Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy olvasgattam ezt a tervet, azon merengtem, hogy tulajdonképpen szavazhatnék én a Fideszre is, ha a Fidesz néha azt csinálná, amit leír. Mert olyan szép dolgokat ír le nagyon sokszor, ami támogatandó lenne. A baj az, hogy mindig más irányba megy, mint amit leírt. És itt mondhatnám a vidékstratégiát meg egy halom más dolgot, amikor teljesen eltért az eredeti iránytól. De ez a stratégia is nagyon szimpatikus, jó irányokat vet fel. Tulajdonképpen támogatandó az a stratégiai ambiciózus célkitűzés, ami ebben szerepel. Bocsánatot kérek, szeretnék helyesbíteni: azt mondtam, ritkán követi azt, amit ígér, a földosztásban, földrablásban, trafikban meg ilyenekben folytatták tényleg, tehát néha megtartották, de az összes többire gondoltam most.

Rátérve erre a stratégiára, átnéztem a teljes anyagot. A magam részéről azt gondolom, hogy egy ilyen jellegű, részben politikai célokat szolgáló stratégiának ennél lényegesen részletesebbnek nem kellene lennie. Nagyjából átfogóan kezeli a helyzetet. Hadd mondjam el, hogy az első 45 oldalig jóformán azt mondhatom, hogy abban semmi kivetnivalót, hibát nem találtam. Véleményem szerint teljesen korrekt helyzetértékelést ad. Azt feltételezem, hogy ezt szakemberek csinálták és nem fideszesek, mert gyakorlatilag valós képet ad Magyarország természeti állapotáról, akár az erdők állapotáról, akár a vadgazdálkodással kapcsolatos problémákról. Teljesen valós képet ad a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek helyzetéről. Valljuk meg, hogy ezek az eredmények nem nagyon megnyugtatóak. Ha azt nézzük, hogy a közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzete hazánkban közel 60 százalékban nem kielégítő, ha a közösségi jelentőségű fajok helyzete 53 százalékban nem kielégítő, akkor lássuk be, hogy ezek megpróbálnak minden bizonnyal reális képet adni.

Ugyanígy külön nagy örömömre szolgál, hogy kiemelten, önálló fejezetként kezelik a gyepgazdálkodás és legeltetéses állattartás viszonyait. Nyilvánvalóan itt is azt a rendkívül kedvezőtlen tendenciát, ami a rendszerváltás óta zajlott, teljesen tényszerűen írja le. Leírja azt, hogy a legeltetéses állattartás miként szorult vissza, az országban hogyan csökkent a gyepművelési ágban lévő területek. Tehát teljes mértékben szimpatikus volt az, hogy megpróbált ebben is következetes, valós képet adni. Ez ugye, nem minden esetben így történik, amikor a kormány saját helyzetét értékeli, tehát tényleg örvendetes volt ez.

Az erdőállomány tekintetében hadd mondjam el, amikor a természetes erdők és a természetszerű erdők arányát néztem a faültetvények és kultúraerdők tekintetében, megint teljesen jó helyzetértékelést kaptunk. Viszont hadd említsem meg, hogy nem olyan régen, amikor az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos jogszabályokat tárgyaltuk, akkor a Fidesz nem támogatta azt a módosító indítványt, amelyben kezdeményezte képviselőcsoportunk azt, hogy végre ideje lenne, hogy megkülönböztessük a faültetvényeket az erdőktől, és a biológiai, ökológiai értelemben vett erdő a művelési ág tekintetében a földhivatali nyilvántartásban is elkülönüljön. Milyen sokat jelentene most az a biológiai sokféleség stratégiában, ha ez a művelési ágban való különbség megjelenne!

Következetesen használja adatforrásként a rendelkezésre álló tudományos hátteret, a Szent István Egyetem Országos Vadgazdálkodási Adattárában aggasztóak azok a grafikonok, amelyek akár a nagyvadállomány növekedéséről, akár az őshonos apróvadállomány csökkenéséről szólnak. Nyilvánvalóan ezek rámutatnak azokra a feladatokra, amelyek e tekintetben szükségesek. És akkor elérünk a 43. oldalig, ahol viszont a nemzetközi finanszírozások során a biológiai sokféleség megőrzési szempontjai nagyobb mértékű érvényesítéséről van szó.

Itt már rögtön van egy kis gondom, mégpedig az, hogy a korábbi években, az önök által bírált MSZP-s években az akkori kormányzat számos problémája mellett azért egyvalamit megtett: nem volt olyan LIFE-program, hogy ne tette volna hozzá a nemzeti önrészt, hogy ösztönözze a pályázókat. Jelen pillanatban még a kormányzati pályázóknak is úgy kell kuncsorogniuk, hogy meglegyen az önerő, és máshonnan kell szerezni forrásokat. Márpedig az ilyen jellegű európai uniós források támogatási intenzitása jelentős mértékben lecsökkent. Tudok mondani konkrét példákat, hogy most hol és milyen helyzetekben kellett megoldani másképp az önerő mértékét. Tehát amikor ezt tervezzük és a biológiai sokféleség megőrzéséről beszélünk, akkor nagyon fontos lenne, hogy ehhez szintúgy, mint a környezetvédelmi programhoz, a megfelelő forrásokat hozzárendeljük.

Nos, eljutottunk a 45. oldalig, ameddig azt mondom, hogy helyzetértékelés tekintetében teljes mértékben egyet tudtam érteni a helyzetelemzésekkel, jelentős részben elfogadtam azokat. És itt kezdődik egy rettenetesen rosszul szerkesztett és szinte áttekinthetetlen táblázati rendszer, ami viszont még mindig szakmailag támogatható. Azt gondolom, teljes mértékben jó, hogy a stratégiában ezt a 20 pontot megfogalmazta a tervezet. Viszont innentől kezdve a stratégiai terv maradék része nemcsak áttekinthetetlen, hanem problémás is.

Magyar Zoltán képviselőtársam egy perccel ezelőtt említette azt, hogy a kereskedelem által veszélyeztetett fajok, a CITES-egyezmény alá tartozó fajok milyen helyzetben vannak. Nem tudom, látta-e képviselőtársam, hogy milyen forrásokat rendel hozzá a stratégia. Nulla, nincs hozzárendelve forrás. A 18. pontban egyetlenegy forrás sincs hozzárendelve. Ez így van a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésből és használatukból származó hasznok igazságos megosztásában és a 20. pontban, a nemzetközi források biztosításakor a biológiai sokféleség megőrzése szempontjainak érvényesítésében.

Ehhez az utolsó három ponthoz, ugye, mindenütt szerepelnek az X-ek, hogy milyen forrásból kerülnének megvalósításra, ahol egyetlenegy forrás nincs megnevezve. Nem tudjuk, hogy ez a kormányzati szándék hiányát jelenti, vagy csak egy táblázati szerkesztési probléma, amit módosítani kell. Valóban, ez a táblázat adja nekünk a legtöbb fejtörést, első részben azért, mert nem rendel hozzá forrásokat. Tehát nem tudjuk azt, hogy ezeket a célokat hogyan akarja megvalósítani. Nyilvánvalóan, finoman szólva is csúsztatás az, amikor megnevezek valamilyen forrást, de annak a pénzügyi hátterét nem írom le.

A finanszírozási táblázat, mondjuk, a Magyarországon strukturális alapként nyilvántartott európai uniós alapokat vagy akár az EMVA-t egyben kezeli a „Zöld forrás” magyarországi finanszírozási rendszerével. Ez azért mulatságos, mert az egyik esetben százmilliárdos nagyságrendekről beszélünk, a másik esetében 72 vagy 90 millió forintról beszélünk. És ezeknek az egyenrangú X-szel történő jelzése semmiképpen nem tükrözi a stratégiához rendelt forrásigény hátterét. Ez nagyon nagy probléma, ez az utolsó része ennek a fejezetnek, hiszen nem látjuk azt, hogy a 20 pontban megfogalmazott célok, amelyek, mint mondottam, támogathatóak és pártunk részéről is örvendetesek, ha valóban lenne kormányzati szándék ezek megvalósítására, hogyan is lesznek finanszírozva. Hogyan lesz meg a költségvetési háttér ezek rendezésére?

Ugye, a 70. oldalon kezdődik a pénzügyi eszközrendszer, itt van az, amit mondtam, hogy a 18., 19. és 20. ponthoz egyáltalán nincs is rendelve semmilyen forrás. De sok más tekintetben, úgy érzem, ez bővíthető lenne. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnak például lényegesen több lehetősége lenne a LEADER-en keresztül akár tudásbázis-fejlesztésre, akár a biológiai sokféleséggel kapcsolatos tájékoztatásra, hiszen erre volt példa az előző ciklusban is.

Ezeket jó lenne átgondolni, mert ha párbeszéd lenne a Miniszterelnökséggel és a Miniszterelnökségen a vidékfejlesztési államtitkársággal, akkor még lehetne bővíteni szerintem ezeket a jogcímeket úgy, hogy ezt a stratégiai célt lényegesen jobban tudja segíteni.

Másik stratégiai problémának érzem a finanszírozás mellett azt, hogy a 4.2 táblázat ‑ ez a legszörnyűbb táblázat az egészben, ugyanis a célkitűzések számát megnevezi 1-től 20-ig, és utána mindig vissza kell a stratégiában menni, hogy mik is ezek – meg­határozza a minisztérium, a központi területi szakigazgatási szervek és egyéb szervek feladatait. Nos, véleményem szerint ez teljesen átgondolatlan. Nyilvánvalóan 1-től 20-ig be van ikszelve minden a Földművelésügyi Minisztériumnak, de onnantól kezdve elkezd széthullani az egész. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának például nincs feladata az ismeretterjesztésben meg a szemléletformálásban. Miért? Az iskolákban nincs erdei iskola vagy nem lesz környezeti nevelés, jeles zöld napok? Miért ne lenne feladata?

(18.40)

Ugyanígy a Honvédelmi Minisztériumnál, habár be van írva, de semmilyen feladathoz nincs odatéve egyetlen X sem, tehát nem tudjuk, hogy őneki a szerepe ebben mi is lesz, a honvédelmi területeken levő természeti értékekkel akkor ki fog foglalkozni. Ugyanígy érdekesség az, hogy mondjuk, erdővagyon-gazdálkodásban vagy néhány dologban a nemzeti parki igazgatóságok a 8., 10., 12. jogcímnél teljes mértékben kimaradtak a végrehajtásból. Ez védett fokozat, ami erdők esetében például kifejezetten probléma.

De ugyanígy probléma az, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal mindössze két jogcímen, a 11., 12. jogcímen lett megnevezve végrehajtó szervként, holott lényegesen több finanszírozást tud megvalósítani, például a negyedik pilléres támogatásokból lényegesen több feladattal. A legnagyobb problémát ott látom, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek ‑ amit a szöveg is így említ, megint minden bizonnyal arról van szó, hogy benyújtás előtt nem lett aktualizálva, csak azt nem tudom, hogy ilyenkor mi történik, majd egy hónap múlva visszahozzák, hogy átírják ezeket kormányhivatalokká, vagy így marad-e, de még egyszer mondom, elfogadom az indokát államtitkár úrnak. Tehát a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeknél gyakorlatilag négy jogcímet említ meg, ahol szerepe van. Az összes többi engedélyeztetésnél elvonja ezeket a jogcímeket. Tehát ott lényegesen több, gyakorlatilag majdhogynem minden elemén keresztül lenne feladata és felelőssége az engedélyező hatóságnak. Nem lehet biológiai sokféleséget védeni úgy, ha az építési engedélyeztetés, vagy bármi más, ami egy kormányhivatalhoz tartozik, ne lenne itt megnevezve!

Ugyanígy ‑ megint visszamegyek azért csak, hogy Magyar Zoltán képviselőtársamra visszautaljak, mondjuk, a veszélyeztetett fajok kereskedelmével kapcsolatban ‑ a rendőrségnek mindössze ehhez az egy akcióhoz, a 18-ashoz van bejelölve a szerepe. Az illegális fakivágások mennyisége védett területeken, az illegális kilövések védett fajok esetében, általános természetpusztítás, általános környezetpusztítás, mindegyiknél ott kellene lennie a rendőrségnek, és sehol nincs, és nincs megnevezve ugyanezeknél a Belügyminisztérium sem! Tehát ezeknél a végrehajtó feladatoknál nincs letisztázva ez a táblázat, ami azért probléma, mert a stratégia végrehajtásánál jelentkezni fog az a háttér, hogy ki a felelős, ha ez pontosan nem deklarálja azt, hogy kiknek kell ezeket az akciókat végrehajtaniuk.

Összességében, átnézte ezt rajtam kívül más is egyébként a frakcióban, és az volt a benyomásunk, hogy tudjuk támogatni és tudjuk elfogadni ezt a javaslatot, mert irányai tekintetében véleményünk szerint támogatandó, de az biztos, hogy a záróvitáig, illetve a szavazásig ezeket a hiányosságokat legalább, amelyek a 4.2. táblázatban vannak, tehát amikre az intézményi eszközrendszer megvalósításánál utaltam, ezeket mindenképpen pótolni célszerű. Igazán boldogok akkor lennénk, ha számszerűsítve lennének a finanszírozás hátterét teremtő rendszerek, mert megint ugyanaz elmondható, mint amit a nemzeti környezetvédelmi programnál elmondtunk, hogy forrásháttér nélkül nem jelent biztosítékot arra, hogy ez a biológiai sokféleség megőrzéséhez hozzá fog járulni.

Nagyjából, azt gondolom, hogy azok, akik szakpolitikusként ezzel foglalkoznak a különböző frakciókban, akár államtitkár úr, tisztában van azzal, hogy milyen problémáról beszélünk, tehát naponta hogyan veszítünk el fajokat szerte a világból, hogyan csökken a biológiai sokféleségi index szerte Európában, hogyan hozunk egyre rosszabb mutatókat agrárélőhelyeken történő biológiai sokféleségben, tehát ha ez a nemzeti stratégia alkalmas lesz arra, hogy az ágazati szakpolitikákat, beleértve, mondjuk, ebbe az agrártámogatási rendszereket, valamilyen szinten befolyásoljuk, akkor ez használható lesz és jó lesz. Ha erre annyi lesz a szándék, mint az elmúlt négy évben volt vagy mint a második Orbán-kabinetben, akkor sajnos ez csak papírgyártás, és egymás idejét raboljuk itt, mert nyilvánvalóan akkor ez semmit nem fog érni.

Ismét azt tudom kívánni államtitkár úrnak, hogy legyen meg a kormányzati szándék és a megfelelő háttér ennek megvalósításához, és abban bízom, hogy a 2016-os költségvetés tárgyalása során az ennek a stratégiai tervnek a megvalósításához szükséges pénzügyi források tervezését látni fogjuk a költségvetésben.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Schmuck Erzsébet tapsol.)