karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Hadházy Sándor (Fidesz)

2015-06-11 · 84. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 10:50

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/5044 A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról

Szöveg8 354 karakter · 24 bekezdés · JSON

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A sport ‑ mint azt már sokszor hangsúlyoztuk ‑ a mi politikai családunknak kiemelt fontosságú, nemcsak a testet, hanem a lelket is nemesíteni. Ezenkívül olyan közösségi és sikerélményeket adhat, amelyet más téren sokkal nehezebb elérnünk. Egy-egy hazai sportolócsapat sikerének értékrendi és politikai különbségektől függetlenül mindenki örülhet, és nem szabad lebecsülnünk azokat a pozitív energiákat, amelyek az ilyen sikerélmények nyomán felszabadulnak. Ezekből ugyanis a szürke hétköznapokban is energiát meríthetünk, és így akár munkánk hatékonysága is növekedhet.

Nekünk, magyaroknak pedig a sok történelmi és társadalmi kudarc után különösen is szükségünk van sikerélményekre. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy pesszimistának könyveljenek el bennünket, olyannak, akik mindenre csak legyintenek, akik azt mondogatják, úgyse. Kell hogy legyen bátorságunk felvállalni és meglépni nagy dolgokat, belefektetni jelentős energiát olyan dolgokba, amelytől valami kézzelfogható eredményt, közös sikert várunk.

Azonban a sport természetesen nemcsak lelkileg, hanem gazdaságilag is hasznot hajt. A sport környezete, azok az ágazatok és iparágak, amelyeket megmozgat, és azon emberek ezrei, tízezrei, akik a sportban dolgoznak, mind-mind profitálnak ebből. Természetesen nem a bundabotrányokra és korrupcióra gondolok, amelyről beszélni ma különösen aktuális. A játék negatív értelemben való, anyagi előnyök szerzésétől vezérelt megbűvölése nem szolgálja a sport céljait, sőt teljesen tönkreteszi azt, mert a sport lényegét, a tiszta versenyt, a tétet öli meg, ezzel elkedvetlenítve mind a sportolót, mind a nézőt. Ezért az ilyen folyamatokkal szemben határozottan és következetesen fel kell lépnünk, akár nemzetközi, akár hazai vagy helyi szinten. Ám a kínálkozó lehetőségeket meg kell ragadni, különösen, ha jó okunk van rá, és a nemzeti érdekünk is ezt kívánja.

Pontosan ilyen az a kínálkozó lehetőség, amely a vizes világbajnokság kapcsán most adódik. Mint ismeretes, Mexikó, illetve Guadalajara visszalépett a 2017-es Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó- és Nyíltvízi Világbajnokság rendezésétől. Ebben az évben Budapest ifjúsági vizes vb-t rendezett volna, főpróbájaként a 2021-ben esedékes nagy vizes vb-nek. Guadalajara visszalépése azonban új helyzetet teremtett, amelyben az ország azonnal meglátta a lehetőséget, és azt ki is aknázta.

(9.10)

Budapest jelezte a vizes sportokat összefogó Nemzetközi Úszószövetségnek, a FINA-nak, hogy szívesen elvállalja a rendezést a két ország helyett, a 2021-es világbajnokságra pedig új pályázatokat írnak ki. Ennek megfelelően az eredetileg 2021-re tervezett, a Dagály Uszoda kibővítésével létrehozott, 12 ezer fő befogadóképességű új úszóarénának négy évvel korábban, azaz két év múlva kell elkészülnie. Az előttünk fekvő javaslat ezt a helyzetet próbálja kezelni.

Mint talán önök is emlékeznek, a kivitelezés meggyorsítása érdekében az Országgyűlés elfogadta a 2015. évi XXXIII. törvényt, amelyet ez a javaslat olyan további elemekkel egészít ki, ami a projekt előkészítése során felmerült gyakorlati kérdéseket kívánja megoldani, illetve az ehhez szükséges kiegészítéseket tartalmazza.

A most benyújtott javaslat kiegészíti a preambulumot az esemény alapjául szolgáló, a Nemzetközi Úszószövetséggel kötött megállapodásra történő hivatkozással. Törvényi szinten kerül kijelölésre az eseményt irányító és lebonyolító szervezet, a Budapest 2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft., valamint rögzítésre kerülnek e szervezet jogai és kötelezettségei is. Továbbá a javaslat kibővíti az esemény helyszínét Balatonfüreddel is, emiatt a 2015. évi XXXIII. törvény 1. számú melléklete további ingatlanokkal, helyrajzi számokkal bővül.

A törvény a kihirdetését követő napon hatályba lép, tekintettel a szoros határidőre.

Tisztelt Országgyűlés! Most engedjék meg, hogy kissé kitérjek a világbajnoksággal járó előnyökre és költségekre.

A 2017-es vizes vb rendezése először is mindenképpen emelni fogja a magyar úszósport rangját. Gyurta Dániel vagy Hosszú Katinka már két év múlva hazai vb-n úszhatna. Ezenkívül jelentős szempont a napirenden lévő olimpiai pályázat is, hiszen ha Budapest 2017 júliusában egy ilyen szintű, az egész világ figyelmét kiváltó eseménnyel remekel, az komoly tényező lehet a 2017. szeptemberi NOB-döntéskor is.

Budapest és Magyarország számos nagy sporteseményt megrendezett már az elmúlt években, és valamennyivel kapcsolatban pozitívak voltak a nemzetközi visszajelzések, így most is joggal reménykedhetünk abban, hogy ezúttal is kifogástalan lesz a rendezés.

Nemcsak az úszóvilág legjobbjai érkeznek majd a magyar fővárosba, hanem a senior-vb-t is együtt rendezzük a világbajnoksággal.

Budapest XIII. kerületének Duna-partján a Dagály fürdőnél megépülő hatszintes, 25 ezer négyzetméter alapterületű úszópalota várhatóan Budapest egyik új látványossága lesz. Az épületegyüttes nemcsak a verseny idejére, hanem hosszabb távon is a magyar úszósport fellegváraként szolgál majd, illetve olyan XXI. századi rekreációs központ lesz, amelyben a versenysport mellett a lakossági szabadidősportok és az iskolai úszásoktatás is helyet kaphatnak.

A világbajnokságra 12 ezer nézőt tud majd befogadni az aréna, a vb után a lelátók egy részének elbontásával pedig 5 ezer fős lesz a nézőtér. A versenymedence fölötti elhúzható tetőnek köszönhetően felül válik megnyithatóvá az épület, míg az aranyszínű hullámzó üveghomlokzat kétszer kétméteres rései a budai panoráma felé nyújtanak majd kilátást.

A tervezők elképzelésében kiemelt tervezői szempontként szerepel a takarékos üzemeltetés. A terv nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrások, így a földhő, a termálvíz és a napenergia alkalmazására, így például a medencékből, illetve a zuhanyzókból elfolyó vizek hőenergiáját is visszanyerik majd. Mi több, a látogatók végigsétálva az energiatermelő járdákon, maguk is hozzájárulhatnak az épület takarékos üzemeltetéséhez.

Mivel a közvéleményben volt egy kis bizonytalanság a beruházás költségeit illetően, ezért kérem, engedjék meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közleményére alapozva tájékoztassam a tisztelt Házat a kiadásokról.

Ez alapján az uszodaaréna építése a 2 milliárd forint összegű tartalékkerettel együtt sem éri el a nettó 25 milliárd forintot. A beruházás és a kapcsolódó városfejlesztések költsége összesen nettó 38,4 milliárd forint, amely az uszodánál egy sokkal komplexebb fejlesztés fedezete. A nettó 38,4 milliárd forint magában foglalja az uszodaaréna tervezését, megépítését ‑ körülbelül 24 milliárd forint áfa nélkül ‑, több mint tízezer néző fogadására alkalmas ideiglenes nézőtér tervezését, megépítését, utak és parkolóhelyek tervezését, megépítését, a közművek kiváltását és közműépítést, valamint 1 kilométeres árvédelmi gát tervezését és megépítését is.

A beruházás bruttó, általános forgalmi adóval növelt költsége így 48,7 milliárd forint, amelyből áfaként mintegy 10,3 milliárd forint áramlik vissza a költségvetésbe. Maga az uszoda 22 milliárdból épül fel, emellett 14-15 milliárd forint jut környezetrendezésre, közlekedésfejlesztésre, gátépítésre és az ideiglenes lelátókra.

A híradásokban két dolog keveredett össze: az áfa nélküli és az áfával növelt összeg, illetve az úszóaréna építési költsége és minden egyéb, a környezetben megvalósuló fejlesztés költsége.

A fejlesztés hosszú távú városfejlesztési program része is, amely Budapest és Angyalföld gyarapodását szolgálja. Az uszodaközpont megépítése nemcsak turisztikai szempontból kiemelkedő, hanem az építkezés 5 ezer embernek teremt munkalehetőséget, az építkezésből befolyó egyéb adók és járulékok további milliárdokkal csökkentik a kiadásokat.

Az uszodában lesz két 50 méteres medence, egy műugrómedence, egy gyermekmedence és egy jakuzzi, valamint öltözők, kiszolgálóhelyiségek, irodák, versenybírói helyiségek.

Tisztelt Országgyűlés! Most tehát egy olyan infrastruktúra-fejlesztésről van szó, amely konkrét célra történik, de később is hasznosítható lesz. Kicsiben az valósulhat meg, mint egy olimpián. Ha minden jól megy, 2017-ben rajtunk lesz a világ szeme, így meggyőződésem, hogy minden, ami ennek a versenynek a sikerét előmozdítja, pártokon felül áll.

Ezért kérem, támogassák ezt a közös nemzeti célt és a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Hadházy Sándor — 2015-06-11, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/84-20.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-84-20,
  title = {Hadházy Sándor — 2015-06-11, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/84-20.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}