Korózs Lajos (MSZP)

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Meghallgatva a képviselőtársamat, most eleget teszek 7-8 percben. De tudja, képviselő úr, van némi báj abban is, amikor egyszerre tárgyaljuk a 2015-ös költségvetés módosítását, és a ’16-os költségvetés kvázi általános vitája itt elhangzik. A legtöbb ember nem nagyon tud ebben különbséget tenni, hogy éppen mikor melyikről van szó. Tehát ez is egy báj azért itt a mai nap folyamán.

Tisztelt Ház! A 2016-os évi költségvetés a jelenlegi, kedvezőbbnek mondható gazdasági folyamatokhoz képest is optimista feltételezések mellett jelentős társadalmi konfliktusokkal járó évet vetít előre, még ha szeretnék is ezt nem így látni. A politikai haszonszerzés céljából hangoztatott adócsökkentés költségvetése továbbra is a magasabb jövedelműeknek kedvez, a rászorultaknak egyáltalán nem jelent kedvező elmozdulást az Orbán-kormány korábbi politikájához képest sem. A 2016. évi költségvetésből is látható, hogy a kormány tovább mérsékli a szociális kiadásokra szánt összeget, az oktatás és az egészségügy is gyakorlatilag azonos összegből kénytelen gazdálkodni jövőre is. Mindezek alapján a kórházak által maguk előtt görgetett adósságállomány problémája sem kerül megoldásra, az oktatásra költött összegek alapján a régiónk szégyenpadján maradtunk.

Tisztelt Ház! A jóléti kiadások összesen 46 milliárd forinttal növekedhetnek a tervek szerint, amely pluszforrás egésze gyakorlatilag az 1,6 százalékos nyugdíjemelésre lesz fordítva. A nyugellátások 3059 milliárd forintra emelkedhetnek az idénre tervezett 3010 milliárd forint után, a munkanélküli-ellátásokat visszanyesi a kormány, az oktatásra szánt összegek stagnálnak, az egészségügyre fordított kiadások jottányit sem változnak, csak tologatják a különböző költségvetési tételeket. A teljesség igénye nélkül: a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai csökkennek, a családtámogatások csökkennek, a táppénzre fordított összeg csökken, a munkanélküli-ellátás kiadásai csökkennek, a családi pótlék kiadási oldala csökken, az úgynevezett egyéb szociális támogatások csökkennek, ellenben a közmunkaprogramra fordított összeg eléri a 340 milliárd forintot. Ez a GDP 1 százaléka, de ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás emelését továbbra is a közmunka révén valósítják meg a beruházásösztönző programok helyett. Na, ez a cserbenhagyás költségvetése!

Tisztelt Ház! Mivel a mai társadalom fő problémája a szegénység növekedése és a biztonsághiány, Orbán Viktor kormánya nem törődik azzal, hogy a jóléti intézkedések olyan automatikus stabilizátorként funkcionálnak, amelyek mérséklik a gazdasági válságok társadalmi hatásait, ezáltal képesek hozzájárulni a gazdasági krízisek lerövidítéséhez és enyhítéséhez is. Orbán Viktor válasza a világgazdasági változásokra, hogy a társadalomból kiszorultakat fegyelmező, büntető politikával kordában tartja, míg az alsó középrétegek nagy részét bizonytalan és egzisztenciálisan függő helyzetbe hozza. Negatív újraelosztás zajlik, vagyis a jóléti juttatások nagy része a felső és a felső középosztály felé áramlik, miközben a szegények egyre kevesebb pénzt és egyre nagyobb ellenőrzést kapnak; e politikának része az autoriter elemeket hordozó politika is, amely egy szűk kisebbség privilégiumait őrzi.

A kormány cserbenhagyja a szociálisan rászoruló rétegeket, egyedüli megoldásként a közmunka­prog­ramot erőlteti, amely a statisztika kozmetikázásán kívül semmilyen eredménnyel nem jár. Ezzel egy időben stadionépítésekre és egyéb presztízs­beruhá­zásokra újabb és újabb források nyílnak meg. Cserbenhagyják az egészségügyi, a szociális és oktatási ágazatot is, a megalázó körülményeken változtatni nem akarnak. Elfogadhatatlan, hogy ismé­telten a magasabb jövedel­műeknek kedveznek az szja csökkentésével. Egy átlagos fizetésből élőnek ez mindössze 1500-2000 forintos adócsökkentést jelent, azonban a több­kulcsos adórendszerrel ennek a többszörösét is el lehetne érni.

Tisztelt Ház! Ez a költségvetés az esély­egyenlőtlenségek növekedésének a költségvetése, mert azt mondja Rogán Antal a felszólalásában, hogy ez az adócsökkentés kormánya. Azt mondják, hogy a családi kedvezményeknek és a személyi jöve­delem­adó csökkentésének köszönhetően a magyar csalá­dok jövőre 145 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, mint 2015-ben. Az a baj, kedves képviselőtársaim, hogy ennek az összegnek körülbelül 80 százaléka az szja-csökkentésből jön össze, amely viszont a magasabb jövedelműeknek a zsebében hagy jóval több pénzt, azoknál, akiket az elmúlt években már eddig is jelentősen támogatott a kormány a felső szja-kulcs megszüntetésével.

De nézzük, hogy közben mit fizet be a keményen dolgozó kisember ‑ természetesen én értem az adófilozófiai változást is ‑ ezen adófilozófiai változás után! Fizetik az emberek a távközlési adót, 56 milliárd forinttal, ha telefonálni akarnak, márpedig telefonálni szoktak. Fizetik a tranzakciós illetéket, 200 milliárd forint, ha bankolunk ‑ márpedig ma elég nehéz bankszámla nélkül létezni ‑, amihez még hozzávehetjük a bankadó egy részét is, hiszen mindenki tudja, hogy végső soron azt, legalábbis részben a számlatulajdonosok, azaz mindannyian fizetjük meg. Aztán fizetjük itt a biztosítási adót, 30 milliárd forinttal. Nemcsak a luxusterepjárók után kell ám ilyet fizetni, ezt mindenki fizeti, akinek autója van; mindegy, hogy családos, vállalkozó, fiatal vagy öreg, nyugdíjas; amihez jön még a gépjárműadó 45 milliárd forintja. Aztán fizetik az emberek a népegészségügyi termékadót, 27 milliárd forinttal. Aztán fizetik az illetékeket, 121 milliárd forint, ha ügyintézünk, okmányirodába megyünk vagy fel­lebbezünk.

Amiket az előbb fölsoroltam, közel 500 milliárd forintot tesznek ki. És akkor nem beszéltem még a több mint 3000 milliárd forintnyi áfabevételről, ezt is mindannyian, mi fizetjük meg 27 százalékos áfa formájában. Bocsánat, a disznóhúsról volt szó, ott csak 5 százalék lesz.

(17.10)

Tehát több száz milliárd forint olyan bevétele lesz jövőre is az államnak, amit az emberek fizetnek meg; nem a leggazdagabbak, hanem mindenki, sőt a legtöbb bevételt az áfa adja, ami köztudottan a szegények adója. Csak az áfabevételből jövőre 180 milliárd forinttal több bevételt terveznek, tehát 180 milliárd forintot pluszban vesznek ki az emberek zsebéből az ez évihez képest, csak ezen az egy rovaton.

Na, ezek után meg kell nézni, hogy mit is kell érteni azon a mondaton, hogy a magyar családok jövőre 145 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)