Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008-ban kibontakozó gazdasági világválság egyértelműen rávilágított Magyarország és ezen belül is a magyar gazdaság sérülékenységére. 2002-ben hazánkat még a térség éllovasaként tartották számon, a szocialisták kormányzását követően azonban azzal kellett szembesülnünk, hogy az ország gazdasága a csőd szélére került. (Heringes Anita: Öt éve kormányoztok!) Látom, hogy mosolyognak a szocialista frakcióban, de engedjék meg, hogy a történelmi realitásoktól azért ne kanyarodjunk el. Magyarország 2010-re a növekvő államadósság áldozatává vált, és a nemzetközi pénzügyi folyamatok kiszolgáltatottja lett; miközben a magyar családokat az akkori felelőtlen kormányzat devizacsapdába taszította és minden segítséget mellőzve egész egyszerűen magára hagyta.

És hogy egy kicsit reagáljak Heringes Anita képviselő asszony előttem tett, a visszamutogatást, a múltat zavaró kijelentéseire, hát én elhiszem, hogy önöket zavarja a múlt, kedves szocialista képviselőtársaim, de van az életnek egy olyan rossz tulajdonsága véleményem szerint, hogy a történelmi, politikai, gazdasági történéseket sajnos csak folyamatában lehet értékelni és vizsgálni, nem lehet egy-egy szeletet kiragadni. (Heringes Anita: Önök teszik ezt egyfolytában.) Nem epizódokról beszélünk, hanem egy teljes folyamatról beszélünk.

És azért, ha folyamatot nézünk, kedves képviselőtársaim, akkor 2002-ben valóban azt láttuk, hogy Magyarország élvezte az elismerését nemcsak a környező országoknak, hanem Európa gazdasági hitelminősítőinek és gazdasági véleményformáló erőinek egyaránt, és 2002-ben valóban éreztük, hogy ebben az országban valami előremutató lépés történt. Ezzel szemben a nyolcéves szocialista kormányzás után ennek nyomát sem láttuk. Nyomát sem láttuk akkor, amikor folyamatos megszorítások voltak, nyomát sem láttuk akkor, amikor folyamatos rezsiemelések voltak, nyomát sem láttuk, amikor a 13. havi nyugdíjat elvették, és sorolhatnánk; a közszféra béreinek a megszorítása, egyhavi közszférabért vettek el a közszférában dolgozóktól.

Azt gondolom, hogy 2015-re ismét sikerült eljutnunk odáig, hogy arról beszélhetünk, hogy a családtámogatások ismét kiszélesedtek, a magyar gazdaság ismét fellendülőben van, a kkv-szektor támogatása és a foglalkoztatás szintén - azt gondolom - az elmúlt évekhez képest nagyon pozitív előrelépést ért el. Az államadósság tekintetében csökkenő pályán vagyunk a GDP százalékos arányában. Én azt hiszem, hogy ezek az eredmények mindenféleképpen azért sokatmondóak, és mindenféleképpen legalább azt a minimumtiszteletet megkövetelik, hogy a szocialistákat ne zavarja a saját maguk múltja, hanem legalább ismerjék el, hogy hibáztak, és legyenek konstruktívak abban, hogy tovább dolgozhassunk a magyar emberek érdekében.

És arra is jól emlékszünk, hogy 2010-ben hazánkat egyébként még egy lapon említették Görögországgal, ha már a múltról beszélünk, a magas fokú eladósodottság, az alacsony foglalkoztatás és a gazdasági hanyatlás miatt az államcsőddel leginkább veszélyeztetett országként tartottak számon. És míg Görögország azóta is folyamatosan újabb és újabb hiteleket vesz fel, és a kilábalásnak még halvány jelei sem láthatóak, addig Magyarország 2010 óta a gazdasági stabilizáció, majd a fellendülés útjára lépett.

Gyakorlati példaként említhetjük, hogy míg a hároméves görög államkötvény hozama jelenleg 20 százalék körül van, addig a hasonló magyar állampapíré 2,1 százalék körül mozog. Sőt, az eddigi elképzelések szerint Magyarország az idén nem is szándékozik kibocsátani devizakötvényt a nemzetközi piacokon. Erre is nagyon-nagyon régen volt példa Magyarországon.

2010-ben a magyar emberek meggyőző többséggel adtak felhatalmazást egy új polgári kormányzásnak, egy új kormány megalakítására, amely szakított az addigi kudarcos gazdaságpolitikával. Az új szemléletű kormányzás a megszorítások helyett az adócsökkentést választotta inkább, és új adózókat vont be a közteherviselésbe, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Az egyre nagyobb költségvetési hiányokat és a folyamatosan növekvő államadósságot felváltotta egy kiszámítható, fegyelmezett költségvetési politika, ami tartós növekedési pályára állította az országot, és végre kikerültünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól is.

A 2016-os költségvetés valóban egy új korszakot és új lehetőségeket nyit az ország számára, hiszen az adócsökkentésekről, a béremelésekről és a fejlődésről szól. A személyi jövedelemadó 15 százalékra történő mérséklése, a sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése, a kétgyermekesek családi adókedvezményének megemelése, a gyermekétkeztetési program jelentős kiszélesítése, a rekordösszegű uniós fejlesztési forrás lehívásának lehetősége, a közszféra béremelési programjai, a háziorvosoknak nyújtandó támogatások, továbbá számos adó és illeték megszüntetése révén elindított közigazgatási rezsicsökkentés reményünk szerint jelentős mértékben fogják segíteni a gazdaság további élénkülését, a családok terheinek csökkentését és ezzel az ország gyarapodását is.

Öt évvel a polgári kormány hivatalba lépése után már nyugodtan kijelenthetjük, hogy a válságkezelés időszaka lezárult, megtörtént a stabilizáció, és elindult a növekedési fordulat. A gazdasági növekedés több szempontból is fontos, ugyanis egy 3 százalékos gazdasági növekedés az ország esetében körülbelül 400-500 milliárd forint költségvetési többletbevételt jelent, másrészről pedig minél nagyobb a GDP-növekmény, annál gyorsabban tudjuk legyőzni az adósságot, vagyis csökken az eladósodottsági rátánk.

A gazdaság stabilizálódását mi sem mutatja jobban, mint hogy a központi költségvetés kamatfizetései is egyre kisebb kiadási tételként jelennek meg. A GDP-arányos államadósságunk csökkenő tendenciát mutat, az államnak pedig egyre kisebb kamatokat kell fizetni az állampapírokat vásárlók számára.

2012-ről 2016-ra közel 200 milliárd forinttal csökkent a költségvetés kamatkifizetése, ez az érték 2015-ről 2016-ra további 60 milliárd forinttal kisebb kamatkiadást jelenthet.

Fontos azt a tényt is hangsúlyozni, hogy az államadósság finanszírozásában a lakossági szerepvállalás folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az állampapírokhoz való könnyebb és egyszerűbb hozzájutás érdekében a Magyar Államkincstár számos értékesítési pontot nyitott az elmúlt időszakban, ezzel jelentősen csökkentve a bankok közvetítő szerepét. Így az emberek már közvetlenül az államtól is tudnak államkötvényeket vásárolni, és a kapott kamatot jellemzően belföldön felhasználva, a költségvetési kamatkiadások nem áramlanak már ki az országból.

A magas újrabefektetési arány tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá teszi a finanszírozást, ami egyben erősíti az ország gazdasági stabilitását is. A jövő évi büdzsé 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos államháztartási hiánnyal és 73,3 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol, így az államadósság tervezett mérséklődése az alaptörvényben meghatározott kötelezettségünknek is eleget tesz.

Magyarország nagy utat tett meg az elmúlt öt évben, a gazdaság stabil lábakon áll, fenntartható a növekedés, drasztikusan leépültek a külföldi tartozások, vagyis egyre megbízhatóbb adósokká váltunk a külvilág számára. Ezért mindenképpen indokolt lenne, indokoltnak érezzük, hogy az elmúlt öt év gazdaságpolitikája nyomán a hitelminősítők Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába sorolják. Remélhetőleg ez még az év végéig megtörténik, ami az állampapír-piaci hozamok további csökkenéséhez vezethet, továbbá elősegítheti a hitelfelvételi kondíciók javulását a vállalkozások számára is.

Ahogy egyébként azt a Költségvetési Tanács is megfogalmazta, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat megalapozott, jelentős kockázatokat pedig nem rejt magában. A váratlan gazdasági folyamatok esetére az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintos kerete pedig kellő garanciális tartalékot jelent. Ez az összeg mintegy 40 milliárd forinttal több az idei évre elfogadott értéknél. Úgy vélem, hogy ahogy az elmúlt öt esztendőben is, a kormány most is egy felelősségteljes költségvetési tervezetet nyújtott be, a 2016-os költségvetés jelentős adócsökkentésekkel és béremelésekkel számol. Teszi mindezt úgy, hogy a költségvetési hiányt továbbra is alacsony szinten tartva, az államadósság csökkentését és a gazdasági növekedést folytatva egy sikeres gazdálkodás feltételeit kívánja biztosítani a következő esztendőre is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem önöket, hogy egy konstruktív vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák a jövő évi költségvetés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)