Hiszékeny Dezső (MSZP)

HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Április környékén, tehát közel két hónapja fogadtuk el a 2015. évi XXXIII. törvényt, és őszintén szólva, amikor ezt a törvényt elfogadtuk, akkor volt egy olyan érzésem, hogy ezzel a történettel még fogunk találkozni.

Gondolom, ezzel a kijelentéssel túl nagy meglepetést nem okozok, legalábbis azok számára nem, akik átéltek, megéltek vagy szerveztek nagyobb beruházásokat, hiszen az várható volt, hogy egy ilyen léptékű beruházás esetében egy ilyen törvénnyel, amit elfogadtunk, valószínűsíthetően nem rendezhető le minden olyan kérdés, amely döntést igényel a köznép körében „vizes vb” néven emlegetett eseménysorozat lebonyolításával kapcsolatban. Tehát engem nem lepett meg, hogy ismét találkozunk ezzel, az egy kicsit igen, hogy már két hónap után erre sor került, hiszen az a törvény, amelyet elfogadott az Országgyűlés, olyan felhatalmazást, olyan jogosítványokat biztosított a kormány és a szervezőbizottság számára, amelyek teljesen egyediek és az én megítélésem szerint egyedülállóak a magyar jogtörténetben.

Ha csak futólag sorba vesszük ezeket a jogosítványokat, bár államtitkár úr néhányat ezek közül már említett, akkor erre rájöhetünk, hogy ezek valóban egyediek és különlegesek. A közbeszerzés esetén például ügyintézésre egynapos határidőt ír elő, a miniszter hatásköréből kiveszi ezt a fajta tevékenységet. Olyan egyedi beépítési határértékeket, árvízvédelemmel, fakivágással, parkolóépítéssel kapcsolatos egyedi döntési lehetőségeket kínált ez a törvény, vagy a bontás, telekké alakítás tekintetében is olyan különleges lehetőségeket kínált a törvény, amelyek egyedülállóak.

Ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a közigazgatásban vagy a közművek esetében 5 napos az ügyintézési határidő, és akik már ilyet lebonyolítottak, azok tudják, hogy ez hivatalosan olyan 60 nap, de hát aki 60 napból megússza, az nagyon boldog, itt ez az 5 nap lehetőséget biztosít arra, hogy ez időben elkészülhessen.

(9.20)

De idesorolhatnám az ugrótorony vagy az ideiglenes lelátó esetében adott különleges jogosítványokat és lehetőségeket, amelyeket a szervezőbizottság, bízzunk benne, hogy jól fog kihasználni.

És volt még egy különleges jogosítvány, ez pedig az esemény lebonyolításával kapcsolatos ingatlanok igénybevételére vonatkozott. Az első törvény 43 ilyen ingatlant jelzett, a törvény hatálya erre a 43 ingatlanra terjed ki. Értem és el is tudom fogadni azt, hogy akkor, amikor különleges, egyedi eset van, akkor egyedi és különleges intézkedésekre van szükség. Úgy gondolom, hogy ez egy ilyen esemény volt, képviselőtársaim ezt hosszabban elemezték, hogy hogyan és miképp jutott Magyarországnak az a lehetőség, hogy ebben a kérdésben dönthessen, és itt a döntés az volt, hogy bevállaljuk ezt a szinte hihetetlennek tűnő, rendkívül rövid határidőt. Egyedi helyzet egyedi döntéseket igényel, és azt láttam, azt érzékeltem a többiekkel együtt, hogy az Országgyűlés igen nagy többséggel támogatta ezeknek az egyedi intézkedéseknek a meglétét.

Van ez a 43 ingatlan, amit elfogadtunk, ezek jelentős része a XIII. kerületben, illetve a Balaton partján található, ez adódik abból, ugye, hogy a helyszín nagyobbrészt a XIII. kerületben található Budapesten és vannak olyan események, amelyek a Balaton partján, Fűzfőn, illetve Füred környékén kerülnek lebonyolítása. Én azt gondolom, hogy akkor, amikor ezt a döntést meghoztuk, ez azt jelentette, hogy a kormány számára ebben a kérdésben és a szervezőbizottság számára abszolút teljes bizalommal voltunk. Én nagyon bízom abban, hogy ez a bizalom mindvégig fennmarad, és nem történik olyan esemény, amely ezt megkérdőjelezhetné.

Nézzük ezt az új javaslatot! Az új javaslatnak az egyik eleme, hogy módosítja a preambulumot. Jogtechnikailag ez nem egy bevált gyakorlat. Értem, hogy miért került be, talán végiggondolandó, hogy biztos, hogy a preambulumban van-e a helye. A preambulumot nem nagyon szokták változtatgatni, abban az adott törvény, az adott jogszabály alapelveit rögzítik itt. Itt az alapelv szerintem nem változott, egyszerűen megköttetett egy szerződés, ez egy jogtechnikai dolog, nekem hozzáértő jogászok azt mondták, hogy a preambulumot jellemzően nem szokták változtatni, ő maga nem is tudott ilyet mondani. De ez valóban csak egy jogtechnikai dolog.

Látom, hogy építtetőt és bonyolítót nevez meg az új módosítási javaslat, és más egyéb pontosításokat is megfogalmaz, amivel, én azt gondolom, hogy nincsen semmi gond, egy beruházás esetén ez így természetes. Utána további 50 ingatlant sorol fel, amellyel kapcsolatban az én megítélésem szerint nem baj, ha figyelünk egymásra.

Lenne két kérdéskörben megjegyzésem ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy már az első 43 ingatlan esetében és a további 50 ingatlan esetében is kimaradt egy nagyon fontos meghatározás, és akkor, amikor most módosítjuk ezt a törvényt, akkor talán élni kellene azzal a lehetőséggel, hogy most itt van az Országgyűlés előtt: nincs időbeni hatálya. Tudniillik azt fogalmazza meg az eredeti törvény, hogy ezekre az ingatlanokra, amelyeket az 1. számú melléklet tartalmaz, egészen különleges és rendkívüli jogosítványokkal rendelkezhet a szervezőbizottság, illetve a kormány. Ezek a jogosítványok pedig földhasználati és egyéb jog, valamint, amennyiben nem sikerül az ingatlanok tulajdonosaival megegyezni, akkor a kisajátítás lehetősége is fennáll. Ugyanakkor ennek nincs időbeni hatálya. Amennyiben valós az a cél, hogy a vizes vb megrendezésére szolgál ez a törvény, akkor ezt végig kell gondolni. Azt gondolom, hogy 2017. december 31-ében rögzíteni ennek az időbeli hatályát, ez egy normális és indokolt lépés lenne, különösen, ha olyan ingatlanokról van szó, amelyek magántulajdonban vannak, indokolatlanul ne zavarjuk ezt. Ez lenne az egyik ilyen javaslatom, amit, azt gondolom, szerencsés lenne, ha végiggondolnánk.

A másik pedig az ingatlanokkal kapcsolatban: én vettem a fáradságot és végignéztem azt a további 50 ingatlant, amelyet bevontak a törvény hatálya alá, és ahol ‑ ismétlem ‑ nagyon különleges és egyedi jogosítványai vannak az államnak. Azt érzékelem, hogy valószínűleg azok, akik ennek az ügynek a szervezésével foglalkoznak, abba a helyzetbe kerültek, amit úgy szokott a köznyelv rögzíteni, hogy ijedtség-sietség, most is ezt érzékelem. Tehát valószínűleg az volt, hogy vettek egy vonalzót és megnézték, hogy hol lesz a helyszín, és a környéken húztak egy vonalat, hogy akkor ami ezen belül van, arra a területre nekünk szükségünk van. Így került bele a teljes Margitsziget és gyakorlatilag az Árpád hídtól a Margit hídig tartó teljes pesti Duna-part és az afölött lévő jó néhány ingatlan.

Ha jók az én információim ‑ és ide valószínűleg egy kerékpáros út és sétány kerül, ami, azt hiszem, indokolt, hogy megvalósuljon ‑, akkor viszont nem vagyok teljesen biztos abban, hogy valamennyi ingatlanra, amely felsorolásra került, szükség van. Én inkább azt erősíteném azokban, akik ezzel az üggyel foglalkoznak, hogy bátran jöjjenek többet vagy többször az Országgyűlés elé, de csak konkrét elképzelésekkel, ne általában foglalkozzunk, mert most egy ilyen érzésem van, hogy indokolatlanul került be az 50 ingatlan közé legalább 6-8 ingatlan, és ez indokolatlanul korlátozza a tulajdonosoknak a saját tulajdonukkal való élés lehetőségét. Tehát értem azt a gondolatot, hogy minél előbb biztosítani szeretnék a lebonyolításhoz szükséges ingatlanokat, hogy ott minden rendelkezésre álljon, de azt gondolom, hogy most is van időnk, hogy ezt végiggondoljuk, hogy valóban minden ingatlanra szükség van-e, és csak azokra jegyeztessük be vagy adjuk meg a lehetőséget a kormánynak, hogy ide bejegyeztesse ezeket a különleges lehetőségeit, ahol valóban szükség van rá.

Ez a két olyan megfontolandó javaslatom lenne, amely az én megítélésem szerint a beterjesztők részéről is akceptálható, és azt kérném, hogy ebben maradjon meg az az együttműködés, ami az eredeti törvény kialakítása során is megvolt, és a módosítás során, kérném, hogy ezeket legyenek szívesek figyelembe venni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból. ‑ Dr. Fónagy János kopog az asztalon.)