Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném azt tisztázni, hogy én most az előttünk lévő törvényjavaslathoz fűzött észrevételekre, kérdésekre kívánok reagálni. Tisztában vagyok azzal, hogy a parlament általában a nyílt és kötetlen politikai párbeszédek székhelye, na de hát egy 2,5 oldalas, egyébként vagyonpolitikai előterjesztés kapcsán ilyen szélességben vitát kezdeményezni, azt nem mondom, hogy értelmetlen, mert nagyon fontos dolgok ezek, csak úgy gondolom, hogy nem ez a megfelelő helye ennek.

Ez a bevezető mondatom ad számomra lehetőséget arra is, hogy elmondjam, olyan általános, egyébként évtizedek óta fennálló elvi vitákban nem tudok mindenre megoldást nyújtó választ adni, már csak azért sem, mert gondolom, ezek a viták az ellenzék és a kormánypártok között a jövőben is fennmaradnak, mint például az állami vagyon szerepe, az állampolgárok és a magyar gazdaság működése és mindennapi életvitele szempontjából meghatározó stratégiai iparágak állami tulajdona vagy magántulajdona vagy magántulajdon által történő biztosítása tekintetében. Ezeket a vitákat az elmúlt 20 évben számtalanszor lefolytattuk, és ezek a véleményeltérések megmaradtak.

Ami több képviselőtársam hozzászólásában is megjelent, és meg kell mondjam, eddig nem volt szokás, hogy a kormányon lévő politikai erő kormányzati struktúra kialakítására vonatkozó jogát a parlament vitassa. Az a mindenkori kormány felelőssége, hogy a kormányzati struktúráját, a minisztériumi statútumait úgy alakítsa ki, ahogy a választóktól kapott felhatalmazás alapján azt a kormányzat szempontjából legjobbnak tartja. Csak képviselő úr megjegyzésére reagálva szeretném mondani, hogy ezzel a kormányzati hatalommal annak idején a szocialista-SZDSZ-es kormány is élt. Az más kérdés, hogy ezt a felhatalmazását arra használta fel, hogy a magyar társadalom és a magyar gazdaság működése szempontjából alapfontosságú stratégiai iparágakat privatizálta. Mi meg arra használjuk fel, hogy lehetőség szerint ezeket közösségi fennhatóság alá vonjuk.

Egyébként ezzel nem állunk egyedül. Engedje meg, hogy csak példaként elmondjam, hogy azok a francia és német energiacégek, amelyek annak idején privatizatőrként jelentek meg az eszményített magántulajdon és piaci hatások érvényesítése céljából, otthon túlnyomórészt állami és egyéb közösségi tulajdonban álltak. Magyarországon meg magáncégként jelentek meg. Ezt, azt hiszem, önök sem vitatták az elmúlt 4-5-6 évben, ezek nem vezettek eredményre. Ez indokolja azt, hogy a jelenlegi, 2010-től működő kormány más álláspontot képvisel ebben. Mi úgy gondoljuk, hogy a stratégiai iparágakat, szolgáltatást és a gazdaság szempontjából meghatározó eszközöket túlnyomórészt, nem kizárólagosan, de túlnyomórészt közösségi felügyelet alá, ahol indokolt, ott tulajdonba kell vonni.

Ami a törvényjavaslatok előterjesztésének technikáját illeti, kérem képviselő urat, hogy ne vitassa el egyik tárcától és az azt vezető minisztertől sem, hogy a törvény adta jogukkal élve törvényjavaslatokat terjesszenek elő. Kérem, tételezze fel a kormányról, hogy ezeknek a tartalmi koordinációját képes elvégezni.

(11.10)

Csak azért, hogy törekedjek lehetőleg teljes körű válaszra: az előbbiek vonatkoznak a közműszolgáltatások kérdésére is. A közműszolgáltatásoknak az egységes rendszerbe való vonását kezdettől szorgalmazzuk és következetesen hajtjuk végre. Nyilvánvaló, hogy ennek megvannak a maga stációi, megvannak a maga állomásai, és az is kétségtelen, hogy ezt adott pillanatban ‑ és ez vonatkozik az elmúlt évekre is ‑ egy: az ellátás biztonságának az elsődlegessége, kettő: a rezsicsökkentéssel is biztosított megfizethetőségnek a kiemelt fontossága mellett a költségvetés teherbíró képességéhez igazodva tudjuk végrehajtani. Nyilván akkor tudjuk az elmúlt 15-18 évben privatizált elemeket visszavásárolni, amikor erre az ország teherbíró képessége, a gazdaság javuló teljesítménye lehetőséget ad.

Ha megengedik, a képviselő asszony néhány konkrét kérdésére válaszolva. Úgy gondoljuk ‑ a válaszadás jó szándékának a hangsúlyozása mellett ‑, hogy a képviselő asszony félreértette a törvényjavaslat 69/C. §-ára vonatkozó részét, ez a szakasz ugyanis kizárólag az MNV Zrt. működéséhez szükséges vagyontárgyakra vonatkozik, és nem általában az összes vagyontárgyra, amit az MNV Zrt. a tevékenysége során hatáskörébe von. Az MNV Zrt. azokat a vagyonelemeket kapja meg ‑ esetenként ingóságokat ‑, ami a saját működéséhez szükséges. Tehát szó nincs arról, hogy egyébként nagy tömegű állami vagyon az MNV Zrt. tulajdonába kerülne, ezért ennek az értékesítése, majd az értékesítése során befolyt ellenérték hova kerülése tekintetében ‑ hogy mondjam? ‑ hangoztatott aggályok is az én legjobb meggyőződésem szerint alaptalanok. Egyébként az állami vagyonból történt értékesítések ‑ legyen az ingóság vagy ingatlan ‑ természetesen az MNV Zrt. mint ennek a tevékenységnek a lebonyolítására kijelölt állami szerv útján végső soron a magyar költségvetést illeti és a magyar költségvetés céljait szolgálja.

A határidővel kapcsolatban, hogy a határidőt miért toltuk ki: a vagyongazdálkodás szereplőinek, számának növekedése miatt, mert az állami vagyont kezelők köre bővült, ezért valóban, technikailag nem tudtuk tartani és nem tartjuk lehetségesnek a szeptember 30-ai dátumot. Ezért javasoltuk ‑ éppen a parlament korrekt tájékoztatása érdekében ‑ ennek a határidőnek a módosítását. Itt is szeretném azt hangsúlyozni, hogy eddig is és a jövőben is az MNV Zrt. feladata az Országgyűlés és a kormány vagyongazdálkodást érintő döntéseinek előkészítése és végrehajtása, és ez a jövőben is így lesz, ezen jelen módosítás, ami lényegében az elektronikus értékesítés lehetőségeit kívánja megteremteni, ezt nem befolyásolja.

Ami itt a célunk a törvényjavaslat lényegét illető indítvánnyal: ezeknek az eljárásoknak a gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és egyáltalában az, hogy a vagyongazdálkodás és ezen belül az ingó vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás hatékonyságát növeljük. Ezt egyébként a véleménynyilvánító képviselőtársaim sem kifogásolták, és ezért kérem, hogy a törvényjavaslatunkat szavazataikkal is támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)