Szabó Zsolt (Fidesz)

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Mindig érdeklődve hallgatom ezeket a vitákat, mert gyakran a törvényben szereplő megfogalmazott dolgokon és megnyitott fejezeteken kívüli új gondolatokat hallok, és ezeket nagy örömmel veszem. Szeretek beszélgetni a gyakorlati életről.

Talán azzal kezdeném, hogy Heringes Anita képviselő asszonynak köszönöm szépen azokat a szavait, amelyekkel többszörösen alátámasztotta azon gondolatmenetemet, hogy szakmailag szükséges egy átfogó módosítás ősszel, amikor is egy olyan óriási rendszer elemeit, amelyben valamennyi kiemelt közszolgáltatás szerepel, úgy alakítjuk át, hogy az tökéletesen jól működő rendszer legyen.

Mondok önnek ehhez kapcsolódóan dolgokat. Például: egyetértek azzal is, hogy a GDP, vagyis a megtermelt érték, ha úgy tetszik, a távolság és az úgynevezett népsűrűség sokat számít ezekben a költségekben. Azonban néhány költségszámítási gondolatával nem értek egyet. Nekem olyan érzésem van ‑ már a múltkor is szóvá akartam tenni ‑ bizonyos szóösszetételeket hallva, hogy kapnak információkat kívülről-belülről, de nem mondják el a teljes valóságot önöknek. Tehát az a kérésem, hogy ilyenkor szakmailag beszéljünk róla.

Nagyon szívesen elmondom előre, hogy miben és hogyan gondolkodunk a jövőt illetően, teljesen tisztán. A kormány szándékai teljesen tiszták. Mi nem akarunk pécsi víziközmű-szolgáltatót. Mi egy országos, együttműködő, szolidáris rendszert szeretnénk, amiben mindenkinek minden formában helye van.

(8.50)

Néhány gondolat és dolog; és majd később Volner képviselőtársam gondolataira is reagálok még ezen túlmenően.

Felújítás. Kérem szépen, tisztelt képviselőtársaim, mondják meg nekem: amikor nem volt rezsicsökkentés, minden működött, mindenki szabadon tudta értékesíteni a közszolgáltatásait, a fejlesztés több volt? Ugyanúgy pályázatokban gondolkodott mindenki, és ugyanúgy azon próbálta ezt fölépíteni. Ugyanis a megképződött értékcsökkenés, ami, nagyon jól tudjuk, hogy egy cash flow, egy pénzügyi eredmény, ugyanúgy felélésre került és nem fejlesztésre. Ma is vannak olyan víziközmű-szolgáltatók, amelyek fejlesztenek, és ma is van olyan víziközmű-szolgáltató ‑ majd nézzék meg a közvetett költségeit az általános költségekben ‑, amely duplán szórja a pénzt még mindig. Na, őket kell megakadályozni, ezt kell regulázni, hogy ne fölélje azt a többletpénzt, hanem fordítsa vissza például fejlesztésre. Tehát úgy gondolom, hogy a gazdálkodásban kell rendet tenni. Szeretnék utalni arra, hogy 42 víziközmű-szolgáltató van a korábbi több százhoz képest. Racionális irányba próbálunk gondolkodni és dolgozni.

A másik dolog, amit szeretnék elmondani, maga a törvénymódosítás. Egyes fejezeteket nyitottunk meg, nem mindegyiket ‑ tudatosan, ami nagyon fontos, és nagyon gyorsan lépni kellett, kidolgozva, megalapozva ‑, és ezt még egyszer nem kívánjuk megnyitni. Miket nyitottunk meg? Egyrészt az áralkotás kérdését. Ugyanis nagyon sok helyen befejeződik a beruházás, például egy csatornaberuházásnál megy a próbaidőszak, és egyszerűen díjat nem lehet megállapítani, mert mondjuk, kiderül, hogy nincs számvitel-politikája az adott önkormányzatnak. Tehát olyan problémák merülnek föl, amiket rendbe kell tenni, ezért történt meg ez a szabályzás.

A másik: a járási hivatalok kérdése a szolgáltatás-igénybevevők témakörében. Sokan úgy gondolkodtak, hogy majd később alacsonyabb áron rákötnek egy fejlesztésre. Nos, ezeket a rendszereket helyre kell tenni. Ha valahol csatornaberuházás van, a víziközmű-olló szűkül, akkor azt használjuk ki és tegyük rendbe. Abban viszont egyetértünk, hogy olyan árat kell megállapítani, ami országosan a szolidaritás elvén egy egységes rendszerben a lakosság számára kezelhető és megfizethető.

Én ismételten csak azt tudom fölajánlani, hogy szakmailag és logikailag visszahozva ezt az anyagot a víziközmű-törvényt az őszi időszakban, kiterjesztve azokkal a rendszerszervezési elemekkel, amiken most dolgozunk már, újratárgyaljuk ezt a dolgot, és ezekre a kérdésekre, amik most fölmerültek, akkor tudunk választ adni és össze tudjuk rakni a rendszert. Nem szeretnénk kapkodni, nem szeretnénk úgy rendszert építeni, ami nem lesz működőképes, hanem egy jól működő rendszert szeretnénk építeni együttesen, valamennyi kiemelt közszolgáltatás területén.

Volner képviselő úrnak: gazdasági szakmai területet tekintve mit kezd képviselő úr azokkal a kérdésekkel, amik, mondjuk, a választási kampányban még nem ismertek, aztán a következő másodpercben létrejönnek a gazdasági életben? Ezekre reagálni kell. Azt próbáljuk elérni, a kormánynak az a célja, hogy az ország gazdasági reagálóképessége, stabilitása abba az irányba lépjen, hogy ha egy ilyen probléma fölmerül, abban a pillanatban tudjon rá reagálni és tudjon lépni. Ez a szándék.

Sajnos, vannak olyan dolgok ‑ ezek napi szinten jönnek, ön is tudja, hogy mikre gondolok akár az árfolyam területén, akár különböző cégek csődbe jutása területén, Quaestor és egyéb dolgok témájában, de bankok területén is bármikor bármi beeshet ‑, amikre a kormánynak reagálni kell, ezekre előre nem mondhatjuk meg, hogy mi fog történni. Ráadásul a szakmai munka és a társadalmi egyeztetések folyamatosan folynak ‑ utalok a vízi közműre ‑, nem egy egyszerű dolog, mikor ezt a folyamatot végigvezényeljük, de az a szándék, hogy ez rendben legyen.

Az amortizáció: egy érdekes kérdés, amit ön mondott. Egyrészt, ha belegondol, amikor - idé­zőjelbe téve ‑ mindenki szabadon dolgozott, mondjuk, a víziközmű-piacon, akkor sem volt visszapótlás. Amortizációra a kormány adjon pénzt? Egyrészt ez egy rejtett támogatás, másrészt nem értek vele egyet a magam részéről. Úgy gondolom, egy jól működő víziközmű-szolgáltató ki tudja termelni és össze tudja rakni, hogy a működése jól menjen, hiszen van ma is az országban olyan víziközmű-szolgáltató, ami nullszaldósan működik, méghozzá mérlegeredmény szintjén, nem pedig üzemi szinten, magyarul: a teljes költségvetését, a teljes költségeit tudja rendezni. Illetve fölvetődik a kérdés, hogy ha valakinek adunk, akkor hogyan adjunk. Itt vannak, én úgy gondolom, az európai uniós pályázatok, a fejlesztések, bármelyik víziközmű-szolgáltató együttesen az önkormányzatokkal ezeken részt tud venni, és ez a jogszabály, amit most alkotunk, amiről ma folyik a vita, azt a célt szolgálja, hogy szakmailag be is vonjuk a víziközmű-szolgáltatókat ebbe a rendszerbe.

Én tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvénymódosítást. Ez segíti azt a folyamatot, ami az idén zajlik Magyarországon - gon­dolok itt az EU-s fejlesztések és pályázatok átadására, a rendezettebb tisztánlátás, a lakossági árképzés érdekében ‑, a későbbiek során pedig a társadalmi egyeztetésre kijövő új törvényjavaslatainkat beszéljünk át együtt. Kérem, hogy ezt a jogszabály-módosítást támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)