Dr. Vitányi István József (Fidesz)

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Május végén került benyújtásra az a várva várt törvényjavaslat, amely a természetes személyek adósságrendezéséről szól. A mai magyar jogrendszer még nem ismeri a magáncsőd jogintézményét, azaz ma még hiányzik az állami adósságmentő eszköztárából egy olyan, magánszemélyekre vonatkozó adósságrendezésre irányuló eljárás, amely egyaránt alkalmas a fizetőképesség helyreállítására, másfelől a már adósságcsapdában lévő magánszemélyek és családok számára védelem biztosítására, a hitelezőknek az adós számára káros versengésével szemben.

A törvényjavaslat szöveges indoklásából is kiderül, hogy a magáncsődeljárás lényege abban fogalmazható meg, hogy az adósnak jogi keretet biztosít a tartozásai rendezésére vonatkozóan a hitelezőivel történő megállapodásra. A tervezett magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozó személyek adósságcsapdából való kikerülését tűzte ki célul. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a benyújtásra került magáncsőd-szabályozás az eddig bevezetett banki adósokat segítő állami intézkedéseket követi, azokkal koherens rendszert alkotva. Az elszámoltatási törvény, valamint a deviza-, illetve devizaalapú jelzálogkölcsön-tartozások forintosításáról szóló törvények 2014-ben születtek meg, jelenleg ezek végrehajtása folyamatban van.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatból fontos kiemelni továbbá, hogy ki kezdeményezhet magán­csődvédelmet. Olyan fizetési nehézségekkel küzdő családok, akiknek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettség teljesítésére. A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása és az adósságcsapdából történő kikerülés a cél.

Magáncsődeljárást csak az adós kezdeményezhet, saját döntésétől függ, vállalja-e az eljárásból fakadó előnyöket, kötöttségeket. Hangsúlyozni kell, hogy az eljárás kétségtelen előnye az adós számára az, hogy a csődvédelem alatt nem kell számolnia a végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel. Mindezek megvalósulásának érdekében az Igazságügyi Hivatalon belül felállításra kerülő családi csődvédelmi szolgálat vizsgálja majd meg előzetesen az eljárásba kerülés egyes jogszabályi feltételeit, másrészt döntés-előkészítő feladatot és állami ellenőrzési feladatokat is ellát majd.

Röviden említést tennék arról, hogy a törvényjavaslat a bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A sikeres, bíróságon kívüli adósságrendezés feleslegessé teszi a felek számára a költségesebb és kötöttebb bírósági eljárást. Ennek során az adós és hitelezői megállapodnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálják, kedvező fizetési ütemezést kaphat, illetve mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részben tartozáselengedésben is részesülhet. Az állam szerepe ezekben az esetekben az, hogy az ideiglenes csődvédelmet biztosítja, az erre kijelölt kormányzati szerv pedig ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e az eljárás kezdeményezése feltételeinek.

(10.00)

A sikertelen bíróságon kívüli egyezkedés esetén, ha nincs olyan főhitelező, aki képes lenne a bíróságon kívüli egyezségi tárgyalások koordinálására, megindul a bírósági adósságrendezési eljárás. Ennek célja elsősorban szintén az egyezségkötés, még akkor is, ha bíróságon kívül korábban nem jött létre az adós és hitelezői közötti megállapodás. Az egyezségkötés a jelzálog-hitelezés biztonságához fűződő szempontokat tiszteletben tartja, ugyanakkor az adós számára méltányos fizetéskönnyítéseket tartalmazhat.

Fontos kiemelni, hogy mind az egyezségkötés, mind az adósságtörlesztés időszakában a jogalkotó a méltánylást érdemlő, váratlanul bekövetkező rendkívüli körülmények esetén, az adós védelmét szem előtt tartva, kivételes jelleggel lehetőséget ad az egyezség módosítására vagy az adósságtörlesztő végzés adós javára történő megváltoztatására. Hozzátenném, hogy otthonvédő és családbarát megoldások más helyen is fellelhetők a törvényben.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A fentiekre tekintettel ‑ mint látható ‑ a jogalkotó legfőbb célja az volt, hogy a tervezett szabályozás az adósi és hitelezői érdekek összeegyeztethetőségét tűzze ki célul. Az adósi és hitelezői motivációk, érdekek közötti ‑ a lehetőségek szerint optimális - egyen­súly megteremtésével a hitelezői követeléseket az adós vagyonából és jövedelméből az elért módon és mértékben rendezni kell, ugyanakkor az eljárás végső célja a szabályokat betartó, fegyelmezett adós rehabilitálása.

Végezetül hozzátenném, hogy azok, akik nem tudnak belépni a magáncsődeljárásba vagyon- és/vagy jövedelemhiány vagy más kizáró ok miatt, számukra az állami, önkormányzati lakás- és szociális politikának kell segítséget nyújtania célzott pénzügyi támogatásokkal, a lakhatási lehetőségek legalább időleges biztosításával.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)