Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban vannak részleges előrelépések az előterjesztésben, erről beszéltek már az előttem szólók is a frakciómból, azonban nagyon nehéz elvonatkoztatni attól a környezettől, ami ezt az előterjesztést körbeveszi: a magyar egészségügy általános állapotától és attól, hogy tegnap demonstráltak az egészségügyben dolgozók. Nagyon nehéz elvonatkoztatni az ápolók, orvosok, mentősök mindennapi helyzetétől, életkörülményeitől, az elvándorlástól, attól, hogy ilyen környezetben nyilván a gyógyulni vágyók, maguk a betegek is nehezebb helyzetben vannak. Nehéz elvonatkoztatni a magyar egészségügy általános problémáitól.

Részben bizonyos tekintetben ‑ mint már mondtam ‑ technikai ügyekben lép előre az előterjesztés. Elhangzott az Tukacs Istvántól már előttem, hogy egyébként csak ilyen típusú salátatörvényeket tárgyalt gyakorlatilag az Országgyűlés az elmúlt években, átfogóan, a magyar egészségügy helyzetéről komplexen azonban nem nagyon tárgyalhatott az Országgyűlés. Ezért azt mondom a saját frakciónknak meg úgy egyáltalán minden itt lévő képviselőnek, hogy talán érdemes volna egy átfogó előterjesztést tárgyalni, vagy egyébként, ha ennyi helyi ügy is nyomja a társadalmat és ennyi helyi probléma is van az egészségügy kapcsán ‑ amit mind-mind jogosan itt felvetünk ‑, akkor egy vitanap kezdeményezése se lenne ördögtől való, én úgy gondolom. Látszik az, hogy a magyar egészségügy helyzetének megoldása nem várathat tovább, a végsőkig feszült a helyzet.

Mint Miskolc országgyűlési képviselője, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ember én se nagyon tudok másról beszélni itt az Országgyűlésben. Szóba került nyilván a kórházak, az aktív ágyak kérdése is. Hónapokkal ezelőtt az interneten is keringett egy térkép Magyarországról, a kórházi struktúra átszervezése volt tulajdonképpen bemutatandó ezen a térképen; azóta nagyon nagy a csend ebben a kérdésben. Több kérdést is írásban feltettünk ennek kapcsán az államtitkár úrnak, a minisztériumnak, de mind az érintettek, tehát az egészségügyben dolgozók, mind az adott térségben élők homályosan láthatnak ma ezekben a kérdésekben. Általában jellemző volt erre a térképre, hogy Kelet-Magyarország fele volt piros meg általában akár a Dél-Dunántúl tekintetében is, tehát a nehezebb sorsú térségekben, és igazából ‑ mivel ez azt jelentette, hogy itt komoly ágyszámleépítések történnek majd várhatóan ‑ pedig az egyébként is jobb ellátással rendelkező térségekben terveztek kizárólag fejlesztéseket. Nem elfogadható ez így, különösen a bizonytalanság nem elfogadható.

Tehát az első felvetésem az volna, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyét és Miskolcot érintően mi van az aktív ágyakkal, mikor tájékozódhatnak erről az érintettek megfelelően, milyen átszervezéseket terveznek Borsod-Abaúj-Zemplén megye tekintetében.

Láttam, az adósságokról az államtitkár úr nyilatkozott az elmúlt napokban, van egy komolyabb összeg, amit most adósságrendezésre szán a kormány, ez látszik. A kérdés azonban az, hogy mi lesz azzal a helyzettel, ha ezek az adósságok újratermelődnek, mi van a struktúrával, hogyan lehet ezt fenntarthatóbbá tenni, hogyan lehet megakadályozni többletforrások bevonásával, nem egyedileg, hanem rendszerszerűen azt, hogy eladósodjanak az intézmények, hiszen sok helyen egyik napról a másikra kénytelenek gazdálkodni, és ez nyilván kihatással van a hétköznapi munkára is.

Arra pedig, hogy az ellátási körzetek hogyan alakultak, hogyan alakulnak át, és mennyire életszerűtlen ez például egy megyehatáron lévő intézmény esetében, már Teleki László előttem mondott észrevételeket, nyilván ez Kelet-Magyar­orszá­gon is megállja a helyét.

Az étkeztetés kérdését nem nagyon hozták szóba még itt előttem. Nagyon alacsony a normatíva az egészségügyi területen nyilván az étkeztetés kapcsán, és a dietetikus szakemberek áldozatkész munkája mellett is azt lehet látni, hogy több szakemberre volna szükség ahhoz, hogy megfelelő ellátást kapjanak a különböző problémákkal küszködő páciensek, illetve hogy megfelelő minőségű ellátást, étkeztetést kapjanak. Nyilván ez is többletforrásokat igényel.

A várólisták kapcsán, ezt azért hozom fel, mert egészen elképesztő helyzeteket is tapasztaltam, Kelet-Magyarországon különösen: szinte életveszélyben lévő vagy olyan típusú, akár daganatos megbetegedésekben szenvedő betegek is komoly várakozás elé néznek egyes vizsgálatok esetén, ami az ő életkilátásaikat drasztikusan rontja. Azt gondolom, hogy 2015-ben a magyar parlamentben ki lehet mondani, hogy tűrhetetlen, hogy ez így maradjon. Akinek ez az élete megmentése szempontjából vagy az életkilátásai szempontjából alapvetően fontos, ott haladéktalanul kell ezeket a vizsgálatokat elvégezni. Ezt nem lehet mindenféle anyagi tekintetben akadályozni vagy nehezíteni, meg kell finanszírozni. Az egészségügy nyilván kerül pénzbe, komoly forrásokba kerül, és a forráskivonás azt eredményezi, hogy alapvető vizsgálatokat is késve végeznek el több helyen. Ez nem elfogadható, változtatni kell, a várólistákat csökkenteni kell.

Az egészségügyben dolgozók kapcsán: tegnap is erről szólt a média, és jogos volt az egészségügyben dolgozók észrevétele egyébként, államtitkár úr, ön is ezt mondta nekik. Én azt gondolom, akkor nem várathat tovább, különösen azért, mert az elvándorlás okán ezt tapasztalom már a háziorvosi körzetekben is, de egyébként egyes szakterületeken is erről panaszkodnak a páciensek és a minket, politikusokat is alkalmasint felkeresők, hogy nincs elég megfelelő szakember, orvos, a nagy elvándorlás miatt, a nagy fluktuáció miatt komoly gondok vannak ebben a tekintetben, tehát az egészségügyi életpályamodell nem várathat magára.

Ezek nyilván olyan észrevételek, amelyekben részint még egyet is érthetünk, és részint sok mindenki elmondta ezt előttem. Értsék meg, Kelet-Magyar­országon minden ilyen típusú társadalmi probléma még fokozottabban jelentkezik. Sok oka van ennek: a lakosság egészségi állapota, a szociális helyzet. Azért vetem ezt fel mindig egyéni képviselőként és Borsod megyei emberként, hogy nincs tovább ebben a történetben. Elhangzott, a hatodik költségvetésüket fogják összerakni, ezen belül a belső arányok, az értékválasztás kérdése fontos. Én azt javaslom önöknek ‑ és ebben a partnerségünket is felajánlom ‑, hogy fokozzuk az egészségügy támogatását a következő évi költségvetésben.

Néhány helyi ügy még, amit nézzenek el nekem, hogy a térség képviseletében elmondok: a háziorvosi ellátórendszerre is kihatással van nyilván az orvosi rendelők állapota. A választókörzetemben, Parasznyán a hat település lakosait kiszolgáló orvosi rendelő és egyben a védőnői szolgálatnak is helyet adó épület felújítása nem tűr már halasztást. Ha itt vagyunk ennél a napirendnél, hadd mondjam el, hogy azt kérem az államtitkár úrtól, járjon közbe, hogy mihamarabb megtörténhessen ennek az épületnek a felújítása a helyiek egészsége érdekében.

(11.20)

Igaz, hogy a védőnőkről elfogadott, egyébként közösen elfogadott nyilatkozat kapcsán és az ő megfelelő erkölcsi elismerésük kapcsán vetettem már föl, de felvetném még egyszer a valaha élt talán legnagyobb vagy egyik legnagyobb magyar védőnő, Wagner Viktória nevét, aki Parasznyán született, ott áll a szülőháza. Az önkormányzat nem tudja saját erőből megfelelő állapotba hozni ezt az épületet, bár a hagyatékának jelentős része is ott van. Azt kérem államtitkár úrtól ismételten, hogy ha megemlékeztünk a védőnői szakmáról, ha nagyon tiszteljük a védőnőket és az áldozatkész munkájukat, amit Magyar­országon mindannyiunk érdekében folytatnak, akkor évről évre megfelelő módon tudjanak megemlékezni azok, akik ellátogatnak ide. Ez egy fontos kérdés; lehet, hogy csak szimbolikus, de azt gondolom, az ott élők számára sem mindegy.

Egy konkrét kérdés helyben a vérvételek kérdése; nyilván szakrendelőkben kezelhető. Ezek azokban a térségekben, ahol távolabb van egy-egy szakrendelő, vagy mondjuk úgy, nagyobb zsúfoltság van egy-egy ilyen rendelőben, kívánatos volna, hogy adott esetben a háziorvosi rendelőkben is kezelhető legyen. Eltérő, hogy mit tesznek a háziorvosok ebben a tekintetben, vagy adott esetben kerül-e ez pénzbe egy-egy lakosnak. Ki szeretnék emelni egy jó példát Miskolcról. Az egyik szocialista önkormányzati képviselő, Bartha György a választókerületi alapjából igyekszik azt támogatni, hogy egyébként azok, akik nehezen jutnának el egy távolabb levő szakrendelőbe vagy a nagy zsúfoltság miatt sokat kellene várakozniuk, a háziorvosi rendelőjükben is el tudják végeztetni ezt. Ennek nyilván van valamennyi költsége. A mai magyar egészségügyi állapotoknak megfelelően, azt gondolom, hogy komoly javulás lenne elérhető, ha közelebb hoznánk ezeket a vizsgálatokat az emberekhez.

És végül egy olyan ügyet szeretnék önnek említeni, ami a szülővárosom, Miskolc sajátos földrajzi helyzetéből is fakad. Nyilván a finanszírozás is az oka, meg talán a helyzet részleges vagy nem megfelelő ismerete azon döntéshozók részéről, akik úgy döntöttek ‑ részben helyi döntéshozókról beszélek persze ‑, hogy elegendő egyetlen helyszínen felnőtt háziorvosi ügyeletet ellátni Miskolcon. Korábban szokták ezt mondani helyben is, hadd idézzek itt egy helyi szólást, hogy ha Miskolc keleti és nyugati fekvéséből adódóan a Sajó-parttól Ómassáig néznénk a térképet és ezt ráterítenénk Budapest térképére, még az is lehet, hogy kétoldalt lelógna róla. Tehát nyilván az észak-déli kiterjedése nem nagyon hosszú a városnak, de kelet-nyugati irányban egy nagyon nagy távolságot ölel föl. Ráadásul a háziorvosi ellátás tekintetében még a környező településeknek egy részét is ellátja az ügyelet tekintetében. Ezért nem elegendő, ha a belvárosban van egy ügyelet. Néhány éve megszűnt a diósgyőri felnőtt háziorvosi ügyelet. Rengeteg lakossági panasz van abban a tekintetben, hogy nehezebben jutnak el, ha problémájuk van, nagyobb távolságokra kell utazniuk, akár több jegy igénybevételével a tömegközlekedésben, vagy adott esetben taxit kell igénybe venniük. Ez olyan költség, amit néhányan már nem vállalnak, és inkább nem jutnak el a megfelelő orvosi ellátáshoz akkor, amikor szükségük van erre.

A sajátos miskolci helyzet kapcsán azt kérném önöktől, hogy próbáljanak meg találni többletfinanszírozást az ilyen adottságokkal rendelkező településeknek is. Sok egyedi megoldás is szükséges ahhoz, hogy mindenki a helyzetétől függetlenül megfelelő egészségügyi ellátásban részesüljön. Ez úgy érhető el nálunk, ha Diósgyőrben újranyílik a felnőtt háziorvosi ügyelet.

Köszönöm, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)