Bodó Sándor (Fidesz)

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szinte biztos vagyok benne, ha valaki a Hortobágy nevet hallja, először a pusztára, a tájegységre gondol. Ez érthető is, hiszen a természet különös csodájának lehetünk szemtanúi ebben a varázslatos világban.

Az emberi tevékenység nyomai már a kőkorszakból kimutathatók a Hortobágyon. Ezt követően is minden kor rajta hagyta a maga keze nyomát a tájegységen. Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. István király birtokaként először 1009-ben említi a történelem. Ezt követően is nehéz idők jártak errefelé. Az idegen betolakodók, a pestisvész és az élelmiszerhiány miatt szinte elnéptelenedett a vidék. Az elnéptelenedett területeken később elterjedt a jószágtartás. Kereskedelmi útvonalak jöttek létre, pihenőhelyekként pedig csárdák épültek. Még felsorolni is jó: Látóképi, Kadarcsi, Kishortobágyi, Nagyhortobágyi, Meggyes, Patkós, Kaparó.

A Hortobágy rendkívül buja növényzettel, erdőkkel, nádrengeteggel benőtt terület volt. Ez ma már szinte hihetetlen. A holtágakon való átkelést a hidak biztosították, legnevezetesebb az 1833-ban Povolny Ferenc tervei szerint épült Kilenclyukú kőhíd, amelynek tövében 1892-től rendezik meg a hídi vásárt. 1855 után, a Tisza szabályozását követően minden megváltozott. Elfogytak a vizes területek. A puszta talán legalább annyira emberkéz műve, mint a természeté. A II. világháborút követően megkezdődött az állami gazdaságok szervezése, nagyon nagy munkaerőigény lépett fel. Az ország minden tájáról érkeztek a munkát, megélhetést keresők. Az ötvenes években megindult a csárda környéki rész betelepülése, a későbbi községközpont kiépülése, és néhány év alatt, most 50 éve, felépült egy új falu, amely 1966-ban közigazgatásilag is önállóvá vált.

Amikor a táj különleges értékeiről beszélünk, rácsodálkozunk a látnivalókra, ne feledkezzünk meg azokról az emberekről, erről a közösségről sem, akik itt élnek, mert nélkülük nem működne ez a világ. Hogyan is élték meg az elmúlt éveket, milyen tervekkel bírnak a következő időszakra a hortobágyiak? A fejlesztéseknek alapvetően négy fő gazdája volt. Nagyon sok értékes fejlesztés gazdája volt a Hortobágyi Nemzeti Park, a Génmegőrző Kft., illetve a halgazdaság. Ezeknek eredményeit a látogatók mind a mai napig megcsodálhatják.

(15.10)

Rendkívül fontos munkát végeztek a fejlesztés területén a településhez köthető civil szervezetek is; a Madárkórház Alapítvány, a Hortobágy Fejlődésért Egyesület és a többi civil szervezet is. Komoly teljesítmény van a településen működő vállalkozások mögött, komoly erőt is jelentenek a térségben. Nagyon nehéz feladata van a települési önkormányzatnak, hiszen a falu mellett több lakott külterület is van a fennhatósága alatt, úthálózata talán a legnagyobb az országban.

Folyamatos igény van a tanyabusz-szolgál­tatásra, nyertek is korábbi pályázatokon, korszerűsödött a közétkeztetést ellátó konyha, megtörtént a régi szennyvíztelep rekultivációja. A LEADER-pályázatok keretében megújult a vízi színpad nézőtere, illetve annak környéke. Sokat dolgozott tehát az önkormányzat. Ezen eredmények mellett persze sok még a teendő is. Logisztikai központra, illetve feldolgozóüzemre van szükség a településen, illetve a környéken gazdálkodó termelők termékeinek piacra jutatását segítendő.

Feladat a Kilenclyukú híd környezetének rendbetétele, folyóparti sétány kialakítása, a nagycsárda környezetének fejlesztése. Szükség van a Hortobágy településen élőknek idősek otthonára, sportpályára, a közvilágítás korszerűsítésére, az orvosi rendelő felújítására, az energetikai korszerűsítésekre, a vízminőség javítására. Talán lehetne még folytatni a sort, de a legnagyobb kérdés mégis az, hogy mi lesz a lakott külterületek sorsa. Nyilván nem most, nem itt van a döntési helyzet, és hát tudjuk, hogy egy pályázati ciklus elején vagyunk. Az önkormányzat és Hortobágy közössége készül ezekre a pályázatokra.

Tisztelegjünk tehát a páratlan természeti értékek előtt, ismerjük el a település születése óta eltelt 50 év eredményeit, gondoljunk ezen az évfordulón arra a közel 1600 emberre, akiknek öröme és gondja is hozzátartozik a Hortobágyhoz. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)