Dr. Józsa István (MSZP)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Örömmel látom, hogy képviselő úr még érzékelni tudja reagálásomat. Szeretnék gratulálni neki a majdnem korrekt összefoglalóhoz, valós gazdasági folyamatokat tárt fel itt, a parlament nyilvánossága előtt. Az más kérdés, hogy a rezüméről, amit úgy mondott, hogy az elmúlt öt év jó gazdaságpolitikája, azért eltér a véleményünk, mert azért fél évtized alatt mást is lehetett volna tenni az országban az igazságos közteherviselés, általában a társadalom szétszakadásának nem elősegítése, hanem csökkentése érdekében, mint amit önök tettek.

Pont ez a problémánk az előttünk fekvő adó­törvénycsomaggal is, amit érdemként állított be államtitkár úr, hogy rövid ez az előterjesztés, ez azt is mutatja, hogy tényleg folytatják azt a véleményünk szerint elhibázott adópolitikát, amelynek keretében nőnek a társadalmi különbségek. Önök azt mondják, hogy a fogyasztási típusú adókat kell előtérbe helyezni. Ez helyből igazságtalan, mert akinek van 100 ezer forint keresete, annak a 27 százalékos forgalmi adó relatíve sokkal nagyobb terhet jelent, mint akinek 1 millió forint keresete van, és abból, mondjuk, 300 ezer forintot használ föl. Ugyanis a megtakarításon nincs állami forgalmi adó, kedves államtitkár úr, ha túl bonyolult lenne ez az összefüggés az ön számára. Tehát ami megtakarításra megy, értelemszerűen nem terhelődik automatikusan semmiféle fogyasztói adóval. A kiskeresetűek pedig elköltik 100 százalékban a keresetüket. Tehát őket a jövedelmük teljes felhasználása mértékéig terheli ez az extrém 27 százalékos fogyasztói adó. Ez szakértői számítások szerint ennél jóval több. Ugyanis amit önök ágazati különadónak mondanak, rengeteg van belőlük, ez is hibája az önök adóstruktúrájának, hogy rengeteg, megszámlálhatatlan követhetetlen adónem van, tehát a különadók fogyasztókra áthárított hatása véleményünk szerint és más szakértők szerinti is fogyasztási adó; mert az adó révén növekszik az ár, akkor végül is a különadó ágán kerül bele a végső fogyasztói árba. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor 30 százalékos vagy afölötti Magyarországon a forgalmi típusú adó egyes termékeken átlagosan. Ez elviselhetetlenül magas mérték. Nem véletlenül mondják egyszerűsítve a szakemberek, hogy a forgalmi adó a szegények adója, mert relatíve jobban terheli őket.

Ezzel szemben önök tetszetősen elhitették a társadalommal, hogy milyen jó mindenkinek az egykulcsos személyi jövedelemadó. Hogy mennyire jó, erre érdekes módon pontosan beigazolódik a Pareto-szabály, a 80/20-as szabály, hogy a legjobban kereső 20 százalék viszi haza, ő részesül az adókedvezmény 80 százalékából. Az első, 2010-2011-ben bevezetett adómódosításoknál még fokozottabban így volt, akkor inkább 10/90 volt, annyira eltorzította, ugyanis az alulkeresők akkor még nemhogy adóztak volna, de adójóváírásban részesültek, ezzel szemben önök a minimálbérre is 16 százalékos jövedelemadót vezettek be. Igaz, hogy ezt megfizettették a vállalkozókkal, de összességében a hazavitt nettó kereset is csökkent.

Tehát érdeklődéssel hallgattam, de itt ül az államtitkári székben Aradszki András KDNP-s képviselő úr, saját területi képviselőm is, úgyhogy kellő figyelemmel fordultam a bevezetőjéhez. (Dr. Aradszki András közbeszól.) Nem vagyok a választód, nem szavaztam rád, de mint polgár, választópolgárként tényleg ott vagyok nyilvántartva. Boldog II. János Pált idézte képviselő úr, aki komoly figyelmet szánt a szegénység kérdésének. Ezzel szemben szeretném figyelmébe ajánlani Ferenc pápa beszédeit is, aki már kifejezetten a társadalmi különbségek csökkentésére hívja fel a világ figyelmét, és önök ilyen értelemben nem követik Jézus helytartójának szavait, mert nem csökkentik a kereseti különbségeket, nem csökkentik a társadalom alsó és felső rétegei között az egyenlőtlenséget, hanem éppen hogy növelik.

Kedvesen mosolyog államtitkár asszony, mintha nem értené, amit mondok. A Pareto-elv a 80/20 szabály. (Dr. Répássy Róbert: Érti, azért mosolyog.) Nagyon kedves a mosolya, meg a fogai is (Dr. Aradszki András: Szexista vagy.), de nem tudják egyedi kedvezményekkel ezt az általános igazságtalanságot kompenzálni. (Dr. Répássy Róbert: Azért mosolyog, mert érti. ‑ Derültség.) Látom, hogy mondjam, a szemben lévő államtitkári sor elmélyült szavaim igazságában. Így aztán látok némi esélyt arra, hogy a munkájukban is majd, egyszer, amikor nem így szemtől szembe ülünk, hanem önök az íróasztal előtt, vagy esetleg a tükörrel szembenézve, vagy meggyónva, akinek kell (Dr. Répássy Róbert: Ugorjuk már át ezeket!), elmélyülnek abban, hogy törekedjenek a társadalmi különbségek csökkentésére, és ne azt próbálják eladni, amikor növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Tehát a személyi jövedelemadó egységesen 1 százalékpontos csökkentése jelent az adózóknak mintegy 100-120 milliárd forint adóbefizetési megtakarítást. Ez alapvetően azt a célt szolgálja, hogy önök továbbra is hirdethessék, hogy igen, a gazdaság dübörgésének eredményében részesítik a dolgozókat; elmondtam, szerintünk igazságtalan arányban.

A másik, hogyha nézzük a nagy elosztórendszereket, amelyeket önöknek működésben kellene tartani, gondolok elsősorban a romokban lévő egészségügyre, amiről azt hirdették 2010-ben, hogy megmentik az egészségügyet. Hát, ha valaki ott volt a tegnapi demonstráción, láthatta, hogy sikerült megmenteni az egészségügyet. Itt azt kiabálták, hogy ennyiből éljetek meg. Nem mondom a jelzőt, hogy mit raktak még mellé. És valahogy mintha a miniszterelnök urat akarták volna ide kihívni a polgári platform gyűlése helyett.

Tehát azt kérem, hogy amikor ilyen summásan hirdetik, hogy milyen jó ez az adórendszer, azért próbálják a fél évtizedes kormányzásuk társadalmi mérlegét is megvonni.

(13.10)

Amit gazdaságpolitikai területen mondunk, hogy már középtávon is hátrányt jelent a növekedésre, ennek a társadalmi vetületét is vegyék figyelembe. Nem akarok olyan Nobel-díjas közgazdászokra hivatkozni, mint Krugman vagy a manapság igen népszerű Tőke a XXI. században című kötet szerzőjére, Pikettyre hivatkozni, akik 100-150 éves adatsorokban mutatják ki, hogyan tolódik el a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek aránya, aránytalansága a tőkejövedelmek javára, és mutatják ki azt, hogy ennek milyen kára van egy-egy ország fejlődésére, egy-egy ország produktumának alakulására.

Magyarországnak az emberi fejekben, az emberekben lévő képesség a legfőbb tőkéje, mert kevés természeti erőforrással rendelkezünk. Tehát ha ennek a fejlesztésére önök mindössze ennyit próbálnak fordítani, hogy a társadalom 80 százalékát rosszabb helyzetbe hozzák, mint amilyenbe kellene hogy kerüljenek egy igazságos adórendszer révén, akkor hosszú távon az ország érdekei ellen cselekednek, nemcsak társadalmi, hanem gazdasági érdekei ellen is cselekednek. Tehát a humán tőkébe való befektetés, széles körű befektetés, széles körű felzárkóztatás, esélyteremtés gazdasági értelemben is egy jó befektetés lenne.

Nagyon sajnálom, hogy megrekedtek a korábbi filozófiájuk mentén. Jó lenne, ha ezeket a gazdasági elemzéseket, amelyekre utaltam, elvégeznék. Én a szakmai apparátusukat képesnek tartom erre. Képesnek tartom arra, hogy nemcsak politikai koncepciók mentén gondolkodjanak, hanem valós tapasztalati összefüggések mentén is.

Noha most titkosítani akarják ezeket az adatokat, amelyek egy-egy költségvetést előkészítenek, legalább titokban jussanak hasonló következtetésre, mint mi, és titokban érvényesítsék az adótörvényekben, a későbbi működésükben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)