Dúró Dóra (Jobbik)

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Annyi reakció érkezett a felszólalásomra, hogy nem biztos, hogy mindenkinek fogok tudni viszont reagálni, de azért elkezdeném ebben a kétperces felszólalásban is. Kucsák képviselő úr kifogás tárgyává tette néhány szavamat. Ez jogos az ön részéről, ezért már az előző felszólalásomban is javítottam saját magamat is ezen kifejezések vonatkozásában.

A Híd-program esetében úgy gondolom, hogy ennek alapnak kéne lennie. Nem az a kérdés tehát, hogy a pohár most félig vagy 60 százalékig tele van és 40 százalékig üres. A Híd-program önmagában nem egy cél, nem tekinthetjük sikernek azt, hogy elvégzi valaki a Híd-programot, hiszen ezzel még nem fog tudni érvényesülni, és nincs olyan tudás birtokában, ami az életben neki segítségére tudna leni.

A tiszkek esetében, illetve hogy a szakképzési centrumok száma a tiszkek számához képest hogyan alakul, az országos összesítés becsapós lehet. A törvényben ugye, megyénként legfeljebb három tiszk szerepel, és én azt említettem, hogy vannak olyan megyék, ahol jelenleg több működik, tehát ezekben a megyékben központosításra kerül sor, az országos összesítésben elképzelhető, hogy ezek száma nem fog változni.

Szakgimnáziumok szóhasználatára vonatkozóan: jelenleg is van olyan gimnázium, amelyik már most úgy hirdeti meg a 2015-16-os tanévre a felvételijét, hogy szakgimnáziumnak nevezi az iskolaigazgató egy újságcikkben az emelt óraszámmal működő gimnáziumi képzést. Tehát itt nem a mostani szakközépiskolai képzésről van szó, de a szülőknek, hogy könnyebben érthető legyen, nyilván jó szándékból szakgimnáziumnak nevezi az emelt óraszámmal oktatott gimnáziumi képzést.

Szabó Szabolcs képviselő úrnak mondanám, hogy szakmánként eltérő az, hogy 17 évesen el tudnak-e helyezkedni. Például sokan belépnek családi vállalkozásba 17 éves korukban, és rögtön nem folytatják a tanulmányaikat. Miskolcon is láttam én is pozitív példát is. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)