L. Simon László (Fidesz)

L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy a záróvitában is ilyen aktívak voltak, és érdemi hozzászólásokat hallhattam a képviselőtársaimtól.

A tisztelt Ház tehát a mai napon lezárta ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amellyel azt a célt próbáltuk megvalósítani, hogy az öröklési viszonyok nemzetközi magán- és eljárásjogi alapkérdéseit uniós szinten egységesen szabályozó európai öröklési jogi rendelet szabályainak a magyar jogrendszerbe való gördülékeny alkalmazását biztosítsuk. A törvényjavaslat emellett előremutató módon megújítja a közjegyzői eljárásokat, szélesíti az elektronikus eljárásokat, valamint további jogalkalmazást segítő módosításokat vezet be egyes igazságügyi tárgyú törvényekben is. Mint azt hallhattuk a képviselőtársaimtól, az eredetileg tervezett javaslattól eltérően a kétharmados részek elmaradtak a törvényjavaslatból, így a mai vitában is elsősorban arra kellett koncentrálni, ami a törvényjavaslat szövegében megmaradt.

Bárándy képviselőtársamat arról kell tájékoztatnom, minthogy itt nem pusztán csak egy igazságügyi tárgyú törvényjavaslatról van szó, hanem az európai uniós jogharmonizációs eljárás keretében egy szabály átültetéséről, ezért teljesen természetes az, hogy kormányon belül az európai uniós ügyekért felelős Miniszterelnökség nevében én válaszolok, én zárom le a vitát és ilyen módon osztjuk meg egymással a feladatot az igazságügyi tárcával; mint ahogy az előkészítés is természetesen közösen történt. Azt gondolom, hogy ezzel ezt a kérdését egyértelműen le tudtuk zárni.

(10.00)

A jelentőségében uniós szinten is mérföldkőnek számító európai öröklési jogi rendelet radikális változásokat hoz minden olyan magyar jogalkalmazó számára, aki nemzetközi vonatkozású öröklési üggyel találkozik. Ha jól értettem Gyüre Csaba képviselőtársamat, ezzel a részével nincs is problémájuk, és úgy értelmeztem, hogy tulajdonképpen e szabályok átültetése, egyszerűsítése, az öröklési rend, illetve a közjegyzői eljárás európai uniós jogharmonizációja az önök számára is elfogadható. Ahogyan fogalmazott, ezt mindenféleképpen támogatni tudják.

A rendelet, mármint az eredeti uniós rendelet felszámolja a külföldi hagyatékkal kapcsolatos jogok érvényre juttatásával kapcsolatos eddigi nehézségek jelentős részét. A 2015. augusztus 17-ét követően elhunyt személyek utáni öröklés tekintetében elegendő lesz egyetlen tagállamban lefolytatni a hagyatéki eljárást, és az eljárás eredményeként született határozat vagy egyéb okirat birtokában valamennyi tagállamban fekvő hagyatékhoz hozzá lehet majd jutni újabb hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül. Ez jelentős mértékben megkönnyíti majd az európai, így a magyar polgárok örökléssel összefüggő jogainak érvényesítését is.

A rendelet által létrehozott és a törvényjavaslat vonatkozó kisegítő rendelkezéseivel a magyar jogrendszerbe plasztikusan illeszkedő új szabályozás az európai polgárok számára a hagyatéki ügyek gyorsabb és költségkímélőbb elintézését eredményezi. A törvényjavaslat tehát újabb lépést tesz az elektronikus kommunikáció minél szélesebb körű megteremtése érdekében is, amikor 2015. július 1-jétől a polgári perrendtartás rendszerében az elektronikus kapcsolattartást lehetővé teszi mind a jogi képviselővel, mind a jogi képviselő nélkül eljáró felek tekintetében és immár a polgári per minden szakaszában. 2016. január 1-jétől kötelezően írja elő az elektronikus kommunikációt, ideértve a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatósággal történő kapcsolattartását is.

A törvényjavaslat elfogadása a közjegyzői feladatok jelentős részét kitevő közjegyzői tevékenységeket polgári nemperes eljárásként szabályozza majd, ezáltal számottevő mértékben hozzájárul a közjegyzői törvény reformjához. Kiemelt helyet foglal el ezen eljárások között az okirat-szerkesztési eljárás, ami a törvényjavaslat értelmében a jövő évben kérelemre indul, annak érdekében, hogy erősítse az ügyfelek irányában az eljárás hatósági jellegét, valamint lehetővé tegye annak bizonyítását, hogy a közjegyző és az ügyfél közötti eljárási, azaz közjogi viszony, jogviszony mikor és milyen tartalommal jött létre. Megújulnak a közjegyzői iroda átalakulására vonatkozó szabályok is, lehetővé téve, hogy ha a közjegyző szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével vagy a felmentésével megszűnik, a meglévő irodai infrastruktúra felhasználásával korlátolt felelősségű társaság keretében vállalkozási tevékenységet folytasson tovább.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tekintetében a törvényjavaslat számos olyan kisebb módosítást tartalmaz, ami az igazságügyi alkalmazottak foglalkoztatását, munkaszervezését segíti elő. Az egyik legfontosabb újítása emellett, hogy az igazságügyi alkalmazotti életpálya tekintetében a bírósági fogalmazók és bírósági titkárok, ezzel párhuzamosan az ügyészségi fogalmazók és alügyészek részére 10 százalékos mértékű munkaköri pótlékot vezet be 2015. július 1-jétől. Nem vitatom, hogy mindaz, amit Bárándy képviselőtársam ezzel kapcsolatban fölvetett, ne lenne fontos, és ne kellene ezt a kérdést a későbbiekben rendezni. De a mi megítélésünk szerint nem ennek a törvénynek a keretében, ahogyan egyébként a közszférában más területeken is az életpályamodellek kísérletet tesznek a bérrendezésre. Ezzel részben Schiffer képviselőtársamnak is válaszolok, ez természetesen itt, ebben az esetben is jogos fölvetés.

Persze Bárándy képviselőtársam és Schiffer képviselőtársam is a jelenlegi törvény keretein túlmutatóan szólt hozzá a problémához. Bárándy képviselőtársam éppen a miniszteriális vezetők fizetését hozta példaként, hogy előfordulhat a jelenlegi rendszerben olyan is, hogy egy minisztériumon belül nem a miniszteré a legmagasabb fizetés. Én ennél nagyobb problémának érzem azt, hogy háttérintézmények, állami cégek vezetői sokszorosát kereshetik, mint az ő munkájukat felügyelő államtitkár vagy miniszter (Dr. Bárándy Gergely: Igen. Ez így van. Egyetértek.), miközben egyébként a kontroll és az átláthatóság jóval kisebb, mint egy miniszter, tehát egy politikus esetében mind a vagyonnyilatkozat, mind a nemzetbiztonsági átláthatóság és a többi tekintetében. Ez egy olyan kérdés, amit a későbbiekben rendezni kell, bár ön is tudja, hogy ez politikailag rendkívül sikamlós terep, hiszen a nyilvánosság rendkívül érzékeny a politikusok fizetésével kapcsolatosan.

Ugyanakkor Schiffer képviselőtársamnak felvetése is ehhez a témához kapcsolódott, nevezetesen a közszférában nem vezetői tisztséget betöltő személyek bérrendezése. Még egyszer mondom, azt gondolom, ez nem tartozik szorosan a törvényjavaslathoz, bár ebből a problémából kiindulva, amit Bárándy képviselőtársam is mondott, hogy előfordulhat egyes esetekben olyan is, hogy egy bírósági titkár fizetése azonos mértékű lesz a 10 százalékos munkaköri pótlék bevezetésével, mint egy frissen kinevezett vagy egypár éve már bíróként dolgozó munkatársé, de amiről Schiffer képviselőtársam beszélt, az már egy ennél szélesebb, nem ennek a jogszabálynak a keretei között megoldandó probléma.

A vita során kiderült, hogy képviselőtársaim a törvényjavaslattal elérni kívánt célokkal, különösen a jogharmonizációs kérdésekkel, mint ahogy azt Gyüre képviselőtársam is kifejtette, egyetértenek, egy-két kivételtől eltekintve, illetve a kétharmados részekkel kapcsolatban fogalmaztak meg kifogást. Itt némi belső ellentmondást is éreztem, hiszen Schiffer képviselőtársam azt mondta, hogy egyáltalán nem volt egyeztetés, Bárándy képviselőtársam azt mondta, hogy volt egyeztetés, ugyan a törvény benyújtása után. Ugyanakkor azt határozottan cáfolnom kell, Schiffer képviselőtársam, hogy a kormány szándékai ne lettek volna tisztességesek. Mind az európai uniós rendelet átültetését, mind pedig az igazságügyi szervezet átalakítását, illetve a működőképesség javítását szolgáló kérdésekben a kormány szándékai egyértelműen tisztességesek voltak.

Az önök által benyújtott módosító javaslatok koncepcionálisan néhány sarkalatos rendelkezést érintettek, egyebekben alapvetően a törvény szövege kisebb módosítására, pontosítására szolgáltak. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény vonatkozásában az eredetileg benyújtott törvényjavaslat az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezésére több sarkalatos rendelkezést is módosított volna. Ugye, ez az, amikor Schiffer képviselőtársam visszautalt a Répássy államtitkár úrral folytatott vitára. Nevezetesen Répássy államtitkár úr azt mondta, hogy az igazságszolgáltatás működőképességéről van szó, és ez alapvetően nem a kormány kezdeményezése volt, mint azt mondtam, hanem az Országos Bírósági Hivatal elnökéé. Tehát ebből a szempontból, azt gondolom, Répássy képviselő úr, illetve államtitkártársam fölvetése, megjegyzése jogos volt, hogy márpedig itt az ellenzéknek van egyfajta felelőssége a hivatal elnöke kezdeményezésének támogatásában, illetve a sarkalatos rendelkezések támogatásában.

Mindenesetre, mint az a mai vitából is kiderült, nem minden esetben született meg a szükséges konszenzus. Erre figyelemmel a módosítások eredményeként a jogszabály jelenleg kizárólag a bírói álláspályázatoknál, a pályázati rangsor kialakításánál figyelembe veendő szempontokat, valamint a pontosító rendelkezéseket tartalmazza arra vonatkozóan, hogy mikor kell érvénytelenségi okok miatt új pályázatot kiírni.

A törvényjavaslat támogatott bizottsági módosító javaslat nyomán is kiegészül a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében néhány rendelkezéssel. Ezek közül leglényegesebbek talán a Ptk. átmeneti rendelkezéseit megállapító törvénymódosító szabályok. Ezek egyrészt az ügyész keresetindítási jogát teszik lehetővé egyes esetekben, másrészt meghatározott szerződő felek között a késedelmes kötelezett terhére uniós irányelv alapján a Ptk.-ban előírt behajtási költségátalány alkalmazásának szabályát teszik egyértelművé.

(A jegyzői székben Gúr Nándort Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm, hogy a vitában részt vettek, és arra kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)