Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind államtitkár úr, mind képviselő úr megfogalmazta már azt a kritikát, amellyel szeretném felszólalásomat kezdeni, hogy túl gyakran kerül sor versenyjogi szabályok módosítására. Ezt képviselőtársam mondta, államtitkár úr pedig azt említette, hogy várható egy átfogó revízió a közeljövőben. Talán 2016-ot említette államtitkár úr. Ez azt jelenti, hogy ez a törvényjavaslat, a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása leginkább technikai jellegű változtatásokra irányul.

Hat témacsoportot ölel fel a módosítás. Az első ilyen a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése, az úgynevezett fúziókontroll témaköre. Itt a módosítás szerint a vállalkozások összefonódása kapcsán figyelembe veendő nettó árbevétel számítására irányadó rendelkezéseket, a későbbi hitelesen lezárt éves beszámolót rendel az eljárásnál figyelembe venni. De ennek céljával a javaslat adós maradt, azt kellően nem támasztja alá. A módosítás érinti az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetésének eseteire vonatkozó rendelkezéseket is. A törvényjavaslat megengedi, hogy az eljáró Versenytanács egyedi kére­lemre a körülmények mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogok még az engedély megszerzése előtti gyakorlásához.

A következő témacsoport a személyes adatokhoz és a védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat is érinti, módosítja. Egy esetben, ahol az iratbetekintéssel kapcsolatos hatósági döntés ellen most még lehet bírósági felülvizsgálatot kérni, a jövőben ezt a jogorvoslati lehetőséget ez a törvényjavaslat megszünteti. A javaslat indokot erre nem ad, csupán az eljárás gyorsítására hivatkozik, ez számunkra így elfogadhatatlan.

A következő témacsoport valóban egy uniós mintát emel be a jogszabályba, illetve 2014. július 1-jével új elemként jelent meg az egyezségi eljárás, az úgynevezett settlement, melynek révén a tényállás feltárása, megfelelő szintjének elérése és az ügyfelek együttműködése esetén a Versenyhivatal egyezségi kísérletbe bocsátkozhat a felekkel. A módosítás ezt pontosítja az egyezségi nyilatkozat visszavonására és az egyezségi nyilatkozatba történt betekintésre irányadó szabályok tekintetében.

A negyedik témacsoport, amit államtitkár úr és képviselőtársam is már említett és üdvözlendő ez a rendelkezés, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásról szóló törvény alapján, amely előírja, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. Ez üdvözlendő, hogy ebben a módosításban ez megtalálható. A lefolytatott eljárásokban ezen intézmény alkalmazására eddig jogszabály szerint nem kerülhetett sor, most viszont itt, ezen módosítás során ez megtörténhet, kivéve, ha a vállalkozás magatartása az Európai Unió jogába ütközik, a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodás kötésében nyilvánul meg, vagy a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben kerül sor.

Az ötödik témacsoport: a közbeszerzésekért és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, amennyiben a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzése során a piaci versenyre vonatkozó szabályok nyilvánvaló megsértését észleli, tehát erre vonatkozik, vagy azt alapos okkal feltételezi, akkor azt jeleznie kell a Gazdasági Versenyhivatalnak.

(12.50)

A közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult lesz arra, hogy a Versenyhivatalnak megküldje az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve szerződésmódosítás ellenőrzése révén rendelkezésre álló bármely adatot, a minősített adatok kivételével.

Az utolsó, hatodik ilyen témacsoport a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény beemelése ebbe a jogszabályba. Ez arról szól, hogy a mezőgazdasági termékek vonatkozásában nem állapítható meg a piaci versenyt korlátozó megállapodás tilalmának megsértése, ha a megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva, továbbá nem kerülnek alkalmazásra uniós versenyjogi szabályok.

Két észrevételt szeretnék mindenképpen hozzáfűzni a törvényjavaslathoz. Az első egy formai észrevétel: a törvényjavaslat a kormány tavaszi törvényalkotási programjában nem szerepelt. A parlament a Gazdasági Versenyhivatal 2013. évre vonatkozó beszámolóját április 1-jén tárgyalta. Ennek során az államtitkár úr, az európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár jelezte, hogy a Versenyhivatal által felvetett javaslatok érdemi megfontolást érdemelnek. Mivel a jogszabálytervezet társadalmi véleményeztetésére vonatkozó információ a kormány honlapján nem található meg, így feltehető, hogy kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal javaslatai alapján született meg ez a jogszabály.

A másik észrevétel egy tartalmi észrevétel: a javaslat túlnyomó többsége jogtechnikai jellegű, pontosító, korrigáló módosítás, néhány tartalmi változtatás is felmerül. Ezek egy része szakmai szempontból támogatható, így ‑ ahogy már említettem ‑ a kis- és középvállalkozásokkal szembeni enyhítés, egy részük viszont aggályos; aggályos ‑ amit már ugyancsak korábban említettem ‑ az iratbetekintéssel kapcsolatos hatósági döntés elleni jogorvoslat szűkítése. A Magyar Szocialista Párt frakciója ezek miatt az aggályok miatt a szavazás során tartózkodni fog. Elutasítandó a bírósági jogorvoslat lehetőségének szűkítése.

Ahogy említettem, a törvényjavaslat egyeztetésre bocsátásának nincsen nyoma, tehát ez is egy kritikai észrevétel.

A Gazdasági Versenyhivatal már nem az a Versenyhivatal, ami 2013-ban volt, hiszen önök úgy módosították a versenytörvényt, hogy a kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti, az ilyen összefonódáshoz pedig nem kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni. A kormány ezzel egy olyan erős jogkört csorbított a Gazdasági Versenyhivatalnál, amely papíron ugyan autonóm államigazgatási szervet jelent, a gazdasági versenyt segíti elő és az ügyfelek érdekeit védi ‑ ez volt a hivatkozás ‑, de ahogy önök ezt a törvényt módosították, eszerint a kormány bizonyos ügyekben megtiltja ezzel a rendelkezéssel, hogy a Versenyhivatal az előbb említett célok érdekében küzdjön, és megfelelő eljárást tudjon lefolytatni. Jogos kérdéseket vet fel ez minden gazdasági szereplőben.

Emlékeztetni szeretném a képviselőtársaimat, hogy ez alapján a rendelkezés alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem járhatott el a Főgáz MVM általi megvásárlása során, a takarékszövetkezetek államosítása során, az Antenna Hungária államosítása során, az MKB Bankban történő állami tulajdonszerzés esetében, a WELT 2000 Kft. üzletrészének, valamint a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, illetve az Apáczai Kiadó tulajdonrészének felvásárlása során.

A fúziókontrollra vonatkozó szabályozás pon­tosít­gatása nem elégséges, ahogy felszólalásom elején jeleztem: valóban átfogó revízióra van szükség, és szeretném az államtitkár úr figyelmét felhívni, hogy amikor előkészítik ezt a jogszabálytervezetet, akkor gondoljon arra, amit most mondtam, és töröljék a jogszabályból a Gazdasági Versenyhivatal korlátozását lehetővé tevő szabályokat, és ez a következő nagy módosítás során már ne legyen része a törvénynek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)