Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar politikatörténetben bizonyára külön fejezet vagy a politológusok számára külön tétel lesz a Jobbik jelentős politikai ívet befutó pályafutása, ahol akár csak egy fél évvel vagy egy évvel ezelőtti sok minden iránt, esetenként a megengedhetőség határait elérő vagy azt is túllépő állításai mellett immáron odajutott, hogy egy Magyarországról, valljuk be, elég dicstelenül távozott ügyvivő és amerikai nagykövet, nem tudom, milyen események során leírt emlékiratait tekinti autentikus hírforrásnak. (Mirkóczki Ádám: Nem, a sok lopást!) Ez egyébként az önök ízlésére, gusztusára, ítélőképességére van bízva.

Amit viszont ön állít, arra engedje meg, hogy a tényeket is hozzátegyem, mellétegyem; nem szembeállítsam, mert amit ön állít, azzal szemben nem kell érveket mondani, az egyszerűen nem igaz. Ez nem érvkérdés, az ténykérdés.

Engedjék meg, hogy az Országgyűlést és az ország nyilvánosságát tájékoztassam arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság miért és hogyan jött létre, miért és hogyan végzi munkáját. A 2012 közepén létrehozott kormánybizottság felállítására azért volt szükség, mert a korábbi uniós időszakban kifizetett pénzek messze elmaradtak az időarányostól, és Magyarországnak alapvető érdeke volt, hogy az uniós kifizetéseket gyorsítsuk. Ezért 2012-ben létrehoztuk a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot, amelynek tagja egyébként a miniszterelnök, tagja a gazdasági miniszter, tagja a Miniszterelnökséget vezető miniszter és tagja a fejlesztési miniszter.

(11.30)

Nem titok, általában a kormányülések után külön kabinet formájában üléseznek, igen jelentős írásbeli anyagokat áttárgyalva és azokban állást foglalva. Melyek ezek? Csak a fontosabbak: az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatok; a nagyprojektre vonatkozó, az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatok elfogadása; az egyes fejlesztési akciótervek és azok módosításának megtárgyalása és elfogadása; dönt a kiemelt projektek nevesítéséről; dönt az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felelős a 2014-2020 időszakára vonatkozó tervezési ciklus során alkalmazandó eljárásrend és szervezeti környezet kialakításáért. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntései ma is arra vonatkoznak, hogy az európai uniós források felhasználásával milyen beruházások valósuljanak meg a jelenben és a jövőben. Alapvetően a munkája eredményképpen az elmúlt két évben döntően felgyorsultak a kifizetések, és ennek eredményeképpen ma, 2015 májusában Magyarország a kifizetési lista első szereplői között van nyilvántartva.

A Fejlesztési Kormánybizottság soha nem döntött, nem dönthetett, nem is tárgyalt a kivitelezésről. Nem a kompetenciája, nem tartozik hozzá, dokumentációjában sem. Engedje meg, hogy mint miniszterhelyettesként esetenként résztvevője ezeknek, személyesen is tanúsíthassam, ilyesmiről soha nem volt szó. Nem is lehetett.

A Fejlesztési Kormánybizottság a fejlesztési irányokról dönt, a fejlesztéspolitikáról dönt, az egymilliárd fölötti fejlesztések megvalósításának szükségességéről, indokoltságáról és a végrehajtás üteméről, a költségvetés teherbíró képességének függvényében. Tehát hogy milyen fejlesztéseket lehet egyáltalában tervbe venni, és melyek azok, amelyek megvalósítása jó lenne az ország számára, de a költségvetés nem bírja.

A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság soha nem foglalt állást, nem is tárgyalt közbeszerzési ügyekben, azt mindig az ennek lebonyolítására illetékes állami szervek, illetve jogosított intézmények végzik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)