Szászfalvi László (KDNP)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! 2010-re Magyarország végzetesen és véglegesen eladósodott: 2002-2010 között eladósodott az állam, az államadósság GDP-arányosan 53 százalékról 81 százalékra nőtt, az önkormányzatok adóssága radikálisan, 1400 milliárd forintra nőtt, az akkori kormány ennyi forrást vont ki az önkormányzatok finanszírozásából; a családok adóssága 2002-2010 között megötszöröződött.

A kormány megszüntette például a szociálpolitikai támogatást, a kedvezményes állami lakásépítési és lakásvásárlási hitelezést is megszüntette az MSZP-SZDSZ-es kormányzat. A baloldali-liberális kormány nem tett semmit, sőt tehetetlenségével, cselekvésképtelenségével és szociális érzéketlenségével még tetézte is a bajt. Gyurcsány Ferenc maga mondta el, hogy nem csináltak semmit, de semmit, csak imitálták a kormányzást.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! 2010 óta a polgári kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy lassítsa, majd leállítsa az államadósság növekedését. Ez már évek óta csökken, körülbelül 4 százalékkal sikerült csökkenteni. A kormány átvállalta az önkormányzatok adósságállományát mintegy 2 ezer önkormányzat esetében 1400 milliárd forint mértékig.

A családok védelmében, a devizahitelesek érdekében szintén számos intézkedést hoztunk: árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, bankok elszámoltatása, forintosítás. Ez az intézkedéssorozat mintegy 1500-1600 milliárd forintos segítséget jelentett és jelent a devizahitelesek számára, azaz a bankoktól ennyi pénzt irányítottunk át a családokhoz.

Tisztelt Országgyűlés! Ám ezekkel az intézkedésekkel sem tudunk mindenkin még segíteni. Ezért van szükség arra, hogy az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja a KDNP-képviselők által benyújtott javaslatot a természetes személyek adósságrendezéséről, amely megítélésem szerint történelmi jelentőségű esemény, főleg, ha az előző évek kormányzati intézkedéseivel együtt látjuk mindezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mi is a lényege tehát ennek a törvényjavaslatnak? Először is az, hogy európai mintára, de az elmúlt évek kormányzati intézkedéseibe koherensen illeszkedő módon erősíti a társadalmi kohéziót, erősíti a szociális hálót, erősíti a szolidaritást Magyarországon.

Másodszor, azok számára jelent lehetőséget, mentőövet, akik a legkiszolgáltatottabbak ma Magyarországon, akik már elveszítették a reményt.

(10.20)

Azok számára jelenti a fényt az alagút végén, akiknek még megmaradt az ingatlanjuk, de adósságcsapdába kerültek, van még bizonyos vagyonuk, de összecsaptak a fejük felett a hullámok.

Harmadszor, a magáncsőd intézménye elősegítheti a lehetetlen helyzetbe került családok talpra állását belátható időn belül. Tehát van egy olyan perspektíva egy belátható időn belül, amely azt a bizonyos reménységet adhatja, hogy újra talpra áll a család.

Negyedszer, a törvényjavaslat által meghatározott feltételek között a magáncsőd intézményét szabad döntés alapján igénybe vevők élete nem pusztán anyagi értelemben rendeződik, rendeződhet, hanem mentális értelemben is. Nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy új életet kezdhetnek.

Ötödször, ehhez rendkívül fontos az együttműködés, a partnerség, ahogyan ez a törvényjavaslatban is meg van fogalmazva expressis verbis. Ez a jogintézmény nem kötelező, hanem szabad döntés alapján igénybe vehető lehetőség. Ehhez elhatározásra, elhatározottságra, akaratra is szükség van. Az adós, a hitelezők és az állam együttműködésében valósulhat meg a közösen kitűzött cél. Az egyezségben közösen elfogadott cél tehát együttműködés, partnerség, ugyanakkor reménység szerint minél több esetben a bíróságon kívüli egyezségnek a kitartó megvalósítása szükséges ahhoz, hogy a cél elérhető legyen.

Végül, tisztelt képviselőtársaim, ez a törvényjavaslat arra is felhívja a figyelmünket, hogy a következő időszakban sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a pénzügyi és az életvezetési oktatásra, képzésre, tanácsadásra, ahogyan ezt már az előző években el is kezdtük.

Szeretnék reflektálni két mondatban Korózs Lajos képviselőtársamra, aki hivatkozott a Habitat Magyarország egyesületre, civil szervezetre. Egészen véletlenül én elég jól ismerem ennek a civil szervezetnek a munkáját: annak idején polgármesterként éveken keresztül együttműködtünk ezzel a civil szervezettel. Azt tudom mondani, hogy mára ez a civil szervezet sokakat hagyott magára. Hosszú éveken keresztül nagyszerűen működött a Habitat-program Magyarországon, banki finanszírozás nélkül. Például Csurgó kis városában két-két és fél év alatt 36 lakást épített az önkormányzat partnerségében, együttműködésében. Ez a szervezet áttért a banki finanszírozásra, és gyakorlatilag pontosan azok az értékei szűntek meg, amelyekkel előtte hosszú-hosszú éveken keresztül nagyon sok családot tudott valóban megsegíteni, együttműködésben az önkormányzatokkal. Ezzel a változtatással, változással nagyon sok családot hagyott sajnos magára, és vitt a kilátástalanságba.

Végül szeretnék utalni, szintén reflexióként a Korózs Lajos képviselőtársam által elmondottakra, arra a tényre, hogy néhány nappal ezelőtt jelent meg az Indexen ‑ tehát egyáltalán nem kormány közeli portálon ‑ az a hír, hogy egy év alatt ötödével csökkent a fogyasztók rezsitartozása Magyarországon; 2014 márciusa és 2015 márciusa között 120 milliárd forint tartozásról 94 milliárd forint tartozásra csökkent ez a rezsitartozás. Tehát azt gondolom, hogy mégis történt, történik valami ezen a fronton is Magyarországon, kézzelfogható módon. Azt gondolom, hogy nagyon komoly nagyságrendben csökkent a rezsitartozás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam is javaslom, ajánlom képviselőtársaim figyelmébe ennek a javaslatnak a támogatását és elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)