Földi László (KDNP)

FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt azzal a céllal fogadtuk el az előző ciklusban, hogy azonosítsa és összegyűjtse a magyar nemzeti értékeket, kiválassza ezeken belül a hungarikumokat, s lehetővé tegye a minél szélesebb körben való megismerésüket. A törvényben a nemzeti értékek és így a hungarikumok definiálásakor egy szerteágazó, több tudományterületet lefedő fogalom szerepel, amelyen belül nyolc kategória különíthető el. A tárgyi javakon túl nemzeti értéket képviselhet egy szolgáltatás, például a védőnői szolgáltatás, vagy egy szellemi termék, például gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka.

2015 januárjáig összesen 107 kiemelt nemzeti értéket regisztrált a Hungarikum Bizottság, amelyek közül 42-t nyilvánított hungarikummá. Időközben mind a 19 megyében megalakult az értéktár bizottság, és 486 település is létrehozta azt, eddig 1351 települési és 518 megyei értéket vettek számba. Ezzel párhuzamosan a külhoni értéktár is több mint száz értékkel gazdagodott. Ebbe a sorba kapcsolódva az idén Cegléden zárult a Pest Megyei Értéktár konferenciasorozat április végén.

A Ceglédet, Nagykőröst és Abonyt magába foglaló Dél-Pest megyében különösen fontos a hagyományok ápolása, a nemzeti értékeink védelme. Egy Pest megyei imázs kialakításában fontos lépés ez, tisztában kell legyünk azzal, mit tartanak fontosnak, mit tartanak értéknek a településeink. A Pest Megyei Értéktárban eddig 35 érték található, de folyamatosan jelentkeznek az újak. Ilyen javaslatok fognak hamarosan érkezni Ceglédről is, mint például a ceglédi kajszibarack, a ceglédi kanna, a ceglédi Református Nagytemplom vagy az egyedülálló Dobosgála és Dobmúzeum.

A kormány 4649. számú törvényjavaslata a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi törvény módosítására irányul a törvényi szintű rendelkezések egyértelművé tétele céljából. A szabályozás megalkotása során számos kérdést még nem lehetett pontosan tisztázni, illetve egyes esetekben a gyakorlati alkalmazás során derült fény arra, hogy még további kiegészítő szabályozások is szükségesek. Továbbfinomodott az egyes fogalmak köre és értelmezése, mint ahogy az államtitkár úr is említette, Pócs képviselőtársam is említette, országhatáron túli települési, illetve tájegységi értéktárat kizárólag a MÁÉRT-ban részt vevő államok szervezete által támogatott személyek és önkormányzatok hozhatják létre.

Fontosnak tartom ‑ többen elmondták előttem ‑, hogy bővül a Hungarikum Bizottság, újabb három minisztérium tud belépni ebbe a rendszerbe. Azt is jó érzéssel hallgattam és hallottam, hogy számos olyan dolog kikerül a Hungarikum Bizottság számára azon meghatározott feladatok közül, amelyek eddig célszerűtlenek voltak, nem voltak megfelelőek, okafogyottá váltak.

Egyes szabályokról bebizonyosodott, hogy azok törvényi szintű szabályozása indokolatlan, ilyenek például a törvény Magyar Értéktár alcím alatt szereplő, az egyes helyi szintű értéktárak adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések. Ezek a rendelkezések a javaslattevő szándéka szerint a jövőben alacsonyabb szinten lennének szabályozva.

Az értelmező rendelkezések és a különböző fogalommeghatározások pontosítása jelentős részét képezi a javaslatnak. Ezeken kívül több módosítás arra irányul, hogy megszüntesse a jogszabály-szerkesztési következetlenségeket, vagy helyesírási pontatlanságokat javítson.

Összefoglalva kijelenthető, hogy a módosítások szükségesek, azokat az alkalmazás során szerzett tapasztalatok igazolják. Tudjuk, mekkora érték van a kezünkben, a mi dolgunk az, hogy ezekkel a kincsekkel jól sáfárkodjunk, megóvjuk a jövőnek, hiszen a magyar nép egyedi azonosítóiról van szó. A KDNP frakciója támogatja az előterjesztést, és erre ösztökéli kedves képviselőtársaimat is. Köszönöm, elnök úr.