Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézését kérem, de akkor folytatom a megkezdett gondolataimat, amiben arról beszéltem, hogy gyakorlatilag a magyarországi adórendszer és a munkaadást terhelő terhek, a munkaadókat, munkavállalókat terhelő járulékok és adók miatt miért van hátrányos helyzetben általában mindenki, aki foglalkoztatott, és a munkahelyvédelmi akcióprogramnak miért van ilyen nagy százalékban szükség az alkalmazására az üzleti életben vagy a gazdasági szektorban.

Az akcióterv sikere valójában nyilvánvalóan az egykulcsos adórendszer eredménye, hiszen az az, ami meghatározza azt, hogy alapvetően igazságtalanná vált az adórendszer, és az szja alkalmazása az, ami teljesen felborítja annak a rendszerét, hogy hogyan is kelljen alkalmazni ezeket a jogszabályokat.

Nyilván a pártunk véleménye továbbra is az, hogy az egykulcsos adórendszer rendkívül igazságtalan, nem megfontolt, nem jól alkalmazott, és az ilyen jellegű intézkedésekre azért van szükség, mert makacsul ragaszkodnak ennek a fenntartásához. Az LMP dolgozói szegénység elleni csomagjában tettünk javaslatot erre a progresszív adórendszer bevezetésével, a munkavállalói járulékok és kisvállalkozások járulékainak csökkentésével.

Nemrég, amikor Rogán Antal bejelentette, hogy jövőre 1 százalékkal, 16 százalékról 15 százalékra csökkentik a személyi jövedelemadót, elmondtuk, hogy ez megint nem azon dolgozói rétegeken fog segíteni, akik nagyon rosszul élnek. Ezzel megint egy ilyen látványos módon annál jobban jár valaki, minél többet keres, és az megint nem a mezőgazdaságban foglalkoztatottak csoportja.

A társadalmi egyenlőtlenségek így tovább nőnek az országban. Az LMP szerint egyértelmű, hogy nem az egykulcsos adó további csökkentésére van szükség, hanem az alacsony jövedelműek adóterhelésének csökkentésére, a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulása mellett. Ez, mint korábban erről szó volt, amellett, hogy javítaná a dolgozó szegények helyzetét, a foglalkoztatás bővüléséhez is hozzájárulhatna, és javíthatná a foglalkoztatási kedvet a munkaadók részéről. Mégsem ezt teszi a kormány, hanem a járulékcsökkentési programot reszelgeti, és további adócsökkentéseken töri a fejét.

Pedig hogy mennyire nem jött be az egykulcsos adó gazdaságélénkítő és foglalkoztatásbővítő hatása, arra a KSH viszonylag konkrét adatokat mutat. Jelentős Magyarország lemaradása az EU-átlaghoz képest. Az EU 72 százalékos átlagos foglalkoztatási rátájával szemben 2013-ban Magyarországon a 15-64 éves korosztály mindössze 65,1 százaléka volt munkában, tehát több mint 10 százalékkal voltunk rosszabbak, mint az EU összes többi állama. A magyarországi arányszámnál csak négy másik uniós ország ‑ Málta, Románia, Horvátország és Olaszország ‑ produkált rosszabb eredményeket. Lengyelországban 67, Szlovákiában 69, Szlovéniában 70,5, Csehországban pedig 72,9 százalékos a 15-64 évesek közötti foglalkoztatási ráta.

Az átlagosnál is nagyobb Magyarország lemaradása az alacsony végzettségűek foglalkoztatásában: az EU-átlagtól való lemaradásunk e tekintetben 17 százalékpont. Az országon belül is nőttek a különbségek az elmúlt években: a legjobb és legrosszabb értékkel rendelkező megyék közötti különbség 2013-ban már meghaladta a 11 százalékpontot.

Azt gondolom, összefoglalva az elhangzottakat, hogy az a háromféle szempont, amit elmondtam, az, hogy hogyan lehetne kiemelni ennek a kedvezménynek a köréből azokat, akik nincsenek rászorulva, tehát azokat a nagyon nagy foglalkoztatókat, amelyek nagyon nagy árubevétellel, sok-sok árutermeléssel, viszont nem a termőföld mértékéhez hatékonyan foglalkoztatnak, ezt megnéznénk, ezáltal segítenénk a kormány azon korábbi szándékát vagy 2012 előtti szándékát, hogy a kis- és közepes foglalkoztatókat egy kicsit helyzetbe hozzuk. Meg szeretnénk vizsgálni azt, hogy az önfoglalkoztatásban érintett egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kényszervállalkozók, akiknek ez a vállalkozási formájuk, hogyan kerülhetnének be ebbe a körbe, és ezenkívül nyilvánvalóan megnéznénk azt, hogy nem lehetne-e ennek a jogszabálynak az alkalmazását arra használni, hogy növelni a mezőgazdasági foglalkoztatottak bérét, és inkább arra ösztönözni a szabályozással a foglalkoztatókat, hogy egy minimálbértől érdemben magasabb foglalkoztatást valósítsanak meg.

Ha jogász kollégáink ezt fogják tudni kodifikálni, ezeket nyújtjuk be módosítóként; meglátjuk, hogy a kormányzati oldal esetleg megfontolja-e ezeket. Köszönöm szépen, elnök úr.

(16.40)