Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valahol ott szeretném folytatni, ahol Staudt Gábor képviselőtársam abbahagyta, és Répássy államtitkár úr válaszolt is neki, illetve egy kis vita is kialakult a bíróságok, ügyészségek finanszírozásával kapcsolatban. Én valahonnan innen szeretném ezt folytatni.

Államtitkár úr elmondta, hogy 2009-hez képest a 2016-os költségvetésben mintegy egyharmadával nőtt a bíróságok finanszírozása, körülbelül hasonló mértékben a dologi kiadások és ugyanígy az ügyészségeké is. Számokban mérve ez 64 milliárdról 90 milliárdra, most 87 milliárdra 2016-ban a bíróság vonatkozásában, dologi kiadásban 46 milliárdról 53 milliárdra növő, illetve 10 milliárdról 15 milliárdra növő költségvetéssel számolva és ugyanilyen mértékben az ügyészségnél 28 milliárdról 39 milliárdra 2016-ban.

(16.50)

Azt azért említette az államtitkár úr is, hogy elsősorban az ügyiratszám-növekedéssel, a bírák leterheltségéből fakadóan, a személyilétszám-változásból fakadt ez a növekmény, azonban - folytatván ott, amit Staudt Gábor is jelzett - nemcsak e tekintetben lenne szükség arra, hogy növeljük a személyi kiadásokat, hanem a bért, nominálisan a bérnövekedést is figyelembe kellene vennünk. Mi ezzel kapcsolatban adtunk be költségvetési módosítókat, amelyek vonatkoznak egyrészt a bíróságok költségvetésére, másrészt a Kúria költségvetésére, illetve az ügyészségek költségvetésére is, itt ez fejezetnövekedést elsősorban a személyi kiadásoknál jelent. Nem mintha a dologi kiadásoknál nem lenne erre szükség, hiszen az államtitkár úr ugyan azt mondta, hogy 10 milliárdról 15 milliárdra nőtt hat év alatt, és én nem is vitatom, hogy ez nőtt, de mindemellett még mindig olyan problémák vannak a bíróságokon - akár ügyvédi tapasztalatomból is mondom -, hogy sorozatosan akár arra nem telik, hogy a vécébe vécépapírt tegyenek ki egy bírósági mellékhelyiségbe, tehát azért ez szerintem eléggé furcsa, és pontosan egy ilyen helyen.

Visszatérve a személyi kiadásokra: Staudt Gábor képviselőtársam elmondta már, hogy készült ezzel kapcsolatban egy európai tanácsi felmérés, amely 2014-ig vizsgálta Európában a béreket, amely az európai uniós országok közül a legutolsó helyre tette Magyarországot mind a bírák, mind az ügyészek keresete tekintetében. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy mivel a bírák esetében egy önálló hatalmi ágról beszélünk, ami a demokrácia letéteményese, a hatalmi ágak szétválasztása és a bírói függetlenség kérdése is nagyon fontos, és ezek nem szétválaszthatók a bírák díjazásától sem, illetve az ügyészek díjazásától sem, hogy milyen munkabérrel bírnak. Legutóbb e tekintetben, e vonatkozásban bérfejlesztés 2002-ben, a Medgyessy-kormány megalakulását követően volt, amikor a kormány 50 százalékos bérfejlesztést ütemezett elő három lépésben, amelyet két év alatt hajtottak végre, azóta bérfejlesztés ezen a téren gyakorlatilag nem volt.

A legutóbbi meghallgatáson Handó Tünde elnök asszony nyilatkozott arról e vonatkozásban, hogy a bíráknak 43 százalékkal csökkent reálértékben a fizetése a legutolsó fizetésemelés óta. 43 százalékkal, ez egy döbbenetes szám! Amikor mindig a bérekről, a minimálbérről vitatkozunk itt, és a kormány mindig azzal áll ki, hogy de a reálértéken számoljuk a bérfejlesztéseket, hogy milyen módon, akkor ha megnézzük, az igazságügyi ágazatban egy 43 százalékos reálbércsökkenés egy döbbenetes szám, hiszen gyakorlatilag 2002 óta nem volt elhatározva bérfejlesztés, és így jutottunk el oda, hogy az Európai Tanács számítása alapján az ügyészség, bíróságok vonatkozásában jelenleg Magyarország a legutolsó helyen áll, 10 százalékkal magasabbak a bérek az utolsó előtti országban, Bulgáriában, és ha azt nézzük, a szomszédos Romániában, amellyel kapcsolatban mindig elmondjuk, hogy azért GDP-növekedésben, gazdasági fejlődésben és a többiben mennyivel jobbak vagyunk, ott is 60 százalékkal magasabbak a bérek. És akkor nem Ausztriáról beszélünk, ahol háromszoros bérekről, nem Angliáról, ahol nyolcszoros bérekről, vagy Németországról, ahol hatszoros bérekről beszélhetünk, hanem beszéljünk Lengyelországról, beszéljünk Romániáról, Szlovákiáról, Bulgáriáról, és mindegyikben messzemenőkig haladják meg, néhol többszörösen haladják meg a magyarországi fizetéseket.

Azt is kiszámoltuk, és éppen Handó Tünde elnök asszonynak mondtam a meghallgatáson, és számoltam ki azt, hogy amennyiben Magyarországon a bírák, ügyészek fizetése 30 százalékkal növekedne - és jelen esetben Staudt képviselőtársammal ilyen mértékű bérfejlesztésre tettünk javaslatot -, abban az esetben Magyarország az utolsó előtti helyre lépne ezen a listán, tehát nem valami előkelő helyre kerülne, akkor már megelőznénk Bulgáriát ebben a fizetési rangsorban, és egy balti állammal, Litvániával lennénk egy magasságban az utolsó előtti helyen a fizetési ranglistán az Európai Unióban. Tehát körülbelül ekkora mértékű jelen pillanatban az elmaradás, és amikor minden ágazatban a bérfejlesztésekről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy erről is kellene.

Nem akarom azt a tendenciát észrevenni, amit egyébként észre lehet venni, hogy sem az 1998-2002-es korszakban, az első Orbán-kormány idején, sem a második kormány megalakulásakor, de azóta sem az igazságügyi ágazatban semmilyen bérfejlesztés nincsen. Nem akarok olyan következtetést levonni, hogy talán valamilyen probléma van ezzel az önálló ággal, ezzel az önálló hatalmi ággal, remélem, hogy nem kell erre gondolnom, és nem ezért vannak szándékosan folyamatosan elhagyva, amikor arról lenne szó, hogy a béreiket fejlesszék.

De milyen problémák vannak még azon túl, hogy nominálisan a legkevesebbet keresik az Európai Unión belül a magyarországi bírák, illetve ügyészek? Elsősorban bíróságokon jelentkeznek a következő problémák: a bírók jogállásáról szóló törvény több helyen több lehetőséget biztosít a bíráknak rendkívüli előresorolásra, illetve különböző bérpótlékokat állapít meg. Ilyen például a rendkívüli előresorolás, amely a törvény 171. §-a alapján adható, vagy a jó munkavégzésért adományozható címzetes törvényszéki tábla- vagy kúriai bírói cím megadása, ez a törvény 174. §-a, vagy a 179. §-ban meghatározott idegennyelv-ismereti pótlék, vagy a kiegészítő pótlék és képzettségi pótlék akkor, hogyha másod-, harmad-, negyeddiplomát szereztek, amit egyébként alkalmaznak a bíróságon az ítélkezésük során ezek a bírák. Az a probléma, hogy ezek nagyon szépen szerepelnek a jogszabályban, csak a költségvetés nekik nem ad arra lehetőséget, hogy ezeket valóban ki is használják, és a bírákat idegennyelv-pótlékban részesíthessék, hogy a bírákat a másod-, harmaddiplomájuk szerint a jogszabály alapján adható… - hangsúlyozom, ezek nem kötelező pótlékok, ezek valamilyen adható pótlékok, de úgy adható, hogy nem lehet adni, mert nincsen rá költségvetési fedezet, tehát hiába használja egy gazdasági bíró a gazdasággal kapcsolatos, gazdasági végzettséget, amit még a jogi végzettség mellett használ, mert nem kapják meg erre vonatkozóan a fedezetet, és ezek az adható pótlékok gyakorlatilag szinte teljes egészében nem is léteznek, és nem is adhatóak, hiszen nincsen meg a fedezetük. Ugyanilyen képletes mértékű a kafetéria-rendszer is ezeken a helyeken.

Egy picit arról, hogy miért nem lehet azért pontosan egy szinten említeni a bíróságot és az ügyészséget: azért nem, mert hogyha azonos mércével mérjük a bíróságoknak a személyi kiadásait, illetve a dologi kiadásait a bírósági és az ügyészségi fejezetben, akkor nem ugyanarra fogunk jutni. Éppen ezért tettünk egy nagyon apró különbséget a fejezetekben a növeléssel, hiszen a bírák esetében a személyi kiadásoknál 30 százalékkal javasoltunk többet, az ügyészség esetében 25 százalékkal, hiszen még ennél is belefér az ügyészségnél a 30 százalékos bérfejlesztés. Miért van szükség több pénzre a bíróságon? Azért van rá szükség, hiszen a bíróságon ezt a személyi fejezetet még egyéb kiadások is terhelik, nem csak az ott dolgozók bére. Melyek ezek a kiadások, amelyek idesorolhatók? Megjelenik a szakértői díjak kifizetése a bírósági tárgyalásokon, a kirendelt védői díjak, az ülnöki díj, a pártfogói, védői díj, az ügygondnoki díj, a tolmácsdíj, a fordítási díj. Ezek megjelenhetnek, ugyanígy megjelennek az ügyészségi eljárásban is, azonban jóval kisebb mértékben, és ez összegszerűen is jóval kisebb összeget vesz igénybe.

Ezért fordulhat az elő, hogy az ügyészségnek megvannak azok a tartalékai, amelyekből a nem létező 13. havi fizetést, amely el lett véve annak idején mind az ügyészségtől, mind a bíróságtól, valamilyen formában ott meg tudják adni személyi juttatásként, ruhapénzként vagy egyéb kafetéria formájában, 13., 14. havi bérként, míg a bíróságon, ahol teljesen feszített ez a személyi keret, ott erre nincsen lehetőség. Ezért lenne szükség arra, hogy mind az ügyészség, mind a bíróság, mind a Kúria tekintetében ezek a fejezetek ebben a mértékben, ahogy mi kiszámoltuk, és nagyon kis százalékról van szó… - ez megadásra kerüljön.

Ebben kérném a kormánynak és az Országgyűlésnek a támogatását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)