Dr. Aradszki András (KDNP)

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjeként azt tudom mondani elöljáróban, hogy az előttünk levő, adózással összefüggő egyes törvények módosítása összhangban van a Kereszténydemokrata Néppárt politikájával. Ugyanis számunkra elsődleges a magyar családok védelme, a magyar családok életkörülményeinek javítása, és az adórendszeren keresztül támogatunk minden olyan megoldást, minden olyan kedvezményt, amely segít a legnagyobb nemzeti problémánk, a demográfiai helyzet rosszabbodásának megállításában, majd később javításában.

Ezeknek a céloknak szerintünk megfelel az adótörvények közül a személyi jövedelemadó törvény azon módosítása, amely immár a kétgyermekes családok számára is biztosítja az adókedvezményt gyerekenként meghatározott összegben, és ezt fokozatosan 2017-ig, ’18-ig növelni is fogja. Egy adórendszer, főleg a személyi jövedelemadó tekintetében rendkívül összetett hatásokkal bír a polgárok életére, de úgy gondolom, hogy az az adórendszer, amely munkára ösztönöz, amely a munkát terhelő adókat, járulékokat csökkenti, mindenki számára fontos dolog, mindenki számára, aki munkából él, előnyöket jelent. Van az a Boldog II. János Pál által említett gondolat, hogy a tőkét nem lehet a munka rovására támogatni (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mi is ezt mondjuk!), mert nincs tőke munka nélkül és munka nincsen tőke nélkül. Tehát az ezeket az arányokat fenntartó adórendszer a Kereszténydemokrata Néppárt számára elfogadható.

De mint ahogy említettem, egy személyi jövedelemadó-rendszer rendkívül összetett hatásokkal bír a társadalom egészére. Figyelemmel kísértem a szocialista párti képviselő mondandóját az igazságosabb személyi jövedelemadó-rendszerrel kapcsolatban. Jó, ha a történelem megmutatja néha az igazi arcát a történelem alkotói számára. Ezzel arra célzok, hogy 2010-ben vagy talán 2009 végén Bajnai Gordon miniszterelnök úr vezetésével ‑ mondom, Bajnai Gordon és miniszterelnök úr vezetésével - ki­dolgo­zásra került egy olyan személyi jövedelemadó-javaslat a Szocialista Párt részéről, amely, ha jól emlékszem, 11 százalékos egységes személyi jövedelemadót irányzott el. Tizenegy százalékos egységes személyi jövedelemadót irányzott elő. (Dr. Józsa István: Hol vagytok még ettől!) És mindezt persze az átlagkeresetet meghaladó havi egymillió forintig alkalmazták volna. Afölött lett volna egy 10 százalékos extraadó, ez kétségtelenül így van. Mindezt természetesen úgy, hogy azt a nyugdíjjárulék-fizetési korlátot, amely akkor éves szinten 7,6 milliónál állapodott meg, amely kereset fölött már nem kellett nyugdíjjárulékot fizetni az érintett állampolgárnak, azt megtartották volna, szemben a Fidesz gyakorlatával és a hatályos jogszabályokkal, a 10 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségnek nincs korlátja. Tehát az a fajta előny, amely alapján hosszú évtizedeken keresztül a gazdag emberek számára a szocialisták által megvalósult, hogy nyugdíjjárulékot nem kellett fizetni olyan jövedelem után, amit egyébként megkerestek, nálunk minden fillér után kell fizetni. Ennyit az igazságosságról, de ezek, úgy gondolom, mutatják azt, hogy egy nagyon jó adó- és járulékfizetési rendszer van előttünk, amely azon a kereteken belül van, amikor nem fordul át egy személyi jövedelemadó-rendszer a szociális hátrányok orvoslásának az eszközévé.

Mert ezt a kettőt szét kell választani. Van a szociális ágazat problémája, melyek súlyos dolgok, súlyos problémákkal terhelt a magyar társadalom, ezt kétségtelenül el kell ismerünk. Azon vagyunk, hogy ez igazságosabban és teljeskörűen megvalósuljon, illetve hogy sokkal több embernek munkát juttatva, minél kevesebben szoruljanak rá a szociális ellátásra.

Szokták mondani például Svédországot, hogy ott milyen jó a szociális ellátás. De ott a társadalom 5 százalékának kell fizetni ezt a jó szociális ellátást. Nálunk sajnos ennél magasabb az arány, a többszörösének kell fizetni a szociális ellátást. De amennyiben a munkát terhelő adót csökkentjük, a munkában szerzett jövedelem reálértéke és nominális értéke nő, az elmúlt években folyamatosan növekszik, így a szegényebb rétegek leszakadása remélhetőleg megáll, és felzárkózik legalább az alsó középosztály szintjére. Ezt a célt, elvárt eredményt ez a személyi jövedelemadó-rendszer szerintem szolgálni tudja, mert nem mond le egyébként a szegény emberek gyerekeiről sem. Pont KDNP-s indítványra, azoknál a családoknál, ahol nem lehet a kereseti viszonyok miatt teljes mértékben igénybe venni a személyi jövedelemadó-kedvezményt, pont KDNP-s indítványra először a kormány, utána az Országgyűlés is elfogadta ezt az engedményt, így e kedvezményt igénybe lehet venni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék terhére is.

Összességében tehát azt tudom mondani, hogy az szja-módosításokkal, figyelemmel az igazságossági szempontokra is, egyet tudunk érteni. Már csak azért is, mert az igazságossági szempontok nemcsak a magánszemélyek, a természetes személyek irányába kell hogy érvényesüljenek, hanem a politikánk része volt, hogy az emberek terhelése helyett azokat a félig monopolhelyzetben levő, de sajátos jövedelemszerzési tevékenységet, a társadalom számára hasznos jövedelemszerzési tevékenységet folytató bankokat is megadóztassuk különadóval. Ez ellen nagy felháborodás volt 2010-et követően, de azt lehetett látni, hogy ez a fajta adóztatás elfogadottá és elismertté vált az európai uniós rendszeren keresztül. (Z. Kárpát Dániel: Vajon mi lehet ennek az oka?)

Ez felvet egy olyan vitát, hogy vajon unortodox volt-e ez a gazdaságpolitikánk vagy nem. Szerintem semmivel nem volt unortodoxabb, mint a ciprusiaké, amikor megvágták a banki betéteket, amikor a románok megvágták a fizetéseket, nyugdíjakat 20-25 százalékkal. Az az unortodox politika, amely elengedi az államadósságot 80 százalék fölé, amely elengedi az inflációt 8-10 százalék fölé, amely elengedi 7-8 százalék fölé az államháztartási hiányt. Ez, kérem, az unortodox gazdaságpolitika; míg amelyik ezeket a kereteket adja, mint 3 százalék alatti hiány, csökkenő államadósság, alacsony infláció, ez természetesen normális, takarékos és a gazdaságot megalapozó politikának tekintendő. Ha így nézzük, ebből következik, hogy vajon kik hajtottak végre unortodox gazdaságpolitikát az országban. A válasz nem meglepő; nem mondhatom a Jobbikra, nem mondhatom az LMP-re, mert nem voltak kormányon. Kik voltak kormányon azelőtt? Természetesen a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ kormánya hajtott végre Magyarországon nyolc éven keresztül az országot csődbe vivő unortodox gazdaságpolitikát.

(12.10)

De visszatérve a bankokra: azt nem lehetett mondani, hogy, kérem szépen, jó világ volt, és a devizahiteleken keresztül is jól kerestünk, majd amikor baj van, akkor nem leszünk szolidárisak azzal a társadalommal, amelyből a jövedelmet megszereztük, ezért mi úgy gondoltuk annak idején, hogy a bankokat méltányos és igazságos megadóztatni. És most ami viszont pozitív ebben a törvényjavaslatban, hogy ennek az adónak a csökkentésére teszünk kísérletet, mert a gazdaság már olyan állapotba került a 2010 óta folytatott gazdaságpolitikának köszönhetően, hogy ezt megtehetjük, és ez remélhetőleg biztosítani fogja a hitelkihelyezésekkel, a bankok általi hitelkihelyezésekkel a gazdasági növekedés megerősítését, és nagyon fontos, hogy a bázist a 2014. évi adatokra, eredményekre alapozzuk. Azt lehet mondani, hogy van egy ilyen ígéretünk, megállapodtunk az EBRD-vel, természetesen a lehetőségekhez képest az ígéreteket ‑ a magyar kormány és a Fidesz-KNDP-s többséggel bíró parlament az ígéreteit be szokta tartani ‑ betartjuk. Egy halvány megjegyzésem lehetne a kormány képviselője felé: azért jó lenne egy olyan mechanizmust kitalálni, amely a kedvezőbb, alacsonyabb banki adónak az alkalmazását összekapcsolja a hitelkihelyezéseknek a növelésével. Gondolom, erről a tárca gondolkodik, és megtalálja rá a megoldást, remélem, hogy már van is ilyen megoldás.

Összességében a vállalkozások számára szintén adókedvezményt jelent a társasági adónak az a módosítása, amely szerint ha az adózás előtti eredmény magasabb, mint az előző évi adózás előtti eredmény, akkor a különbözet utáni adót nem kell befizetni, illetve majd csak halasztva kell befizetni. Ez azt jelenti, kérem tisztelettel, hogy ha elindul egy gazdasági befektetés, annak van eredménye a gazdasági tevékenység során, tehát pozitív eredménye van az adott cég eredményénél, ez ne rögtön váljon adóvá, hanem adjon még egy megizmosodási, piaci stabilitási lehetőséget annak a gazdálkodó szervezetnek, és így az a fajta gazdasági növekedés, ami a társaságiadó-alapnak a növekedését megalapozta, az ne csak egy vagy két évre szolgáljon, hanem hosszú távon lehessen azzal kalkulálni, és amennyiben a piac változik, akkor az ebből származó előnyt a piaci stabilitás megerősítésére tudja fordítani az adott gazdálkodó szervezet.

Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy az adócsökkentés költségvetését és a családok támogatását szolgáló költségvetést ez az előttünk lévő, adózással összefüggő törvénymódosítási javaslat megfelelően tudja szolgálni, mint ahogy említettem az elején, a Kereszténydemokrata Néppárt családpolitikáját, a családok támogatásában rejlő lehetőségeket is jól szolgálja, ezért tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra tudom ajánlani a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)