Magyar Zoltán (Jobbik)

MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kell kezdenem, mint az előző két javaslatnál is, hogy a Jobbik fogja tudni támogatni az előttünk fekvő, a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló nemzeti stratégiát. Szeretnék gratulálni a készítőinek. Azt hiszem, hogy a stratégia részletes háttere, illetve maga az elkészítése is megérdemli azt, hogy ezt a gratulációt elmondjam itt szóban is. A Jobbik egyébként minden hasonló kezdeményezést támogat, csak itt is azt hiányoljuk, hogy e mögé a forrásokat a kormány nem szokta mellérakni. Én is biztatnám a kormányt, ha már most tárgyaljuk hamarosan a jövő évi költségvetést, akkor nézzük már meg, hogy ezen stratégia megvalósításához érdemben hol tudunk olyan eszközöket hozzárendelni, amelyek aztán azt ezen keresztül meg is tudják majd valósítani, és 2020-ban majd itt a Ház falai között arról tudunk beszélgetni, hogy végre egy stratégia 90 százalékosan megvalósult, és mindenki örömére vált.

Néhány apró pontot szeretnék kiemelni a tájsokféleség és az ökológiai tájpotenciál témakörnél. Itt meg kell említeni a tanyafejlesztési programot, ami, azt gondolom, kihatással lehet ezen pont megvalósítására, és nagy örömünkre szolgálna, ha mondjuk, nem az V. kerület lenne jövőre a legnagyobb nyertese a tanyafejlesztési programnak. Azt hiszem, hogy akkor ez a pont mindjárt előrébb járna, és komolyabban vehetnénk. Éppen a tegnapi napirend utáni felszólalásomban érintettem egy olyan témát, aminek a megoldása az lehet, hogy a táji sokféleséget és az ökológiai tájpotenciált megőrizzük. Itt a fecskék problémáját említettem, ami már ma is szóba került, mégpedig azt, hogy öt éven belül a három faj közül egyet sem tisztelhetünk hazánkban, ha így folyik tovább minden. Erre is kihatással lehet.

Megemlíteném még a mezőgazdaságunk biológiai alapját képező genetikai erőforrásokat. Örülök, hogy legalább kommunikációs szinten nagyobb hangsúlyt fektet ez a kormány erre a területre, mint az elődei, ez mindenképpen előrelépés. Ugyanakkor írásbeli kérdéseim sokaságában foglalkoztam egy-egy konkrét esettel, ami bizony azt bizonyította, hogy gyakran csak kommunikációs szinten marad meg ez a probléma. Gondolok itt a kárpáti borzderes kérdéskörére, vagy éppen a Hévízi-tóban a vadponty-populációra, ami mind-mind olyan terület, ami nem kapott elég figyelmet a kormány részéről, hiába hívtam fel ezekre írásbeli kérdésekben is a figyelmet. Ezúton is szeretném ezeket államtitkár úr figyelmébe ajánlani.

Az erdőgazdálkodás területén, ha már a biológiai sokféleség megőrzéséről van szó, szintén van mit elmondanunk. Volt itt korábban ellenzéki felvetés azzal kapcsolatban, hogy az erdőkre is többféle szemüvegen keresztül kellene tekinteni, hiszen egyáltalán nem azonos minőséget képviselnek a biológiai sokféleség szempontjából. Jó lenne, ha ez jogszabályban is megjelenhetne.

A vadgazdálkodást szintén érinti a stratégia. Nagyon várnánk már a vadászati törvény módosítását. 2010 óta vagyok az Országgyűlésben, azóta gyakorlatilag félévente folyamatosan valamelyik államtitkár feláll, és a legkülönbözőbb felvetésekre elmondja, hogy már csak hónapok vannak hátra, és megszületik az új jogszabály. Ennek tükrében sokkal inkább tudnánk értelmezni ezt a stratégiát is, ha ezt ismerhetnénk, hiszen számtalan olyan problémát, konfliktusforrást tudunk a vadgazdálkodás területén, ami jelenleg nincs kezelve. Erre is biztatnám államtitkár urat, ha esetleg valami konkrétumot tud ezzel kapcsolatban, akkor ossza már meg velünk, hiszen már a szakma is régóta várja ezt a változást.

A halgazdálkodással kapcsolatban is olvastam az anyagot, nagyon pontos képet fest a hazai helyzetről. Tudom, hogy ez nemcsak a magyar kormány hatásköre, illetve nemcsak a magyar kormányon múlik, de megemlíteném a Vaskapu környéki problémát, ami a halgazdálkodásra komoly hatással van. Ha mást nem mondok, talán azt érdemes itt megemlíteni, hogy ha jól rémlik, hat konkrét őshonos halfaj eltűnésében is szerepet játszott a Vaskapu szakmaiatlan és a halak szempontjait figyelembe nem vevő megvalósítása. Ezzel kapcsolatban is nemzetközi tárgyalások voltak a közelmúltban. Nem tudom, ezek hogy állnak, lesz-e ezzel kapcsolatban valami előrelépés, valamilyen hallépcső kialakítására akár európai uniós források bevonásával van-e mód, van-e erről bármilyen információ. Ez szintén sokat lendítene azon, hogy ez a stratégia úgy fejeződjön be, hogy aztán örömteli vége legyen, mindenkinek az igényeit kielégítse, és elérje a célját.

A vízgazdálkodást ma már érintettem egy korábbi témánál. Itt is szeretném elmondani, hogy hazánk ezen a téren rengeteg bepótolandó problémával küszködik. Ahogy említettem, nem normális állapot az, hogy az évszázad árvizét követően néhány hónappal aszállyal küszködik az egész ország. Érdemes megemlítenem azokat a sok száz éven keresztül jól működő tájhasznosítási formákat, amelyek a modern kori vízgazdálkodás következtében teljesen eltűntek. Itt gondolok a fokgazdálkodásra, ami szintén a biológiai sokféleség megőrzését segítené, ha ilyen tájhasználati módszerek elterjesztését segítenék. Korábban ezzel kapcsolatban is voltak hangzatos ígéretek, de a gyakorlatban ezekből sem valósult meg semmi.

Az inváziós, idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy nyilván ez sem csak a kormány feladata és problémája. Itt egy európai összefogásra lenne szükség, de azt látom, hogy az európai intézményrendszer nagyon lassan reagál ezekre az özönfajokra, gyakran egy évtized eltelik, mire a szakértők segélykiáltása eljut a döntéshozókig, és megértik azt, hogy egy-egy faj megjelenése milyen kockázatokat rejt. Sokszor tapasztaltuk azt, hogy egy-egy özönfaj megjelenését még az észlelés időpontjában vagy ahhoz közeli időpontban meg lehetett volna állítani, kiszorítani, kordában tartani, de mire eljutott a döntéshozókig, addig olyan mértékben szaporodott el egyedszámban és akkora területet hódított meg egy-egy özönfaj, hogy bizony már nem tudunk vele mit kezdeni. Brutális, drámai adatok látnak napvilágot hazánkban arról, hogy a puhatestűeknél, a halaknál, a rákoknál milyen mértékben terjedtek el ezen idegenhonos fajok, és bizony azon kívül, hogy kiszorítják az őshonos fajokat, rengeteg olyan betegséget hurcolnak be, amelyekkel szemben az őshonos fajok képtelenek védekezni. Nem akarom most az időt húzni, de államtitkár úr is tudja, hogy rengeteg példát lehetne erre felhozni.

A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos kormányzati hozzáállás kommunikációs szinten támogatandó. Azt hiszem, nem is volt olyan ügy a Ház előtt, ami ennyire egységesen lett volna képviselve, minden parlamenti frakció minden genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos jogszabálynál, az Alaptörvénytől egészen a különböző határozati javaslatokig felállt, és egyöntetűen elmondta, kiállunk amellett, hogy hazánk az ilyen módosított szervezetektől mentes maradjon a továbbiakban is. Ugyanakkor például az emberi táplálkozás, az élelmiszerek területén már nem vagyunk ennyire őszinték, és tudom, hogy nagyon sok problémával összefügg, hogy hogyan pótoljuk azokat a fehérjenövényeket, amelyek genetikailag módosítottként érkeznek be, és etetjük fel az állatokkal, aztán később persze mi fogyasztjuk el. Tudom, hogy ez nem egyik napról a másikra megtörténő lépés, nemcsak egy döntés kérdése, de jó lenne, ha ez a fehérjestratégia már nemcsak kommunikációs szinten létezne, hanem a gyakorlatban is tapasztalhatnánk a lépéseit.

A kereskedelem által veszélyeztetett fajoknál is azt kell mondanom, hogy ez szintén egy összeurópai probléma. Elég lassan reagálnak a hatóságok arra, hogy egy-egy divat, egy-egy hóbort hogyan terjed el az állattartók körében. Mire észrevesszük, hogy a kis létszámú populáció emiatt megcsappan, gyakran már késő.

(18.30)

Jó lenne ezeket komolyan venni. Én ajánlom azt, hogy például az ország legismertebb keresőoldalain a hatóságok gyakrabban nézzenek körül. Most próbaképpen néhány fajt beütöttem ezeken az oldalakon, akár a Google-t is ajánlom, és bizony nem egy olyan, a kereskedelem által veszélyeztetett, védett, akár CITES-kategóriás faj került elő, amelyekhez nem voltak meg a megfelelő engedélyek, és így is eladásra szánták őket. De természetesen nagyon jó, hogy ez a stratégia tartalmazza, nem ezért hoztam fel, csak hogy a gyakorlatban, a végrehajtáskor figyeljünk oda ezekre, és a hatóságok is kapjanak megfelelő erőforrást arra, hogy ezen stratégia végrehajtását maradéktalanul véghez tudják vinni.

Nem megyek végig a többi ponton, ezeket tartottam most fontosnak megemlíteni. Még egyszer gratulálok az elkészítőknek, és remélem, hogy megfelelő forrást is biztosít a kormány ahhoz, hogy ez a stratégia véghezvihető legyen. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)