Szászfalvi László (KDNP)

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KNDP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány tavaly december 12-én döntött az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés bővítéséről az 1732/2014. számú kormányhatározatban, amely kimondja, hogy a kormány egyetért azzal, hogy a kisgyermekeket ellátó intézményrendszerben minél szélesebb körben szükséges térítésmentesen biztosítani az étkeztetést. A kormányhatározat értelmében el kell készíteni a vonatkozó jogszabályok módosítását a bölcsődékben és az óvodákban nevelt gyerekek ingyenes étkeztetésének bővítése érdekében. E feladat végrehajtása érdekében került elénk ez a törvényjavaslat, a Gyvt. gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályainak módosítása érdekében.

A javaslat értelmében bővül a bölcsődében és az óvodában ingyenesen étkezők száma, de a tehetősebb, háromnál kevesebb gyermeket nevelő szülőknek továbbra is térítési díjat kell fizetniük a jövedelemhatártól függően. A bölcsődében és az óvodában az ingyenes étkezésre való jogosultság a javaslat értelmében 2015. szeptember 1-jétől kiterjed a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekeken kívül a jelenleg 50 százalékos étkezési térítési díjkedvezményre jogosult gyermekekre, három vagy több gyermeket nevelő családok gyermekeire, tartósan beteg és fogyatékos gyermekekre, és azon két vagy egy gyermeket nevelő szülők gyermekeire, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130 százalékát. Jelenleg csak maga a tartósan beteg, fogyatékos gyermek jogosult a kedvezményes étkezésre, az egészséges testvére nem. A javaslat a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő szülő másik gyermekére is kiterjeszti az ingyenes étkezés lehetőségét, elismerve ezzel, hogy az ilyen család nagyobb terhet visel a gyermekei felnevelésével.

Tisztelt Országgyűlés! Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítása a szülőnek a jövedelméről való önbevallásán, nyilatkozatán alapul. A javaslat értelmében a szülői jövedelemnyilatkozatban foglaltakat sem előzetesen, sem utólagosan nem vizsgálja sem az intézmény, sem a települési önkormányzat jegyzője. A jövedelemről történő nyilatkozat benyújtása csak az egyéb okból ingyenes étkeztetésre nem jogosult családokat, azaz a háromnál kevesebb gyermeket nevelő, továbbá a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult családokat érinti.

A javaslat meghatározza, hogy a jövedelem számításánál mely személyi kört kell közös háztartásban élő családtagként figyelembe venni, továbbá rögzíti, hogy az ingyenes vagy kedvezményes étkezésre való jogosultság megállapítását a családba fogadó gyám a saját és a gyámság alatt álló gyermekek vonatkozásában is kérheti. A bölcsődében a fenntartó döntése alapján az étkeztetés mellett a gondozásért is kérhető térítési díj, a javaslat csak az étkeztetés tekintetében bővíti a térítésmentességre jogosultak körét, a gondozási díj vonatkozásában nem.

A kormány döntése értelmében 2015. július 1-jétől a szakiskolák és szakközépiskolák fenntartásáért, illetve szakmai irányításáért az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel, amely ettől az időponttól közel ötszáz iskolát vesz át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. Emiatt szükséges a Gyvt. gyermekétkeztetésre vonatkozó ezen szabályainak a módosítása. A Gyvt. jelenleg hatályos szövege értelmében az iskolák tekintetében a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményekben étkezőkre terjed ki.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolatot hadd mondjak a létszámokról és nagyságrendekről, bár az előttem szólók is már beszéltek természetesen erről. A kormány 2015. szeptember 1-jétől kiterjeszti az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés lehetőségét a jelenlegi 92 ezer főről várhatóan 321 ezer főre. Jelenleg az óvodások 98 százaléka, 316 ezer gyermek, a bölcsődéseknek pedig 81 százaléka, 26 ezer fő tud étkezni az intézményekben. Ez együttesen 343 ezer érkezésre jogosult gyermeket jelent a két intézménytípusban összesen. Ennek a 343 ezer főnek jelenleg mintegy negyede, 27 százaléka, 92 ezer, szociálisan rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családban élő gyermek ingyenesen étkezhet.

A fentiekhez hozzá kell még számolnunk az óvodáztatási korhatár három évre módosítása miatt az étkeztetés körébe újonnan bekerülő, körülbelül 15 ezer gyermeket, akiknek túlnyomó része szintén ingyenesen étkezhet majd. Ennek alapján a bölcsődékben és az óvodákban étkező gyermekek száma a 343 ezerről várhatóan 358 ezer főre, ezen belül az ingyenesen étkezőké 3,5-szeresére, arányait tekintve 27 százalékról 90 százalékra fog emelkedni.

Tisztelt Országgyűlés! A gyermekétkeztetésre fordított összegek ezzel együtt tovább emelkednek, bár itt még meg kell jegyezni, hogy 2010-2015 között is jelentősen, 29 milliárd forintról 58 milliárd forintra, azaz a duplájára növelte a kormány ezeket a forrásokat, és mindemellett a szociális nyári gyermekétkeztetésre szánt összeg is 2,4 milliárd forintról 3 milliárd forintra, vagyis 25 százalékkal emelkedett. Az összes étkeztetésre fordított összeg így 31 milliárd forintról 61 milliárd forintra nőtt öt év alatt. Az intézményi gyermekétkeztetés összege az idei évi szeptemberi bővítés után várhatóan további 3,5 milliárddal, 58 milliárd forintról körülbelül 61,5 milliárd forintra nő, 2016-ban pedig az ingyenes étkeztetés kiterjesztése miatt 10-11 milliárd forintos többletkiadást eredményez, amelynek révén körülbelül 70 milliárd forintra emelkedik az erre a célra fordított keretösszeg a következő esztendőben. A kormányzati intézkedés családokra gyakorolt hatása, egy átlagos családnak egy gyermek havi étkeztetése 7-10 ezer forint közötti összegbe kerül, így a bővítésnek köszönhetően havonta ekkora megtakarítás jelentkezik majd az érintett családoknál, az érintett szülőknél; ahol féláron ettek eddig a gyerekek, ott értelemszerűen az előbbi összegnek a fele.

2016-ban összesen 12-13 milliárd forintot spórolhatnak meg ezzel az érintett családok, ami, azt gondolom, hogy rendkívül fontos előrelépés lesz a gyermekszegénység elleni küzdelmünkben.

(12.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján azt állíthatjuk és meggyőződésem, hogy a kormány ezzel a következő lépésével is bizonyítja azt, hogy a kormány támogatja a rászorult családokat, a rászoruló gyermekeket.

Ez az előttünk fekvő törvényjavaslat harmonikusan illeszkedik a kormány eddigi családtámogatási, foglalkoztatáspolitikai rendszeréhez, amelyek együttes, komplex hatása kell elősegítse a szegénység, a kiszolgáltatottság visszaszorítását és lehetőség szerint mielőbbi felszámolását. Ilyen intézkedések voltak az elmúlt években: a családi adórendszer kialakítása gyermekek utáni adókedvezménnyel; a „segély helyett munkát” program; a köznevelési intézményrendszer átalakítása, lásd az óvodai programok bevezetése; felzárkózási és esélyegyenlőségi programok, például a „Biztos kezdet” házak működési stabilizálása, hiszen immár nem csak pályázati forrásokból működnek ezek a házak, illetve ezeknek a továbbfejlesztése ebben az esztendőben 50 újabb „Biztos kezdet” ház elindításával. Ilyen fontos intézkedés volt a rezsicsökkentés, amely szintén ezeket a családokat is segítette és támogatta; az Erzsébet-programok beindítása, amely a hátrányos helyzetű, szegény sorban lévő gyermekek számára különböző programokat, lehetőségeket, pihenési lehetőségeket, üdülési lehetőségeket biztosított; az ingyenes tankönyvprogram; a családi otthonteremtési program beindítása ebben az esztendőben.

Meggyőződésünk, hogy csak mindezen intézkedések, mindezen programok komplex együtthatása, a kormány, az állam felelősségvállalása, illetve az emberek egyéni felelősségvállalása, a szülők egyéni felelősségvállalása, a társadalmi közgondolkodás változtatása, érzékenyebbé tételének intézkedései, mindezen felelősségvállalásoknak és mindezen kormányzati és parlamenti intézkedéseknek az együttes hatása lehet csak eredményes a gyermekszegénység felszámolásának elérésében.

Nem szeretnék belemenni számháborúba, hiszen annyiféle szám hangzott el minden felszólaló részéről. Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon fontos azért látni azt a folyamatot… ‑ szocialista képviselőtársam beszélt bizonyos számokról. Államtitkár úr néhány nappal ezelőtt bejelentett nagyon fontos és pozitív számokat részben a KSH, részben pedig a Tárki felméréseire vonatkozólag. Tekintve, hogy a szocialista képviselőtársaink a KSH adatait nem nagyon szeretik hitelesnek tekinteni, ezért a Tárki adatait szeretném jelezni, amely azt mondja, hogy az uniós szabvány szerint 11 jellemző elemzése következtében szinte mind a 11 mutató tekintetében jelentős javulások voltak az elmúlt két esztendőben. Szeretném kiemelni, hogy a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 37 százalékról 28 százalékra csökkent a Tárki kimutatása szerint, illetve a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élőké 15 százalékról 9 százalékra esett 2012-14 között.

Örülök annak, hogy szocialista képviselőtársam jelezte, hogy nem szeretne mutogatni, hiszen azt gondolom, hogy minden kormánynak igenis felelőssége a gyermekszegénység elleni küzdelem. Minden kormány időszakában meg kellett volna tenni ezeket a komplex programokat, amelyeket az elmúlt időszakban mi elindítottunk, és ezzel együtt azt mondom, hogy még ez is kevés. Ezzel együtt is még jobban és hatékonyabban kell törekednünk annak érdekében, hogy a különböző intézkedéseink, a különböző programjaink szintézisben és harmonikusan együtt tudjanak hatni, hiszen egy-egy intézkedés önmagában nem fogja megoldani azokat a problémákat, amelyekről együtt, közösen beszélünk, hanem több, sok intézkedés, felelősségvállalás és együttműködés együtthatásaként érhetjük el talán egyszer azt, hogy elmondhatjuk, hogy egyetlenegy gyermek sem éhezik Magyarországon, egyetlenegy gyermeknek sem kell úgy felnőnie, hogy szegénységben és rászorultságban kell töltenie a gyermekkorát. Mindannyian azt szeretnénk természetesen, hogy mindenki jólétben, szellemi, lelki és anyagi teljességben tudjon felnövekedni Magyarországon.

Mindezek alapján én azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat, ez az előterjesztés a KDNP részéről mindenképpen egy maximálisan támogatott előterjesztés. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat egy fontos lépés annak érdekében, hogy elérhessük azt, hogy a rászoruló gyermekek hozzájutnak mindahhoz, amire szükségük van akár bölcsődésként, akár pedig óvodásként.

Támogatjuk a törvényjavaslatot, és kérem, hogy a parlament, az Országgyűlés, képviselőtársaim is támogassák majd azt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)