Dr. Vejkey Imre (KDNP)
2015-05-11 · 71. ülésnap · napirend előtti felszólalás · 5:23Szöveg4 255 karakter · 8 bekezdés · JSON
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Európában és benne Magyarországon a nyugati kultúrát megrendítheti, ha a központi összetartó eleme, a kereszténység megrendül. Mindszenty hercegprímás úr ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha lesz egymillió imádkozó ember, akkor nem féltem Magyarországot; Schuman pedig úgy, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Mi, kereszténydemokraták e hitvallások védelmezői vagyunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Korunk nyugati civilizációjában érzékeny kérdéssé vált a különböző társadalmi normarendszerek viszonya. Szekuláris világunkban a választópolgárok többsége és ezáltal a mandátumszerzés érdekében az egyes politikai pártok is hajlanak az objektív erkölcs létének az elutasítására, vagyis a természetjogi gondolkodás elutasítására. A természetjog azonban újból és újból előbukkan a történelem minden olyan pillanatában, amikor az emberi együttélés szemszögéből a politika válaszúthoz érkezik, hiszen az emberi-társadalmi együttélésre vonatkozóan fogalmazza meg a végső elveket.
Az erkölcsi kérdésfeltevések elodázhatatlansága és politikai szükségszerűségek vállvetve támogatják a természetjog örök időszerűségét. Természetjog mindig az ember alkotta úgynevezett pozitív jog megkérdőjelezhetőségével kapcsolatban kerül elő. Ezen tulajdonsága, például a „Ne ölj!” parancs azon alapul, hogy objektív és állandó értékek valóságát adja. Mivel pedig objektív és állandó, szemben a kérészéletű és esetleges pozitív joggal, ezért az általános és örök érvényű jogot jelenti. Napjaink egyik ilyen feszítő kérdésfelvetése, vitakérdése a halálbüntetés bevezethetőségének, illetve bevezethetetlenségének a kérdése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, kereszténydemokraták elismerjük, hogy egy társadalomnak meg kell védenie önmagát a társadalomra veszélyes bűncselekményektől és azok elkövetőitől nemcsak az egyén, hanem a közösség szintjén is. Ha a bűncselekmény elkövetője olyan súlyos bűncselekményt követ el, hogy az a közösségre nézve rendkívüli veszélyt jelent, akkor az elkövetőt elkülönítik a társadalom egészséges szöveteitől, vagyis börtönbe zárják. Tagadhatatlan, hogy a történelem folyamán voltak olyan időszakok, amikor az elkülönítés lehetetlen volt, vagy rendkívül komplikált és veszélyes lett volna, ezért a bűncselekmény elkövetőjét halálra ítélték és kivégezték.
A XXI. század Magyarországán azonban a magyar állam olyan büntetés-végrehajtási lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel ártalmatlanná tudja tenni az élet elleni bűncselekmény elkövetőit anélkül, hogy megfosztaná életétől. Prevenciós jelleggel szokták még a halálbüntetés mellett érvelők a bevezetése szükségességét mondani, mondván, hogy a halálbüntetésnek elrettentő hatása van, vagyis álláspontjuk szerint képes visszatartani az élet elleni bűncselekmények potenciális elkövetőit szándékuk megvalósításától. Ezzel szemben a tény az, hogy mindezek nem bizonyíthatók, sőt úgy tűnik, hogy egy élet elleni bűncselekménynek a halálbüntetéssel való fenyegetettsége a potenciális elkövetőre általános bűnmegelőző jelleggel rendkívül csekély jelleggel vagy egyáltalán nem bír. A potenciális bűnelkövetőre a büntetés elkerülhetetlensége bír valódi prevenciós jelentőséggel. Egyébként nincs olyan ország Európában, ahol a halálbüntetés eltörlése után a XX. század folyamán nőtt volna az emberölések száma, sőt ez a szám minden érintett országban csökken.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amíg az ítélkezést emberek végzik, addig hiba lehetősége sem zárható ki. A híradásokat hallgatva rendszeresen hallunk olyan ügyekről, melyekben a bíró tévesen állapította meg valakinek a bűnösségét. Az el nem követett bűncselekmény miatt leült éveket, bár nem lehet meg nem történtté tenni, de legalább ott van a tévedés észrevétele után az élet folytatásának lehetősége, ami a kiszabott halálbüntetés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) esetén már nem áll fenn.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy erkölcsi felelősség terhelné azon törvényhozókat, akik indítványoznák vagy megszavaznák, hogy Magyarországon a halálbüntetés a kommunista diktatúra után újra bevezetésre kerüljön.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból és az LMP soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Vejkey Imre — 2015-05-11, napirend előtti felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/71-26.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-71-26,
title = {Dr. Vejkey Imre — 2015-05-11, napirend előtti felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/71-26.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}