Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat egyes olyan vagyongazdálkodási mechanizmusok gyorsítását végzi el, amely az állami vagyongazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében szükséges.

Ennek megfelelően időszerűvé vált a modern elektronikus technológiák alkalmazása, első lépésben az állami vagyon értékesítésének a lehetővé tétele az információs társadalom igényeihez történő igazításával.

Az MNV Zrt. az állam örökösi minőségében nagy mennyiségű hagyatéki ingósághoz jut. Ezen ingóságok értékesítése, valamint a beszerzett és elavult készletek értékesítése valósulhat meg az új elektronikus rendszer segítségével. Továbbá jelentősen javulhat a vagyontörvény hatálya alá tartozó hasznosítatlan vagyonelemek teljes vagyoni köre értékesítésének eredményessége is.

Az MNV Zrt. nyilvántartásában ‑ mint az anyagból, a javaslatból olvasható ‑ jelenleg csaknem 100 ezer tétel ingó vagyonelem szerepel, amely nem tartalmazza a vagyonkezelésben lévő ingó vagyonelemeket. Ebből 42 ezer darab ingó vagyonelem öröklés útján került az állam tulajdonába, amelynek nettó könyv szerinti értéke 337 millió forint. A további 57 ezer tétel nettó nyilvántartási értéke 742 millió forint.

Az elmúlt négy év során összesen egy alkalommal került sor ingó vagyonelemek árverés útján történő meghirdetésére. Az MNV tájékoztatása szerint az ingóságok hasznosítási bevétele az elmúlt három évben nem érte el a 6 millió forintot, ezért is van szükség az újításra, a tervezet bevezetésére. A tervezet ezért kezdeményezi, hogy a tulajdonosijog-gyakorlók közül az MNV Zrt. elektronikus árverési rendszert működtessen, amelynek keretében rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az állami vagyont. Az elképzelés szerint a rendszert az MNV Zrt. működtetné, de valamennyi állami vagyon bekapcsolható lehetne a rendszerbe a tulajdonosijog-gyakorlók és az állami vagyon vagyonkezelői közötti megállapodás keretében.

A javaslat a fentieken kívül kimondja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., továbbá az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság fölött a tulajdonosi jogokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja. Ebben csak a közműszolgáltató és a központi adatfeldolgozó felügyeletének változása az újdonság.

A javaslat értelmében a tulajdonosi jogok változásának feltétele, hogy arról a miniszteri rendelet másképp ne rendelkezzen.

Végül az indítvány szerint a kormány által az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek éves beszámolási kötelezettségének határideje szeptember 30-áról december 30-ára tolódna ki, az állami vagyon értékesítésének módja pedig kibővülne az elektronikus árverés lehetőségével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel egy vagyongazdálkodási törvény fekszik előttünk, érdemes röviden emlékeztetni, hogy milyen szempontokat érvényesítettünk a nemzeti vagyonnal kapcsolatban az elmúlt években, és milyen eredményeket értünk el ezen a területen.

Először is sikerült rendszerszinten egységesítenünk a vagyongazdálkodást a nemzeti vagyon körében.

Másodszor: egy jelentős, 180 fokos fordulatot jelentő szemléletváltást hajtottunk végre a vagyonpolitika terén, megteremtettük a nemzeti vagyon védelmét, és biztosítottuk, hogy ez az állapot hosszú távon is fenntartható maradjon.

Egységes irányelveket határoztunk meg, progresszív jogalkotással új normatív irányokat fektettünk le a vagyonpolitikában. Mértékadó, új irányokat szabó, többszintű jogalkotás, átlátható és ellenőrizhető felelősségi viszonyok voltak jellemzőek az elmúlt öt évre ezen a területen. Ezenkívül értékalapúvá tettük a nyilvántartási rendszert, amely összehasonlításra és összesítésre alkalmas adatokat tartalmaz.

2010-ben a hivatalban lévő új kormány létrehozta a felelős vagyongazdálkodás kereteit megalapozó jogszabályi környezetet.

(10.20)

A legnagyobb eredmény e tekintetben a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény megalkotása volt, amely a nemzeti vagyon, a stratégiai cégek, a természeti és kulturális értékek fokozottabb védelmét tette lehetővé és egyúttal átláthatóbbá tette a vagyonkezelési viszonyokat. Az egységes állami vagyongazdálkodási rendszer ma már biztosítja, hogy a nemzeti vagyon valamennyi elemét azonos tulajdonosi szemlélet alapján kezeljék.

A vagyontörvény tehát biztosítékul szolgált arra, hogy a nemzeti tulajdont többé ne lehessen elherdálni. A célunk, hogy továbbra is kormányzati irányítás alatt tartsuk a kiemelt nemzeti közvagyont és a közszolgáltatást ellátó társaságokat. Ezzel az állam meghatározó és megkerülhetetlen tényezője lesz a lakosság és a gazdaság közüzemi szolgáltatásokkal történő ellátásának. Több olyan folyamat is elindult a nemzeti vagyon terén, amely ésszerűsítette a vagyongazdálkodást, és privatizáció nélkül hasznosította ez eddig parlagon heverő ingatlanokat.

Ennek egyik példája, hogy az állam sok esetben ingyen ad át állami ingatlanokat önkormányzatoknak, ha azok vállalják és garantálják a megfelelő közcélú működtetést. Eddig több mint 50 milliárd forint értékű vagyont kaptak meg az önkormányzatok, így több vasutas létesítményt, sporttelepet, továbbá megkezdődött a volt helyőrségi klubok átadása.

Másfelől ugyanakkor, amely önkormányzatnál ez szükséges volt, ott az állam vette át a működtetést. Hogy néhány számot mondjak: 475 oktatási, 132 szociális és ifjúságvédelmi, 74 közművelődési, 25 egyéb intézményt, gazdasági társaságot vagy éppen alapítványt vett át az állam. Ennek fejében összesen 187 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg a korábbi tulajdonosokat. Az állam erősítette a pozícióját számos stratégiai területen is. Visszavásároltunk MOL- és Rába-részvényeket. Befektettünk az E.ON-ba, és a Főgázba, az állam szerepet vállalt a Mahart Passnave Személyhajózási Kft.-ben. Megmentettük a MAL Zrt.-t, a Gyulai Húskombinátot, és számos PPP-projektet váltottunk ki annak érdekében, hogy fenntartsuk a működőképességet és a termelést, megőrizzük a munkahelyeket és biztosítsuk a közfeladatok ellátását.

Ezenfelül az állam nagyszabású rekonstrukciós projektekben működött közre aktívan az állami ingatlan vagyon bővítése, értékmegőrzése érdekében. Gondoljunk csak a Kossuth tér rekonstrukciójára, a Várbazárra vagy az olyan sport-infrastruktúra fejlesztésére, mint a Tüske Csarnok. Véleményem szerint tehát ez az irány, amerre érdemes a továbbiakban is mennünk a vagyonpolitika terén, és ez az a törvényjavaslat, amely elősegítheti ezt a folyamatot.

Kérem, ezeket a szempontokat is fontolják meg a vitában, és a szavazás során támogassák a tervezetet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)