karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Schmuck Erzsébet (LMP)

2015-06-10 · 83. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 4:38 · jegyző

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4824 A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról T/5017 A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

Szöveg4 088 karakter · 7 bekezdés · JSON

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormányzat kiterjesztené a banktitoknak nem minősülő adatok körét az MFB-ről szóló törvénymódosító javaslatában, állítólag azzal a céllal, hogy a Quaestor-vállalatcsoport visszaélésének a hátterét a közvélemény is megismerhesse. Ha nem ismernénk a kormánypártokat, talán el is hihetnénk. Itt azonban természetesen nem erről van szó. A kormány és a törvénymódosítás tényleges célja, hogy a brókerbotrányokban eltűnt 220 milliárd forintból kiragadjon egy 17 milliárdos MFB-hitelezési tételt a 2010 előtti időszakból.

Továbbra sem tudjuk, milyen kuriózum az, amely a Quaestor-ügynek ebben az apró szeletében indokolja a banktitok feloldását, a Buda-Cashben, a Hungáriában vagy bármely más hasonló jövőbeli ügyben viszont nem. A törvénymódosítás esetleges elfogadása után az MFB egyedi szerződéseiről pont annyira nem lehet majd semmit sem tudni, mint ha egy magánbank lenne. A jelek szerint fennállása éveiben úgy is viselkedett, mint a mindenkori kormányok közpénzzel kibélelt magánbankja.

A mostani törvénymódosítás olyannyira szűk területre van szabva, hogy ad absurdum azt sem tudhatjuk meg, hogy volt-e MFB-pénz a többi bedőlt pénzügyi csoportban. A Quaestor-ügyben az MFB csupán egy apró fogaskerék volt egy nagyobb gépezetben. A Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet mulasztásai azonban valamiért nem foglalkoztatják a Fideszt. Az intézményesített felelőtlenség leleplezése csak egy átfogó vizsgálóbizottság felállításával lehetséges. Olyan vizsgálattal, amely 1997 óta vizsgálja a pénzvilág és a politikai elit közötti, rendszeresen visszatérő bűnös összefonódásokat. Ehhez az LMP összegyűjtötte az aláírásokat, de a Fidesz lesöpörte az asztalról.

Teljes joggal feltételezhetjük, hogy Matolcsy György Nemzeti Bankja asszisztált Tarsoly Csaba üzelmeihez. A működéshez szükséges engedélyeket sorra kiadták az évek alatt, majd pedig egy óra alatt megtalálták az évekig észrevétlenül maradt 150 milliárdos hiányt, amikor a Quaestor öncsődöt kiáltott.

De térjünk vissza az előterjesztésben szereplő MFB-re! A kormányzat 2010-ben, alig pár hónappal hatalomra kerülése után már módosította az MFB-törvényt, saját szája íze szerint. Az LMP akkor élesen tiltakozott, mert a kormányzat az állami tulajdonú vállalatok nagy részét az MFB-hez sorolta át, ezzel a banktitok védelme alá került azok működése, így ezzel is növelte az állampolgárok számára láthatatlan közpénzek körét.

Már akkor elmondtuk a parlamenti vitában, hogy a kormányzat törvénymódosító javaslata pont a lényeget hagyja a banktitok mögött. A módosítás alapján azóta sem tudhatjuk, hogy az MFB pontosan mi alapján és milyen kondíciókkal nyújt hitelt. Az LMP már akkor felszólította a kormányt, hogy alkosson olyan szabályozást, amely az ilyen gazdasági ügyekben is megteremti a megfelelő átláthatóságot, mert a titkolódzás csak egyes csoportok magánérdekét szolgálja. Akkor is úgy gondoltuk, most is azt valljuk, az MFB esetében ne működjön, ne működhessen a banktitok. Az MFB ugyanis nem egy magánvállalkozás, még csak nem is kereskedelmi bank, így esetében külön szabályokra van szükség, amelyek a teljes információszabadságot, az ellenőrizhetőséget szolgálják. Az embereknek joguk van tudni, hogy a milliárdokkal gazdálkodó MFB hogyan kezeli, kinek és mennyiért adja el az állami cégek bedőlt hiteleit. Amikor a hazai média attól zeng, hogy a miniszterelnöknek éppen ki a kedvenc oligarchája vagy fogorvosa, és ők éppen milyen zsíros üzlethez jutottak hozzá, akkor ezeket a kérdéseket nem lehet megkerülni. Az MFB közpénzeket kezel, és ennek révén számos állami vállalat hitelezője. Tehát mi, állampolgárok, adófizetők vagyunk az MFB tulajdonosai, éppen ezért jogunk van tudni, hogy miként működtetik a Magyar Fejlesztési Bankot. Itt nincs helye banktitoknak. Az LMP azt követeli, hogy az MFB esetében egyáltalán ne érvényesülhessen a banktitok.

Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat elsősorban a Fidesz kommunikációs érdekeit szolgálja. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban. ‑ Schmuck Erzsébet újra elfoglalja a jegyzői széket.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Schmuck Erzsébet — 2015-06-10, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/83-8.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-83-8,
  title = {Schmuck Erzsébet — 2015-06-10, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/83-8.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}