet munkájának eredményét az abban dolgozók felkészültsége, hozzáértése és hatékonysága határozza meg. Ha tehát szétdúljuk a meglévő intézményt, ha a személyi állományát szélnek eresztjük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a feladatellátás jelentős időre leáll majd.

A beterjesztett javaslat álláspontom szerint a jelenlegi formájában előkészítetlen, átgondolatlan és elfogadhatatlan.

Az indoklás érvrendszerében felmerül továbbá, hogy az igazgatási szolgáltatási díjak túlságosan magasak. Az eljárási cselekményekért fizetendő díjakat, valamint azok mértékét egy miniszteri rendelet határozza meg. A díjakra vonatkozóan a NAT tanácsnak javaslattételi kötelezettsége van, aminek nem tett eleget. Ha ez valóban így van, akkor mit tett a felügyeletet ellátó miniszter, akinek egyébként évente ellenőrzési kötelezettsége van annak érdekében, hogy a működés jogszerűsége helyreálljon? Ha az éves eljárások során valóban tártak fel szabálytalanságokat, akkor vajon a NAT végrehajtotta-e a jogszerű működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedési javaslatokat? Ha valóban volt ilyen, és a NAT nem szüntette meg jogsértő gyakorlatát, akkor vajon a felügyeletet ellátó miniszter fordult-e a bírósághoz, ami egyébként joga és egyben kötelessége is a NAT-ról szóló törvény 25/B. §-a alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy ismételt iskolapéldája a Fidesz hozzá nem értő, arrogáns irányítási gyakorlatának. Törvényi eszközzel kíván rendezni egy olyan kérdést, amit miniszteri szinten, rendelettel kellene megoldani. Az Országgyűlés elé hoz egy olyan problémát, amit a végrehajtás napi gyakorlatában kellene kezelni. Ismételten azt látjuk, hogy egy meglévő intézmény, működjön az bárhogyan is, bekebelezése a válasz arra, hogy a napi operatív működés során esetleg problémák adódtak. Történik mindez úgy, hogy a problémákról, azok létéről vagy nem létéről, illetve mibenlétéről egyetlen szó sem esik a javaslat indoklásában.

Annyi bizonyos az indoklás alapján, hogy a jelenlegi NAT ügyvezetőjének személye olyan mértékben sérti a kormányzó pártok érdekeit, hogy hajlandóak akár a teljes intézményt lerombolni annak érdekében, hogy ezt a személyt eltávolítsák. A rombolást pedig a tisztelt Ház által kívánják szentesíttetni úgy, hogy a feladatellátás jövője teljességgel bizonytalan. Tisztességes képviselő ehhez nem asszisztálhat. Felelős honatya nem támogathat egy olyan javaslatot, ami bizonytalanságot és átláthatatlanságot eredményez egy olyan kulcsfontosságú területen, mint a nemzeti akkreditáció rendszere. És jó lenne megtudni végre, hogy valóban mi az indok, mi az ok, mi történt. Tehát mi lehetett az a nagy bűn, ami miatt ezt a szervezetet önök szét kívánják verni? Vajon melyik fideszes barátnak, csókosnak, hűbéresnek nem tetszett a NAT működése?

Ki nem lehetett tagja esetleg a Nemzeti Akkreditáló Testületnek? Ki lehetett az, akinek az érdekeit sértette ennek a szervezetnek a működése? Hiszen ha ezt végrehajtjuk, akkor ismét egy fideszes centralizáció újabb példájával állunk szemben. És ahogy képviselőtársam elmondta, azt sugallják mindig önök, és azt kívánják üzenni az ilyen törvényekkel, hogy aki ellentmond valamiben, azt fogjuk és egyszerűen eltapossuk. Hiszen felmerül a kérdés, hogy ha voltak problémák, öt éven keresztül, hiszen azért ne felejtsük el, hogy önök nem fél éve vagy egy éve kormányoznak, volt egy előző ciklus is, öt éven keresztül önöknek nem volt gond a jelenlegi struktúra, a jelenlegi helyzet?

(13.00)

Miért nem 2010-ben, az előző ciklusban foglalkoztak vele? Vagy eddig esetleg nem tűnt fel önöknek, hogy mondjuk, az elnöknek túl magas a hatalma és a hatásköre? Bár azért, hogy tisztában legyenek vele azok, akik hallgatják, vagy nem nagyon tudják, hogy a NAT hogyan is épül fel, egyáltalán milyen a működési struktúrája, egyértelmű, ahogy itt elhangzott az is, hogy ha egy tag be szeretne lépni, akkor milyen eljárásrend van. Ha egy potenciális tag beadja a kérvényét, akkor 30 napos eljárásban a testület köteles felvenni az új tagot, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak. Tehát ha a törvényi feltételeknek megfelel, akkor kötelesek felvenni.

A másik: a NAT szerveiben van egy akkreditálási tanács, aminek az elnök, a miniszteri delegáltak és 9 választott természetes személy a tagja, akik belső működési ügyekkel foglalkoznak. Van egy akkreditálási bizottság, amelynek az elnök, 2 helyettes és 22 természetes személy a tagja, és őket az Akkreditálási Tanács bízza meg visszavonásig ‑ itt történik a szakmai munka. Van még fellebbviteli bizottság, pénzügyi ellenőrző bizottság, és még sorolhatnánk. Az elnököt a közgyűlés választja öt évre, tehát a közgyűlés dönt arról demokratikusan adott esetben, hogy ki az elnök vagy a fellebbviteli bizottság és a pénzügyi bizottság elnöke.

Tehát úgy érezzük, hogy itt valamilyen érdeksérelemnek kell lennie, ami miatt önök gyakorlatilag megszüntetik ezt a szervezetet, hiszen a gyakorlatban a miniszteri delegáltakon, illetve a felsőoktatási intézményeken keresztül a közgyűlésen elérhető lenne a többség. Ha elérhető a többség, akkor a mindenkori kormánynak, természetesen nem arroganciával és nem hatalmi gőggel, de lehetősége van arra, hogy úgy irányítsa a dolgokat, hogy ráhatása legyen egy ilyen szervezet működésére.

Amiről még szeretnék egypár szót mondani: azokról a különböző kijelentésekről, amelyek elhangoztak itt a felszólalások során. Azt mondta Szatmáry Kristóf, hogy azért is fontos ezt a szervezetet megszüntetni és létrehozni egy másikat, hogy ne jelentsen előnyt, ha a vezetőhöz vagy a tanácshoz kötődik valaki. Akkor az jelentsen előnyt majd, ha a Fideszhez kötődik? Ugyanazt jelenti. Akkor önök most a Fideszhez akarják kötni? Az jelentsen előnyt? Ne jelentsen előnyt senkinek, ezzel egyetértek, de azért azt elvárnánk, hogy ha egy ilyen kijelentést tesz az előterjesztő, hozzon már fel konkrét példákat is rá. Mondja azt, hogy X. Y.-nál ez és ez történt ‑ azért voltak gondjai, mert mondjuk, rossz kapcsolatban volt az elnökkel vagy a tanáccsal. Tehát mondjunk már arra konkrét példákat, hogy mik azok a gondok, amelyek önöket zavarják!

Elhangzottak olyan kijelentések az államtitkár úrtól, hogy hatékonnyá kell tenni az akkreditálást, meg olcsóbbá kell tenni. Az olcsóbbá tételről már mondtam, hogy azt egyszerűen lehetne rendezni, de ahhoz, hogy hatékonyabbá meg gyorsabbá tenni, meg megszüntetni a bürokratikus rendszert meg hasonlókat, milyen hatástanulmányok állnak rendelkezésre, államtitkár úr, amelyek alapján ilyen kijelentéseket lehet tenni? Tehát mi az a konkrét példa, amivel ön el tudja mondani azt, hogy ez a rendszer, úgy, ahogy van, most nem működik jól? És milyen hatástanulmányok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ha most megszüntetik ezt a szervezetet, akkor hogyan fog működni a rendszer? Mivel lesz jobb ez a rendszer? Mivel lesz más ez a rendszer? Mivel lesz Magyarországnak, a magyar vállalkozásoknak és ezáltal a magyar embereknek jobb az a rendszer, amit önök ki akarnak alakítani? Hiszen erről egy szót nem szóltak itt az elmúlt időszakban. Mit akarnak másképp csinálni egyáltalán? Milyen strukturális változásokat szeretnének? És a többi, sorolhatnám.

De azért, mert gondolom, nem kapunk majd válaszokat ebben az általános vitában a kérdéseinkre, Kepli Lajos képviselőtársammal a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is fordulunk egy írásbeli kérdéssel, és remélem, hogy majd a kérdéseinkre adnak olyan kifejtő válaszokat, amiből meg fogjuk érteni esetleg a hátterét. De azért most fölteszem ezeket a kérdéseket itt is, hátha éppen az államtitkár úr tud erre nekem válaszolni anélkül, hogy ki kellene várni azt a 15 napot, amíg az írásbeli kérdésre önöknek válaszolniuk kell, hátha megtudunk többet ennek az ügynek a hátteréről.

Tehát szeretnénk megkérdezni a miniszter urat vagy éppen most az államtitkár urat, hogy a törvényességi felügyeleti jogkörben járt-e el az elmúlt három évben az ön által vezetett tárca. Tehát a felügyelő szerv járt-e el bármilyen ügyben? A törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva a tárca milyen intézkedéseket tett az elmúlt három évben a NAT-tal kapcsolatos ügyben? Az elmúlt három évben érkezett-e bármilyen panasz, és ha igen, hány darab az ön által vezetett ‑ vagyis az államtitkár úrhoz is tartozó ‑ tárcához a NAT működésével kapcsolatosan? Van-e az ön által vezetett tárcának kialakult álláspontja arról, vagy akár az államtitkár úrnak, hogy mely szerv vagy szervezet fogja ellátni az akkreditálással kapcsolatos feladatokat 2016. január 1. napját követően? Mi az álláspontja a tárcának a szóban forgó törvényjavaslatról, milyen szakmai indokok miatt szükséges a jelenlegi rendszer megszüntetése? Ha lehet, akkor ne merüljön ez ki annyiban, hogy „hatékonyabbá kívánjuk tenni az akkreditálást”, hiszen ez egy lózung véleményem szerint. Még azt is szeretném megkérdezni, hogy önök szerint - vissza­térek a hatástanulmányokra ‑ mennyi időt vesz igénybe az új hatóság létrehozása és uniós elismertetése, hiszen ez egyáltalán nem elhanyagolható kérdés.

Arra szeretném kérni önöket, hogy addig, amíg nem adnak megfelelő, egyenes és értelmes válaszokat azokra a kérdésekre és felvetésekre, amelyek itt az ellenzéki képviselők részéről elhangzottak, és amíg nem lesz tiszta, hogy miért is kívánnak változtatni ezen a rendszeren, legyenek oly kedvesek, vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, legyen oly kedves a kormány, ilyen törvényjavaslatokat addig ne támogasson, és kérem önöket, hogy szüntessük be ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, és tényleg olyan rendelkezéseket és olyan törvényeket hozzanak ide a Ház elé, amelyek nem a Fidesz, hanem Magyarország és az emberek érdekeit szolgálják. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)