Dr. Bene Ildikó (Fidesz)

DR. BENE ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor ma az egészségügy helyzetéről beszélünk, akkor egészen biztos, hogy egy tágabb kitekintésben kell hogy nézzük a folyamatokat, és ahogy államtitkár úr is az expozéjában előrevetítette, nem egy-két éves problémákról, hanem legalább 25 éves problémákról beszélünk.

Én elsődlegesen a jelenlegi helyzetről és az elkövetkezendő időszak feladatairól szeretnék szólni, és azt elmondhatjuk, hogy ma Magyarországon a humánerőforrás-helyzet, az orvosok, szakdolgozók elvándorlása következtében kialakult humánerőforrás-krízis, a rendszer infrastrukturális és finanszírozási helyzete, és sajnos az európai átlagtól elmaradó népegészségügyi mutatók jelentik a legnagyobb nehézséget.

A 2000-es évek elején először Litvániában hívták fel a figyelmet az egészségügyben kialakuló szakemberhiányra, majd Magyarországon 2004-ben jelentek meg azok az első kutatási eredmények, amelyek az aggasztó orvoselvándorlással foglalkoztak, de lépések és a trend megfordítására intézkedések 2010-től történtek.

Rezidenstámogatási program került bevezetésre, ami a szakorvosjelöltek és a kórházi, klinikai területen dolgozó szakgyógyszerész-jelöltek részére kínált lehetőséget, és ennek köszönhető, hogy 2013-tól, ha kicsit is és mérsékelten is, de csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérők száma. Eddig 2500 fiatal kolléga jelentkezett a programba, ennyien biztos, hogy itthon maradnak, és öröm az, hogy 2015-ben minden eddiginél többen jelentkeztek.

A jövő évi költségvetésben az a pluszforrás is megjelenik, amely biztosíték a fiatal szakorvosoknak, hogy a szakvizsga megszerzése után is a rezidensösztöndíjhoz hasonló mértékű támogatásban részesülhetnek. Fontos, hogy egyszerűbbé, logikusabbá és átláthatóbbá vált a szakképzési rendszer, illetve 2015. július 1-jétől a rezidensképzésben részt vevő jelöltek foglalkoztatása központilag valósul meg, és az ő illetményüket, illetménykiegészítésüket az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ fogja biztosítani.

A gazdasági helyzet stabilizálódása teremtette meg, hogy elsőként az egészségügy területén történjenek meg apró lépések az ágazati bérfejlesztés területén, és az egészségügy volt az első terület, ahol a kormány egy béremelési programot elindított.

2012-ben és ’13-ban, két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben, és ez a 2016-os költségvetés azt teszi lehetővé, hogy ezek a béremelések alapbéresítve legyenek. Mindenki, aki az egészségügyben dolgozik, elmondhatja azt, hogy ez egy nagyon komoly és jogos kérése a dolgozóknak, és elsődlegesen azoknak, akik ágy mellett dolgoznak, hiszen így az ügyeleti és a készenléti díjak alapja már ez az emelt összeg lesz.

(16.40)

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeknek a bérintézkedéseknek a fedezete biztosított volt, és jelenleg is biztosított a költségvetésben.

A kormány kiemelt feladatának tartja az alapellátás fejlesztését, és ehhez kapcsolódóan a napokban megkezdődött az önálló törvényjavaslat megvitatása. 2014-ben 10 milliárd forint többletforrás biztosítására került sor indikátoralapú teljesítményfinanszírozás növelésére, praxisváltó programra, új praxisok, illetve letelepedés támogatására, illetőleg a praxisok együttműködésének a támogatására, ügyeleti és fogászati ellátásra és védőnői ellátásra. 2015. január 1-jétől 130 ezer forint összegű rezsitámogatásban részesülnek havonta a háziorvosi praxisok, de a 2016-os költségvetésben újabb 10 milliárd forint van az alapellátás fejlesztésére.

A kórházak és a rendelők korszerűsítésével a munkakörülmények javulnak, hiszen a rendszerváltozás óta a legnagyobb egészségügyi fejlesztések zajlanak.

Természetesen azt is tudjuk, hogy az egészségügy minden területén a megkezdett bérfejlesztések folytatása egy jogos elvárás. Az erkölcsi és a szakmai elismerésen túl az anyagi megbecsülés növelésére szükség van, és én úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetet az államtitkár úr korrekt módon prezentálta az Országgyűlés számára.

Ma az egészségügy területén körülbelül 500 milliárd összegű fejlesztés zajlik, amely több évtizedes, az infrastruktúrát és az eszközállományt érintő elmaradást igyekszik javítani. Kiemelt fontosságú a sürgősségi és az onkológiai ellátás, a gyermek betegek, a koraszülöttek ellátásának a fejlesztése, de jelentősek a struktúraváltoztatást segítő fejlesztések is. Jelentős beruházások zajlanak a rehabilitációs szakterületen, és egy átgondolt konstrukció mentén akár a korai, késői, valamint a járóbeteg-rehabilitáció is egy komplex fejlődésnek a várományosa jelenleg.

A mentőszolgálat területén is nagyon komoly fejlesztések zajlanak: 2010 óta 300 új mentőautóval bővült a járműpark, 22 új mentőállomás épült és 60 mentőállomás korszerűsödött, és megújult a mentésirányítás rendszere is. Az, hogy az Euro­transplanthoz sikerült csatlakozni, egy mérföldkő a magyar szervátültetés történetében.

2015. március 1-jével megtörtént az egészségügyi háttérintézményi rendszer átszervezése, és lecsökkent a háttérintézmények száma. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a kórházi fenntartói funkciókra összpontosít, az OEP feladata a kapacitásszervezési és ellátásszervezési feladatokkal bővült, az OTH szakmai irányítása alatt pedig a járványügyi, közegészségügyi, illetve az egészségfejlesztési feladatok vannak, ennek a felügyelete és a koordinációja.

Az év elején alakultak meg a megyei egészségügyi egyeztető bizottságok. Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy helyben, ismerve a szakmai adottságokat, a speciális ellátási igényeket, így történjenek meg azok a szakmai egyeztetések, hogy a betegellátás hatékonyabban működhessen, hiszen ezek a szakemberek ismerik a legjobban az adott megye, az adott térség egészségügyi ellátásának a struktúráját, a valós kapacitásokat és az ellátási szükségleteket. Létrejöttek a gazdasági irányító területek is, amelyek a kiegyensúlyozott gazdálkodás elősegítéséért felelnek.

Szintén évtizedes probléma a kórházi adósságállományok kialakulása. 2015-ben 60 milliárd forint került elkülönítésre, amely a kormány határozata alapján az egészségügyi ágazathoz került. Szeretném elmondani, hogy az elmúlt években is rendszeresen voltak akár kasszasöprés révén, akár egyéb területen pluszfinanszírozások a kórházak számára, részben az adósságok, részben a várólisták csökkentésére, és nagyon sokszor elmondták már képviselőtársaim, elsődlegesen az ellenzéki padsorokból, hogy ez a 60 milliárd kevés. Lehet ezt kevésnek tartani, és lehet kritizálni is, de én azt gondolom, hogy először történt meg, hogy költségvetésben célzottan, pántlikázottan még az előző évben erre egy külön, jelentős összeg került elkülönítésre, kifejezetten adósságrendezés céljából. Azt is szeretném megjegyezni, hogy az előző gyakorlatokkal szemben van egy folyamatos, rendszeres és nyilvános kórházi adósságállomány-monitorozás, az ellátórendszer átalakítása pedig azt célozza, hogy olyan adatokkal, információkkal rendelkezzünk, amelyek a tényleges működési költségek ismeretét tudják számunkra biztosítani, mert anélkül egy hatékony és rugalmas rendszert nem lehet működtetni.

Jelenleg nem megfelelő a koordináció az egyes területek és az ellátás különböző szintjei között, és ez egyértelműen a hatékonyság rovására megy. Én úgy gondolom, hogy ezek a megyei egyeztető fórumok ezen nagyon sokat tudnak segíteni. Szükség van ösztönzésre, szükség van folyamatos monitorizálásra, hogy az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát mérni és az információk alapján korrigálni lehessen. Így lehet csak egy korrekt szakmapolitikai és financiális döntéssorozatot megalapozni.

Itt szeretném kiemelni a várólisták csökkentésére szolgáló programokat, azt, hogy növekedett a tvk-mentes beavatkozások köre, és azt is, hogy elmondhatjuk, hogy 50 százalékkal csökkent Magyarországon az akut kardiális történések következtében kialakult halálozás. Vannak tehát eredményeink, de szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az egészségügyi mutatóink sajnos egyelőre a legrosszabbak között vannak Európában. Az is örvendetes ugyan, hogy az átlagos élettartam emelkedett, de mindkét nem esetében elmaradunk az európai átlaghoz képest. Gyorsabb a népességfogyás, és nagyon sok feladatunk van ‑ ahogy az államtitkár úr is elmondta ‑ a népegészségügy területén. A mortalitási okok között elsősorban a szív-, érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek szerepelnek, és a kormány népegészségügyi stratégiai céljai között szerepel, hogy a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek két évvel növekedjenek 2020-ra, a fizikai és mentális egészség egyéni és társadalmi értékét növelni tudjuk, az egészségtudatos magatartást elősegíteni az egyéni felelősségvállalásnak az érvényesítésére, illetve a területi egészségegyenlőtlenségek, a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkentésére.

Azt elmondhatjuk, hogy példaértékű és nemzetközileg is elismert védőoltási rendszerrel rendelkezünk, 2014 óta ez kibővült a kötelezően felajánlandó HPV-védőoltás bevezetésével. A szervezett emlőszűrési programok, a méhnyakszűrés a 25-65 év közötti hölgyek számára ingyenesen elérhető, de azzal is szembe kell néznünk, hogy a részvételi hajlandóság sajnos még mindig alacsony. Méhnyakrákban annak ellenére veszítünk el minden évben 400 hölgyet, és a túlnyomó többségük bizony a fiatal korosztályhoz tartozik, hogy ha ezt a betegséget időben felfedezzük, akkor 100 százalékosan gyógyítható ‑ ebben óriási szerepe van az alapellátásnak, nagyon komoly szerepe van a védőnői hálózatnak. Illetve pilotprogramok kezdődtek a vastagbélszűrés tekintetében, amely fokozatosan nő egyre több megyében, de úgy gondolom, hogy az országos bevezetés egy nagyon fontos előrelépés lesz.

A várható élettartam, az egészségben eltöltött életévek növeléséhez kiemelten szükségesek a szűréseket népszerűsítő programok, a népegészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a lakosság egészségkultúrájának a fejlesztése, és az, hogy a hozzáférés minél szélesebb körű legyen. Én azt gondolom, méltán lehetünk büszkék a nemdohányzók védelméről szóló törvényre, illetve arra is, hogy a mindennapos testnevelést elindítottuk. És igaz, hogy itt még vannak nehézségeink, és igaz, hogy nem minden esetben tudjuk maradéktalanul megvalósítani, de én úgy gondolom, hogy ha egyre többen sportolnak, és a gyerekeinket egyre jobban tudjuk arra ösztönözni, hogy rendszeresen, mindennaposan az életük részévé váljon a testmozgás, akkor bizton bízhatunk abban, hogy a népegészségügyi mutatóink érdemben javulni fognak.

Bevezetésre került a népegészségügyi termékadó, Európában az elsők között voltunk azon országok között, amelyek felléptek a transzzsírsavak fogyasztása ellen, és mi voltunk a harmadik olyan állam Európában, ahol ezt a káros összetevőt minimálisra csökkentettük az élelmiszerekben.

Remek munkát végeznek az egészségfejlesztési irodák szakemberei, és nagyon fontos, hogy ők a munkájukkal a legkisebb településre, a leghátrányosabb helyzetű emberekhez is eljutnak, nagyon szoros munkakapcsolatban dolgoznak a kórházakkal, a háziorvosokkal, a védőnőkkel, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. Ahhoz, hogy a megkezdett munka folytatódjon, elengedhetetlenül fontos az alapellátás megerősítése, az alapellátás szolgáltatásainak a prevenciós fókuszú bővítése, a megkezdett egészségmegőrzési programoknak, szűrőprogramoknak a folytatása, és az, hogy a részvételi hajlandóságot és az egészségtudatosságot növelni tudjuk. Az alapellátási törvénynek a tárgyalása során erről sokat beszéltünk képviselőtársainkkal. Tudjuk, hogy a megelőzésre fordított befektetés nem azonnal, hanem évek múltán hozhatja meg a reménybeli célokat, amelyeket az „Egészséges Magyarországért 2014-20” programban megfogalmaztunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal, azt gondolom, mindannyian egyet fogunk érteni a vita végén is, hogy az egészségügyünk nem kevés problémával küzd, hogy nagyon sokat kell azért dolgozni, hogy érdemi eredményeink legyenek, és hogy egy kiszámítható, stabil állami egészségügyi rendszer működjön.

(16.50)

Nagyon fontos a szemléletváltás, és nagyon fontos a népegészségügyi szemlélet kialakítása és erősítése.

Nagyon remélem, hogy jó szakmai vitát fogunk folytatni most is és azt gondolom, hogy a későbbiekben is. Egy dologra, úgy gondolom, hogy nekünk, politikával foglalkozó embereknek is figyelni kell, az pedig az, hogy ma a magyar egészségügyben nagyon magas színvonalon kiváló szakemberek dolgoznak, akár az orvosokat, akár a szakdolgozókat nézzük és bárkit, aki ebben az egészségügyi rendszerben együtt, egymásért dolgozik, a betegek jobbulásáért. És én azt gondolom, hogy ez nagyon komoly bizalmi viszony, azt a bizalmi viszonyt meg kell tartani, fenn kell tartani. Tehát én nagyon remélem, hogy azt a vitát, amit folytatunk, nagyon komolyan, szakmai és emberi vonatkozásban is megfelelő módon tudjuk megtenni, azért, hogy ez az egészségügy jobb legyen; hogy ezt az egészségügyet közösen, nem egy-egy politikai ciklusra, hanem úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő évekre meghatározóan együttesen tudjuk képviselni.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)